Tiltakoztak Pesty romafilmje ellen

"Egészen elképesztőnek és cinikusnak tartjuk, hogy a köztévé ennek a petíciónak az átvételére egy roma munkatársát küldte le, ez legalább olyan cinikus, mint az eredeti műsor volt. Ugyanakkor sikeresnek ítéljük az akciónkat, mert a köztévé nyilatkozatot tett közzé (ld. alább), melyben közölték, hogy leveszik az adásról ezt a műsort, nem ismétlik meg" - nyilatkozta az Indexnek Sárközi Gábor, a Roma Sajtóközpont vezetője.

„Félelmet kelt a nézőkben”

Március 7-én este került adásba az a dokumentumfilm (itt nézhető meg), mely számos roma polgárjogi aktivistát, politikust, szociológust és antropológust felháborított. A Pesty Fekete Doboz első adása ugyanis a cigányságtól magát nyílt levélben elhatároló Forgács István roma származású szakértő állításaira épült, aki úgy véli, hogy itt az ideje őszintén beszéli a cigányok „felelőtlen gyerekvállalási szokásairól”, az általuk elkövetett bűnesetekről, és a körükben tapasztalható munkanélküliségről.

A riportfilm ugyanakkor számos tiltakozó szerint egyoldalú tájékoztatást adott ezekről a kérdésekről, ezért úgy vélik, hogy az alkalmas volt a romák elleni kirekesztésre és gyűlöletkeltésre. Mint petíciójukban írják „a műsor olyan színben tünteti fel a hazai cigányságot, mely méltóságukban sérti e népcsoport tagjait, a velük kapcsolatos előítéleteket erősíti, félelmet kelt a nézőben, és azt közvetíti, hogy potenciális áldozata a romáknak”.

Az Ide tartozunk! Facebook csoport és a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom által létrehozott petíciót aláíró több mint 1400 tiltakozó szerint a Pesty László által készített dokumemtumfilm „a cigány közösségeket egységesen antiszociális, összeférhetetlen, bűnöző életvitelű, vérfertőző képben tünteti fel. Leegyszerűsítő, sematikus, és előzetes koncepciókat igazoló, tendenciózus szerkesztési elvek érvényesülnek benne, melynek eredményeképp általánosításokkal, megalázó módon mutatja be a romákat.

Ez a cigány közösségek tagjait akkor is súlyosan sérti, ha ehhez egyébként semmilyen legitimációval nem bíró cigányok asszisztálnak! Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ő asszisztálásuk semmivel sem csökkenti a műsor készítője, Pesty László, és a köztelevízió felelősségét!”

Osztolykán: Szörnyű volt látni

A petíciót aláírók között található többek között Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista, Osztolykán Ágnes országgyűlési képviselő, Joka Daróczi János szociálpolitikus, Herczog Mária és Fleck Gábor szociológusok, Dés László és Másik János zenészek, Szuhay Péter roma művészeket kutató muzeológus, Erdős Virág és Lángh Júlia írók, Szederkényi Júlia és Kőszegi Edit filmrendezők, és számos szociális munkás, antropológus, valamint CKÖ képviselők és politikusok.

Az Index megkereste Osztolykán Ágnest, az LMP roma származású képviselőjét, aki kérdésünkre elmondta, azért írta alá a petíciót, mert felháborítónak tartja, hogy „a köztelevízió a roma kérdés kapcsán az amúgy is meglévő sztereotípiákat kívánja megerősíteni és büszkén vállalva egyoldalú riportot mutat be”. Mint mondta, „más roma értelmiségiek is élnek ebben az országban Forgács Istvánon kívül és más roma fiatalok is dolgoznak kormányzati és civil területen, akiket meg lehetett volna kérdezni erről a témáról”.

A képviselő úgy vélte, „szörnyű azt látni, hogy ez a fiatalember Soros-ösztöndíjasként nőtt fel, és most szépen lassan a cigány-Jobbik véleményformálójának szerepében kezd tetszelegni. Forgács Istvánt több mint tíz éve ismerem, együtt dolgoztunk a Miniszterelnöki Hivatalban, és mély döbbenettel tölt el, ahogy ő most a roma kérdésről nyilatkozik, ezt neki is megmondtam személyesen. Pesty Lászlótól pedig azt kérem, hogy készítsen más roma értelmiségiekkel is riportot, melyhez felajánlom a saját véleményemet is, úgy is, mint roma értelmiségi, és mint roma nő” – tette hozzá Osztolykán Ágnes.

„Megrázó, hogy ezt pont Pesty csinálja”

Horváth Aladár az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy azért írta alá a petíciót, mert úgy véli, hogy azokkal a társadalmi problémákkal, amik a gettósodottságból következnek úgy foglalkozni kizárólag, hogy az a szélsőjobbnak kedvezzen, már önmagában is ellentmond a tárgyilagosságnak és a korrekt tájékoztatásnak.

Horváth szerint arról valóban komolyan kell beszélni, hogy van a gettón belül bűnözés, hogy az erősebbek elnyomják a gyengébbeket, és hogy sokszor ezt pont a vajdák és az uzsorások teszik, de ezt nem lehet etnikai kérdésként kezelni, ugyanis a jelenség abból fakad, hogy valaki gettóban él, és nem abból, hogy cigány. Ez a jelenség ugyanis létezik a fekete, a kínai és a spanyol gettókban is.

A roma jogvédő úgy véli, hogy a bűnözéstől nem távol álló személyekkel mondatni ki azt, hogy van cigánybűnözés, nem szolgál mást, mint annak az újnyilas gondolkodásnak az alátámasztását, mely a cigányoktól saját maguk elítélését várja el. Szerinte ugyanis a cigányellenes szavazóbázisnak csökken a lelkiismeret-furdalása attól, ha ezeket az állításokat cigányoktól hallja.

Mint mondta, olyan világot élünk most, ami nagyon hasonlít a 30-as évekre, akkor is volt cigány- és zsidóellenes hisztériakeltés, és ez alapozta meg a tömeges népirtást. „Számomra azért megrázó, hogy pont a Pesty Laci csinálja ezt az uszító propagandát, mert 89-ben Miskolcon még együtt csináltuk a gettóellenes bizottságot és forgattunk egy Auschwitzból hazatért cigányasszonyról” – nyilatkozta az Indexnek Horváth Aladár.

A NEKI az NMHH-hoz fordul

Az NMHH kérdésünkre közölte, hogy a Pesty Fekete Doboz - A cigány-magyar együttélés című műsorszám miatt hétfő délutánig sem az ügyfélszolgálaton, sem egyéb úton nem érkezett panasz, bejelentés. Az Index ugyanakkor úgy tudja, hogy magánemberek és a Civil Média Nonprofit Kft. is tett bejelentést a médiahatóságnak.

Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) igazgatója szintén az NMHH-hoz fordul az ügyben, és mint kérdésünkre elmondta, fontolóra veszik, hogy közösség elleni izgatás miatt az ügyészséghez forduljanak-e vagy hogy indítsanak-e személyiségi jogi pert az MTVA és a dokumentumfilm készítői ellen. Muhi szerint Pesty dokumentumfilmjével az a legnagyobb baj, hogy sztereotípiákat jelenít meg, minden elemében manipulatív, és kizárólag a romákat teszi felelőssé azért, amilyen helyzetben most vannak. Ez pedig alkalmas a magyar társadalomban meglévő előítéletek felerősítésére.

„Azért mert egy roma ember szájából hangzanak el rasszista mondatok, attól még az nem hiteles, hanem rasszista, diszkriminatív és sztereotíp". Muhi szerint problémás a film által sugallt megoldás is, miszerint a hit az egyetlen, ami „megjavíthatja a romákat”, úgy véli, hogy igazából ez nem üzenet, hiszen nagyon sokan vallásosak a romák között. Az a Forgács-állítás viszont, mely Magyarországot a roma-magyar együttélés szempontjából a Titanichoz hasonlítja, viszont hatásvadász és még inkább felerősítheti az előítéleteket.