Elég ha csak kiegyensúlyozott a sajtó

Elkészült a médiát szabályozó törvények módosítása, amelyeket az Európa Tanács aggodalmai miatt kénytelen átvezetni a kormány. Tavasszal szavazhat róla a parlament.

Röviden a lényeg:

- A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ában a „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan” szövegrész helyébe a „kiegyensúlyozottan” szöveg lép.

- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre.

- A jelölésbe bevonják a hírközlés és a média területén működő szakmai testületek, civil szervezetek véleményét, javaslataikat a jelölő kormányfő megfontolja.

- Az NMHH, illetve a Médiatanács elnökét megbízatása letelte után nem lehet újra kinevezni.

- Szigorodtak a kinevezés feltételeiként megszabott képzettségi-szakmai követelmények.

Az Európa Tanács főtitkára január végén jelentette be, hogy lezárult a párbeszéd Magyarország és az ET között a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről, és olyan médiaszabályozó testület fog létrejönni, amely eltér a kormány eredeti elképzeléseitől.

A vita lényegéről Thorbjorn Jagland azt mondta, felháborodást keltett szerte Európában, hogy a magyarországi médiaszabályozás és az igazságszolgáltatás átalakítása túlzottan központosítja a hatalmat ezeken a területeken, ezért az ET alkotmányossági ügyekben illetékes testülete, a Velencei Bizottság és az Európai Unió is megszólalt a kérdésben.

A főtitkár szerint a szervezet nincs abban a helyzetben, hogy beleszóljon, ki vezesse a médiatanácsot és a szervezet milyen döntéseket hozzon. Az ET csupán arra törekszik, hogy a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszere érvényesüljön a médiaszabályozásban.

Magyar részről a most megjelent törvénymódosítást azzal indkolták, hogy annak célja a magyar médiaszabályozás továbbfejlesztése. „Az Európa Tanács észrevételeiről a Kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként a Javaslat a médiahatóság független feladatellátásának garanciáit tovább erősíti". Az NMHH elnöke független pozíciójának hangsúlyosabbá tétele érdekében indokolt, hogy őt a köztársasági elnök nevezze ki a miniszterelnök javaslatára, a köztársasági elnök politikailag semleges közjogi szerepe ugyanis egyértelműbbé teszi a hatóság elnökének függetlenségét.

A szigorúbb szakmai feltételek a következők: felsőfokú jogi, társadalomtudományi vagy közgazdasági végzettség, és legalább tízéves gyakorlat médiaszolgáltatások, sajtótermékek hatósági felügyeletében, illetve a hírközlési felügyeletnél, vagy elismert tudományos fokozat, illetve legalább tízéves oktatói gyakorlat a médiatudomány területén.

Megindokolják azt is, hogy miért volt szükség a „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan” leegyszerűsítésére kiegyensúlyozottanra. Az Európa Tanács megítélése szerint e jelzők nehezen értelmezhető kötelezettséget rónak a lineáris médiaszolgáltatókra, ezért a „kiegyensúlyozottság” követelményét javasolta egyedüliként fenntartani. Tekintve, hogy a kiegyensúlyozottság a bírói gyakorlat szerint olyan átfogó kategória, amely az említett elemeket is magában foglalja, a módosítás valójában nem jelent szűkítést, de a jogértelmezést egyszerűsíti.

Az Európa Tanács főtitkára január végén azt mondta: az ET és a magyar kormány párbeszédének köszönhetően több jogszabály is változott Magyarországon, „az intézmények immár függetlenek, ebben a rendszerben pedig a végrehajtó hatalom nem gyakorolhat ellenőrzést a média fölött".