A médiahatóság kiadta a TASZ-nak az amerikaiaknak írt levelet

Az eljárást kezdeményező TASZ azért fordult a bírósághoz, mert amikor Thomas O. Melia amerikai helyettes államtitkár még a nyáron aggodalmát fogalmazta meg a magyar médiaszabályozásról, az NMHH nem hozta nyilvánosságra azt a levelet, amelyet Szalai Annamária, a hatóság elnöke erre válaszul írt.

A TASZ kérte a teljes levél nyilvánosságra hozatalát, ezt azonban arra hivatkozással tagadta meg a NMHH, hogy az abban foglaltak Szalai Annamária személyes adatainak minősülnek - közölte a jogvédő szervezet. Mint írják, a Fővárosi Törvényszék ítélete leszögezte, hogy közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladat- és hatáskörével összefüggő személyes adata közérdekből nyilvános adat. A médiafelügyeletet ellátó hatóság elnökének a médiatörvény és kapcsolódó jogszabályok értelmezését kifejtő álláspontja közfeladattal összefüggő személyes adat.

"A honlapon közzétett sajtóközlemény is egyértelműen azt támasztja alá, hogy Szalai Annamária nem magánemberi minőségében egy baráti levélben tájékoztatta a magas rangú amerikai köztisztviselőt, hanem a NMHH elnökeként fejtette ki a hivatalos álláspontját arról a magyar médiaszabályozásról, amit nap mint nap alkalmaz hatósági jogkörében eljárva" - írja a TASZ.

Kiricsi Karola, az NMHH szóvivője elmondta: a hivatal eljuttatja a TASZ-nak a Thomas O. Melia számára elküldött levelet. A levelet az NMHH az MTI-nek is elküldte.

A Szalai Annamária által aláírt angol nyelvű levélben a magyar médiahatóság elnöke felhívta az amerikai politikus figyelmét arra, hogy a képviselőház külügyi bizottsága előtt ismertetett jelentésének a magyar médiaszabályozást érintő része számos téves vagy pontatlan megállapítást tartalmaz.

Szalai Annamária levelében rámutat arra, hogy Magyarországon a hatóság elnöke az új médiatörvény felhatalmazása alapján valóban alkothat rendeleteket, de ezek csak a hírközlési ágazat működését érintik. Azaz a hatóság elnökének semmiféle olyan tárgykörben nincs rendeletalkotási joga, amellyel a média szabad működését korlátozhatná.

"A törvény alapján jelenleg az elnök rendeletben állapítja meg a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, a felügyeleti díj, valamint a hatósági eljárásért fizetendő díjak mértékét, a díjak megfizetésének módját, feltételeit és a díjképzés szabályait, azaz semmiféle olyan tárgykörben nem hozhat rendeletet, mellyel a média szabad működését korlátozhatná" - szerepel a levélben.

Az NMHH elnöke levelében kifejtette azt is, hogy kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt a hatályos médiaszabályozás szerint pénzbírság nem szabható ki, ezért alaptalan a külügyi államtitkár aggodalma, amely szerint kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt a médiaszolgáltatókra, akár "950.000 dolláros" pénzbírság kivethető lenne.

Szalai Annamária arra is felhívta az államtitkár figyelmét, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatos rendelkezés 1996 óta létezik a magyar jogrendben, és azt számos európai országban is alkalmazzák, például az Egyesült Királyságban, Németországban vagy Franciaországban.

"Az emberi méltóság médiával szembeni védelme az európai médiaszabályozás egyik legfontosabb alapja, és Európában széles körű a konszenzus a tekintetben, hogy a megóvásához fűződő érdek felismeréséből fakadó konkrét jogszabályi előírások a sajtószabadság legitim korlátját képezhetik" - állapította meg a levélben Szalai Annamária.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!