Csak nem néz sötét képernyőt a magyar

2014.06.06. 17:01
A Nielsen tegnap esti adatait böngészve megállapítható, hogy a magyar tévénézők nagyon helyesen nem hajlandók egy töküres képernyőt bámulni, és elkapcsoltak a 15 perces adásszünet alatt, viszont amint visszajött a kép, megjelentek a nézők is.

A tegnap esti görbe pont úgy alakult, ahogy az szokott: a TV2 Tények című műsora stabilan verte az RTL Klub Híradóját a 18-49-es, kerekedelmileg fontos célcsoportban (30 százalékos közönségarány vs. 20 százalék), majd következett a 19:15 és 19:30 közötti időszak amikor is a reklámadó ellen tiltakozó tévék (a TV2- és az RTL-csoportok adói mellett a HírTV, a Muzsika TV, a Story4, a Story5, a Viasat3, a Viasat6, a Life Network, a Spektum, stb.) elsötétültek, és a büdös nagy semmit közvetítették. 

A nézők azonnal szétszéledtek, és kapcsolgattak, ebben az időszakban az m1 közönségaránya még az elképesztő 2,7 százalékot is elérte, de amint vége lett az önkéntes adásmegszakításnak, a nézők csaknek teljes számban visszatértek, és minden ment tovább, mint ahogy szokott: az RTL Klub az Éjjel-nappal Budapestte és a Barátok közttel szépen megnyerte az este első felét (átlag 23 százalékos közönségarány vs. 16 százalék), utána viszont a TV2 órái következtek, és kb. 15 százalékos közönségarányukkal vitték az éjfélig tartó szakaszt.

(forrás: Nielsen közönségmérés)

Külföldi reakciók az elsötétítésre 

A külföldi sajtó is felfigyelt a magyar médiapiac szereplőinek akciójára. A Washington Post szerkesztőségi blogjában egy Margit Feher nevű szerző jegyez egy hosszabb, alaposabb posztot, amiben beszámol a kialakult helyzetről. Példa nélküli összefogást emleget, és megjegyzi, hogy az akcióhoz hetven, a magyar piacon jelentősnek számító napilap, online lap, televízió és rádió csatlakozott az akcióhoz, amiben nem mellesleg több, általában kormánypártinak tartott magyar médiatársaság is részt vett. 

A reklámadó, amelyet a Fidesz többségű országgyűlés minden bizonnyal meg fog szavazni, a Fidesz által 2010 óta különböző szolgáltatási szektorokra kivetett különadók sorába illeszkedik. Ezen ágazatok – a bankszektor, a távközlés, kereskedelem, közüzemi szolgáltatások – legnagyobb szereplői külföldi cégek, amelyek a kormányzat állítása szerint az elmúlt években "túlzott" mértékű nyereségre tettek szert, és ezért kell megadóztatni őket.

A szerző megidézi Urbán Zsoltot, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnökét aki szerint az adó káros hatásai felmérhetetlenek és meglehetősen sötéten látja a jövőt:

Néhány hónap elteltével kevesebb és rosszabb minőségű tévéműsor lesz, továbbá kevesebb koncert, fesztivál, kiállítás és egyéb bemutató, amelyeket gyakran, legalábbis részben, reklámbevételekből finanszíroznak. Emelkedni fognak a mozijegy árak, kevesebb közszolgálati rendezvény lesz, például a mellrák elleni küzdelmet vagy az egészséges étkezést propagáló kampány, és munkahelyek fognak megszűnni. Kevesebb lesz a hirdetés, de azok többe fognak kerülni, és kevesebb lesz a helyben gyártott médiatartalom.

A szövetség becslése szerint egyébként az adóból mintegy 7 milliárd forint fog évente befolyni, aminek  körülbelül a felét az RTL Klub fogja fizetni. Ez az  adóbevétel a 2012-es éves összes reklámbevétel 5 százaléka, az idei évre tervezett költségvetési hiány 0,6 százaláka, így nyilvánvaló, hogy  célja nem a költségvetés egyenlegének javítása.

A Süddeutsche.de egy Nyomás alatt című cikkben számolt be az eseményekről, és a tiltakozás mellett az Origo.hu főszerkesztőjének elbocsátásáról is ír, majd egy drámai kérdést tesz fel:

Mi történik Magyarországon?

A cikk egészen a négy évvel ezelőtti sajtótörvényig nyúl vissza, majd az új reklámadót kényszerítő eszköznek titulálja, ami még inkább megnehezíti a magyar sajtó működését. A német lap véleménye, hogy  a kormány célja a gazdaság és a média minden területének felügyelet alá vonása lehet, hiszen ezzel a lépéssel Orbán Viktor még nagyobb befolyással bír majd a magyar médiában.