Jolán
0 °C
6 °C

Ilyen egy közszolgálati gyerekműsor Csehországban

2014.02.19. 12:46
„Ez a műsor egyszerűen fantasztikus! Roma vagyok, nézem önöket az elejétől. Kérem, soha ne hagyják abba a műsor vetítését, nagyon hasznos ez a program, amely talán megtanítja a cseheket, hogy a közösség jó oldalát nézzék” – írja Alexej Kompuš a Kismadarak (Ptáčata) című tévéműsor facebookos rajongói oldalán. Nemrég indult a Kismadarak második évadának vetítése a cseh köztévén.
  • Kismadarak: a cseh köztévé sorozata, docu-soap műfajban. Rendezők: Kamila Zlatušková és Ladislav Cmíral
  • Szereplők: a brnói Merhautova Általános Iskola 4.B-s 16 fős osztálya, közülük sokan roma származásúak.
  • 2008-ban az iskolába járó nem roma gyerekek szülei petíciót köröztettek: nem akarták, hogy az osztályokban romák is tanulhassanak.
  • 2010-ben vetítette​ le ​a cseh köztévé az első évadot, 2013 őszén megismételték
  • 2014 januárjában elindult a második évad

Ez a sorozat nem hagyományos módon mutat be olyan gyerekeket, akik már egészen kiskorukban első kézből tapasztalták meg a rasszizmust. A projektet egy a roma gyerekek szegregálására felszólító petíció inspirálta. Így indult el a B osztály, amelybe hátrányos sorsú gyerekek járnak, sokan roma származásúak is. A film készítői megtanították az osztályba járó gyerekeket kis kézi kamerák használatára, akik társszerzőként egy másik szemmel látott, új világot teremtettek, amelybe a többségi társadalom nézői is betekinthettek. A sorozatot azóta megismételték, elképesztő népszerűségnek örvend.

A rendező azonban nem csak az iskolai történésekre koncentrált, betekintést kaphattak a nézők a gyerekek családi hátterébe, életük otthoni mindennapjaiba is, így az átlagnéző tudomást szerezhetett a számára is ismerős konfliktusok mellett a kevésbé hagyományos ellentétekről is. De hogyan lehetséges, hogy egy olyan társadalomban, ahol a lakosság 80 százaléka alkalmazkodásra képtelennek tartja a romákat, 45 százalékuk pedig azonnal kitenné az országból, hogy ez a sorozat mégis ilyen visszhangot váltott ki?

Mi ez a docu-soap?

Dokumentum-szappanopera. A valóságshow-val ellentétben a szereplők életébe egyáltalán nem szólnak bele, egyszerűen csak dokumentálják a velük történő eseményeket. Fő jellemzője a narratív struktúra, amelyben az alapmotívum kifejtése nagyrészt a rendezőn és a dramaturgon múlik, azonban a véletlen események, közvetlen reakciók, a szereplők igazságérzete a műfaj nélkülözhetetlen eszközét képezik.

Kamila Zlatušková rendezőnő így emlékezett vissza a cseh köztévében: „Rengeteg néző írt buzdító levelet, hogy folytassuk; diákok, főiskolai, egyetemi tanárok érdeklődtek a folytatásról, továbbá a cseh és a szlovák pedagógus kamara, médiaszakemberek, szociológusok, pszichológusok. A projekt folytatását kérők egy másik nagyobb csoportját alkották a szociális munkások, akik kint dolgoznak romákkal a terepen. A legtöbb pozitív választ mégis a fiataloktól kaptam, akiknek értékrendje ezekben az években alakulhat ki. Úgy tűnik, ebben a korban már működik a problémák beazonosítása, az érzékenyebb gyerekek pedig jobban el tudják képzelni magukat a Kismadarak bőrében.”

384664 287825671256342 1652907897 n
Fotó: Ptáčat

A második évad hat részből áll. Az első részben a szélsőjobboldali párt demonstrációján jártak, majd a második részben maguk a diákok szerveztek tüntetést. A harmadik epizód igazán viccesre sikerült: amíg az első évadban a gyerekek életükben először jártak tengerparton, ezúttal első alkalommal csatolhattak lábukra sílécet. A negyedik részben Václav Havelt és a rendszerváltás korát idézték meg a gyerekek.  Az ötödik részben kiderült, hogy a modern technológia segítségével Janička képes volt javítani tanulmányi eredményén. A hatodik, záró epizódban új vezetőt választottak, és utána minden diák elmondta, hogyan képzeli el jövőjét.

Miért jöttetek demonstrálni?

– kérdezi kamerával a kezében Janička, a 10 éves roma származású kislány. Brnóban a Delnická strana (DSSS) cseh szélsőjobboldali párt megmozdulásán járunk, a Kismadarak második évad kezdő epizódjának témája a szabad véleménynyilvánítás és a szólásszabadság. A megkérdezettek zavartan​ kifordulnak a kamera látószögéből, szitkozódnak, káromkodnak, vagy úgy csináltak, mintha nem látnák a kislányt, ignorálják őt: „Azért jöttem, hogy meghallgassam a beszédeket.” Vagy: „Azt kérdezed tőlem, miért vagyok itt? Mert itt hallhattam az utóbbi évek legértelmesebb beszédeit” – mondja egy idősebb nő.

„Ők nem neonácik, normális embereket láttam” – foglalta össze később saját véleményét a dokufilmben Janička. „Ez a mondat azt jelenti, hogy a szélsőséges eszmék napjainkban elérték a középosztályt, romaellenes tüntetésekre, menetekre már olyanok is járnak, akik nem tagjai a szélsőjobboldali pártnak, de saját aktuális helyzetüktől frusztráltak, csalódottak” – interpretálta Zlatušková a kislány szavait.

Nem buták, de másképp kell őket tanítani

– magyarázza Jarmila Zobačová iskolai tanár egy másik részben, amelyben az alkotók a diákok dekoncentráltságának problémájával foglalkoztak. Már több mint két hónapja, hogy Janicka ún. biofeedback-kezelésre járt a brnói Neuroprogress központba, amelynek során a páciensek elsajátíthatták a jobb koncentráció képességét. Janičkát ágyra fektették, szenzorokat helyeztek fejére, amelyet drótokkal egy számítógéppel kötöttek össze. Így​ értékelték ki a beérkező adatok alapján a kislány koncentrációját, miközben neki számítógépjátékon kellett játszania. 

378411 287826464589596 513285259 n
Fotó: Ptáčat

Az elején Janička egyáltalán nem tudta fenntartani a figyelmét, totális nyugalomra volt szüksége, hogy másodpercekre koncentráljon – emlékezett vissza Ludmila Leinweberová terapeuta. Két hónappal később javulás következett be Janička koncentrációs képességében, amelyet az osztályban is észrevettek, mert jobb jegyeket szerzett.

Kiknek szól A Kismadarak?

Kamila Zlatušková szerint a rasszizmus manapság hatalmas méreteket ölt mindenhol. Úgy véli: párbeszédre szükség van, különösen azokkal az emberekkel, akik úgy érzik, hogy a rendszer áldozatai, előítéletektől szenvednek, és a romákat okolják saját problémáik nagy részéért. Elsősorban nekik szól ez a sorozat, amely egyben a cseh társadalom egyik legfrissebb szondája, teszi hozzá.

Kamila Zlatušková

Producer, dramaturg, forgatókönyvíró, rendező, külsős pedagógus, doktorandusz hallgató és a Janáček Zeneakadémia végzős hallgatója. Disszertációs munkájának témája a kortárs kreatív dokumentumfilmek. A prágai Masaryk Egyetemen újságírást tanult, és egy ösztöndíj révén az USA-ban folytatott filmes és műsorközvetítési tanulmányokat. 2012-től vezeti a brnói cseh köztévét.

Az alkotók szerint a sorozat célja, hogy  a cseh társadalom kisebbségekről kialakított, meglehetősen egysíkú képe megváltozzon, így a hozzájárulhat az egyes népekről született pozitív és negatív sztereotípiák lebontásához is. Az első ilyen televíziós docu-soap műfajban elkészített vállalkozást Közép-Európában az teszi még különlegesebbé, hogy a világot többnyire a nyolc-tíz éves kisgyerekek szemével láthatjuk.

Elismerések, díjak, nevezések

2010-ben az emberi jogok nemzetközi napján (december 10.) az első évad elnyerte a a cseh állami televízió Gypsy Spirit díját, a sorozat alkotói – Ladislav Cmíral és Kamila Zlatušková – az Év Tette elismerésben részesültek. Egy évvel később átvehették a nagy presztízzsel járó berlini European Civis Media Prize 2011 díjat is. A munkálatok idén is hasonló szellemben folytatódtak: az egyik epizódból rövidfilmet készítettek, amit 2013-ban az olomouci  nemzetközi Academia Filmfesztiválon a tudományos-populáris kategóriában választottak a legjobbnak. A kisfilm jelölést kapott a 2013-as Japan Prix filmfesztiválon is. A projekt gazdái a jelöléseken és a díjakon kívül nagy megtiszteltetésnek tartják, hogy a BBC-nek dolgozó Chris Terrill, aki a 90-es években gyökerező docu-soap műfaj egyik úttörője is, a legnagyobb elismerés hangján beszélt a sorozatról.

 A második évad vetítésével párhuzamosan jelenleg a harmadik évad előkészítésén dolgoznak. Az előzetes tervek szerint a diákok életét a 9. osztályig kísérik el.

44588 144082322297345 2009596 n
Fotó: Ptáčat

A cseh köztévé kettes csatornáját (ČT2) este hét és tizenegy között átlagosan a televíziónézők 3,5 százaléka követi. 2010-ben a roma kisgyerekekről szóló Kismadarak docu-soap műsort átlagosan 107 ezer néző figyelte, amely a felnőtt lakosság 3 százalékát jelentette. A docu-soap műfaj népszerűsége azóta töretlen Csehországban, a köztévé ontja az ilyen jellegű műsorokat. 2013-ban négy terhes nő kilenc hónapját követte végig egy ilyen műsor a kettes csatornán, a 15 évesnél idősebb lakosság körében 321 ezren nézték a műsort – ezzel a tematikus csatorna 7,6 százalékos aránnyal megduplázta jelenlétét a felnőtt lakosság soraiban, az este 19 és 23 közötti idősávban.

A ČT2  évek óta kifejezetten a serdülő korú-, és a felnőtt lakosságot keresi műsoraival, fő profilja a szó legszélesebb értelmében vett kultúra, a természettudományi, társadalomtudományi és a társadalom különböző kisebbségeinek speciális problémáival foglalkozó műsorok. A csatornáról teljesen száműzték a sportműsorokat-, élő közvetítéseket, szórakoztató-műsorokat, műveltségi vetélkedőket és a kisgyerekeknek szóló programokat – ezekkel kifejezetten a cseh köztévé egyes csatornája (ČT1) foglalkozik. Az elmúlt években a csatorna költségvetése 230 millió cseh korona – 2,5 milliárd forint – körül mozgott. A cseh televízió éves költségvetése mintegy 7 milliárd cseh korona, azaz mintegy 70 milliárd forint. Az első évad nézettsége alacsonynak mondható, de a társadalmi visszhangja kedvező volt a felmérések alapján