Nézőpont: Orbán szerepel a legtöbbet

A Nézőpont Intézet az m1, a TV2, az RTL Klub, a Duna TV és a Kossuth Rádió hírműsorait tanulmányozva arra a megállapításra jutott, hogy bár az év vége felé közeledve az ellenzéki pártok nagyobb szerepet kaptak a hírműsorokban, a teljes 2013-as évet tekintve a kormány álláspontja jelent meg a legtöbbször a hírekben.

Feljött az MSZP

A Nézőpont Intézet, amely legutóbb a Magyar Nemzet és a Heti Válasz megbízásából készített tanulmányokat, és cége, a Médianéző Kft. nyerte az egységes kormányzati médiafigyelésre és -elemzésre, valamint médiahatás-vizsgálatra kiírt közbeszerzési pályázatot 2011-ben, legfrissebb elemzésében azt írja, hogy a kormány megjelenési aránya az év során folyamatos csökkenést mutatott. Míg az első negyedévben 24,2, a másodikban 23 százalék, a harmadikban 21,1, és végül a negyedik negyedévben csak 20,5 százalék volt ez a mutató.

A negyedik negyedévben alakult ki a legkisebb különbség a Fidesz és az MSZP megjelenési aránya között. Míg a második negyedévben 2,2 százalékponttal előzte meg a Fidesz a szocialista pártot, a harmadik negyedévben 1,1 százalékponttal, a negyedik negyedévben ez a különbség 0,2 százalékpontra csökkent. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a Fidesz megjelenési aránya 0,8 százalékponttal 9,9 százalékra nőtt a negyedik negyedévben. Az MSZP arányszáma 8 százalékról 9,7 százalékra emelkedett.

A második negyedévvel kezdődően a legtöbbet szereplő párt az Együtt– PM választási szövetség volt, de ennek a pártnak az arányszáma azonban 0,1 százalékponttal 4,1 százalékra csökkent. A negyedik helyen a pártok közül Jobbik állt az év utolsó negyedévében, ehhez a párthoz a politikai hírek szereplőinek 3,3 százaléka kapcsolódott, mely 0,4 százalékpontos csökkenésnek felel meg.

A Demokratikus Koalíció a 2,9 százalékos arányszámával rendelkezett, míg az ellenzéki pártok közül a második és harmadik negyedévekhez hasonlóan ebben a negyedévben is az LMP-hez tartozó szereplők álláspontja jelent meg a legkisebb, 1,9 százalékos arányban. A kisebbik kormánypárthoz a politikai hírekben megjelent szereplők 1 százaléka tartozott.

Az m1-en kap a legtöbb szót az ellenzék

Az ellenzéki pártok a TV2-ben kapták a legkevesebb lehetőséget tavaly, mindössze 12,2 százalékot, miközben a kormány megjelenési aránya 16,6, a kormánypártoké pedig 7 százalék volt. Ennek ellenére a TV2 is teljesíti a magyar médiában szokásos kétharmad-egyharmados arányt (23,6 - 12,2). A Nézőpont felmérése most csak alátámasztotta azt az eredményt, amit a Mérték Médiaműhely és az NMHH már többször is kimutatott.

Az elemzés szerint az RTL Klub hírműsoraiban a kormány 18, a kormánypártok 7,8, míg az ellenzék 15,3 százaléknyi megjelenési lehetőséget kapott. A két kereskedelmi csatornához képest a közszolgálati médiumok jóval nagyobb teret engedtek a politikusoknak, a kormány álláspontja az év folyamán a legnagyobb arányban a Kossuth Rádió esti Krónika című műsorában jelent meg, a közszolgálati médiumon elhangzó politikai hírek szereplőinek 26,7 százaléka tartozott a kormányhoz. A Duna Televízión 25,2 százalék volt ez a mutató, míg az m1 híradójában 21,6 százalék.

Ennél is árulkodóbb, amikor a Nézőpont azt vizsgálta, hogy ha csak a kormány, kormánypártok és ellenzéki megszólalásokat vizsgálják, akkor mekkora lehetőséget kapnak a politikusok az egyes médiumokban. A paritásos vizsgálat szerint a három szereplő összes megjelenéséhez viszonyítva a TV2 híradójában jelentek meg a legnagyobb arányban a kormányzathoz tartozó szereplők: 46,4 százalék, a másik kereskedelmi csatornán ugyanezen arányszám 43,7 volt, melynél a Duna Televízió 44,7, és a Kossuth Rádió 45,1 százalékos arányszáma volt magasabb.

Ez a mutató az m1 híradójában volt a legalacsonyabb, 38,9 százalék. Ezzel párhuzamosan ellenzéki pártok arányszáma az m1 híradójában volt a legmagasabb, 39,4 százalék a paritásos vizsgálat szerint, tehát nem csak hasonló arányt tett ki e két csoport a csatorna műsorában, de a közszolgálati híradó nagyobb teret szentelt az év során az ellenzéki véleményeknek, mint a kormányzatiaknak. Érdemes kiemelni, hogy a Duna Televízió kivételével minden csatornán az egyharmados arány felett szerepeltek az ellenzéki szereplők, ugyanakkor az említett csatornán is csak kevéssel maradt el ettől a határtól.

A Nézőpont Intézet ugyanakkor azt nem vizsgálta, hogy az ellenzéki pártok milyen kontextusban szerepeltek az egyes médiumokban, mert bár lehet, hogy a közmédiában nagyobb szerepet kapnak, de gyakran rossz színben tüntetik fel őket, jó példa erre a novemberi "Fájni fog"-cunami a teljes közmédiában.

Orbán beszél a tévében

Az elemzés során mérték azoknak a politikusoknak a megjelenésszámát is, akik saját hanggal képviselték álláspontjukat az egyes témák kapcsán az esti hírműsorokban. Saját hanggal a kormányzati szereplők közül a második negyedév óta Orbán Viktor jelent meg a legtöbbször, az előző negyedévhez képest 62 darabbal növelte az ilyen jellegű megjelenéseinek számát az év utolsó három hónapjában, így összesen 254 darab saját hangos megjelenést produkált.

A második és harmadik helyen sem történt változás, így a negyedik negyedévben is Varga Mihály követte Orbán Viktort összesen 121 darab ilyen megjelenéssel, míg Szijjártó Péter 84 darabbal rendelkezett a vizsgált médiumok esti hírműsoraiban. Felkerült a legtöbbet szereplő kormányzati szereplők közé továbbá Soltész Miklós, Czoma Sándor, Szócska Miklós, Navracsics Tibor, Balog Zoltán, Semjén Zsolt és Németh Lászlóné, aki összesen 26 ilyen megjelenéssel rendelkezett.

A kormánypárti szereplők sorrendjét a negyedik negyedévben is Rogán Antal vezette 118 saját hangos szerepléssel, de a második helyen változás következett be, hiszen Selmeczi Gabriella a második helyről a hatodik helyre került, a megjelenéseinek száma 53 darabról 42 darabra csökkent. A második helyre Kocsis Máté került 63 megjelenéssel, a harmadik pedig Zsigó Róbert lett. Felkerült a legtöbbet szereplők közé továbbá Hoppál Péter, Németh Szilárd, Gulyás Gergely, Kósa Lajos, Puskás Imre és Hidvéghi Balázs is.

Az ellenzéki szereplők esetében jelentős változás következett be, az előző negyedévben a harmadik helyen szereplő Mesterházy Attila átvette a vezetést Gyurcsány Ferenctől, összesen 122 esetben jelent meg a híradókban a saját hangján. Bajnai Gordon is növelni 22 darabbal tudta az ilyen jellegű megjelenéseit. A negyedik helyen álló Józsa István saját hangos szerepléseinek száma 46 darab volt, mely kevesebb, mint a fele az összesen 101 darabot generáló Gyurcsány Ferencének. A baloldali politikusok mellett több Jobbikhoz tartozó szereplő is felkerült a listára, ilyen volt Dúró Dóra, Volner János, Vona Gábor és Z. Kárpát Dániel, akik 21 és 23 közötti saját hangos megjelenést generáltak.