Cserna-Szabó András is letiltotta műveit a közmédiában
További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Cserna-Szabó András szerkesztőségünknek is eljutatta azt a levelet, amit az MTVA vezérigazgatójának, Böröcz Istvánnak írt, és amelyben közölte, hogy „családi és morális okok miatt 2013. január 1-től határozatlan ideig nem kívánok szerepelni a közmédiában (sem a rádióban, sem a tévében). Más módon nem tudok viszonyulni az MTVA-ban karácsony előtt levezényelt, az érintettekhez méltatlan, szakmailag meg nem indokolt (ahogy Ön nevezi:) „tartalmi profiltisztításhoz”.
Az író az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy 1998-ban megjelent első kötete, a Fél négy óta több novellájából készítettek hangjátékot a Magyar Rádióban, így például a Sakknovellából Gothár Péter rendezésében (Máté Gábor, Básti Juli, Hollósi Frigyes főszereplésével) a Rádiókabaréban, de dolgozott a Magyar Televíziónak is, ő írta a Polgári házasság című tévéfilm forgatókönyvét, és számtalan irodalmi, gasztronómiai műsorban is szerepelt.
„Egyesek szerint túl későn, mások szerint túl korán döntöttem a műveim letiltásáról, de nálam most jött el az idő a tiltakozásra. Az MTVA vezetőjének a január elsejei határidőt jelöltem meg, mivel december 30-án műsorra tűzik a Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan című, Darida Benedekkel közösen írt könyvemből készült egy órás rádiójátékot. A döntésemmel viszont nem szeretnék sem a szerzőtársaimnak, sem a többi alkotónak kellemetlenséget okozni” – mondta Cserna-Szabó.
MTVA: A hallgatókat büntetik
Nem Cserna-Szabó az egyetlen, aki az elmúlt időkben letiltotta műveit a közmédiában. Mint megírtuk, Závada Pál idén januárban döntött úgy, hogy nem kíván többé alkotóként megjelenni a Magyar Rádió műsorfolyamában. A Kossuth-díjas író-szociológus szerint a Magyar Rádióban a műsorszerkesztési elvek az 1989-es év előttire kezdtek el hasonlítani.
"Rendszeres hallgatója vagyok a Magyar Rádiónak, így tapasztaltam, hogy megváltozott a közszolgálati rádió hangja. Ez a rádió már nem képes a közszolgálati funkcióknak megfelelni" - fogalmazott Závada, aki szerint a rádió kulturális műsoraiban is tetten érhető a politikai irányítás.
Závada azután döntött így, hogy két nappal korábban elsőként Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő, író letiltatta a műveit. Parti Nagy akkor az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy számára "evidens volt, hogy ebben, a hatalom által einstandolt, szócsövesített közmédiában nem hajlandó szerepelni".
Cserna-Szabó András döntésésére még nem reagált hivatalosan a közmédia, Závada és Parti Nagy tiltakozásakor az írták közleményükben, hogy döntésük megfontolására kérik az írókat, hiszen évtizedek óta részt vesznek a Rádiószínház munkájában. "Parti Nagy Lajos és Závada Pál íróként, alkotóként olyan művekkel gazdagították a rádió hangarchívumát, amelyek ma már a nemzeti kulturális örökség részét jelentik, ezért ezektől elzárni a hallgatókat - véleményük szerint - nem szabad. Egy esetleges tiltással a közrádió hallgatói veszítenek a legtöbbet" - fogalmaztak.
Információink szerint sem Závada, sem pedig Parti-Nagy nem oldotta fel azóta a tilalmat.