Pál
16 °C
32 °C

Kereskedelmi tévék kerülhetnek ki az alapcsomagokból?

TZIHZ20140527010
2014.11.28. 09:32
Egy tegnap benyújtott törvényjavaslat a kereskedelmi tévék számára akár végzetes változásokat is hozhat január 1-jétől, hiszen ha kikerülnek a digitális szolgáltatók legalacsonyabb díjú, úgynevezett alap- vagy szociális csomagjaiból, vagy kötelező érvénnyel a magasabb számú programhelyekre kerülnek, az a nézettségüket meglehetősen befolyásolhatná, és nem a pozitív irányba.

Dunai Mónika (Fidesz) és Tuzson Bence (Fidesz) kedden benyújtott, A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról című javaslata az 1991 óta létező és többször módosított médiatörvényt egészíti kis számos passzussal, melyek között van minden, a különböző közszolgálati cégek összevonásától a vezérigazgató kinevezésének törvényi feltételein át a gazdasági működés felügyeletéig, az egyik megváltozó paragrafusban (A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 33. (2 ) bekezdése) pedig ez áll:

illetve

Ez köznyelvre lefordítva annyit tesz, hogy mostantól a digitális műsorterjesztők, azaz három nagy szolgálató (Digi, UPC, Telekom), a MindigTV és a műholdas terjesztők kötelesek a közmédia két újabb csatornáját, a március 15-én induló, bulvárosabb Petőfi TV-t és a jövő augusztusban kezdődő NB I. küzdelmeivel bemutatkozó sporttelevíziót az alapcsomag részévé tenni. Ez azért (is) érdekes, mert a Petőfi TV-ről egyelőre az az információ ment ki a sajtónak, hogy az m2 helyén fog sugározni délutánonként, így nem teljesen világos, milyen további két csatornát emleget a javaslat. 

Az indoklásban az is kiderül, miért kötelező a köztévéket az első helyekre tenni a szolgáltatók kínálatában:

Az új (1c) bekezdés a közszolgálati médiumokat azáltal hozza kedvezőbb helyzetbe, hogy a néző számára felkínált alapbeállításként az ő szolgáltatásai legyenek sorrendben elsőként elérhetők.

Ezért sem jó ötlet

A must carry szabályok változásával egyelőre pontosan nem meghatározható, plusz terhek rakódhatnak a műsorterjesztőkre, illetve könnyen lehet, hogy több cégnek módosítania kell majd a továbbításra vonatkozó szerződéseket más partnerekkel. Több szolgáltató (így elsősorban a műholdas platformokat üzemeltető cégek, de akár az Antenna Hungária is) számára a legnagyobb fejtörést az okozhatja, hogy a kötelező HD-s jeltovábbítás megnöveli a szolgáltatás kapacitásigényét, amit vagy újabb kapacitás bevonásával, vagy a meglévő átszervezésével (vagyis meglévő csatornák megszüntetésével) érhetnek el.

A Magyar Telekom műholdas platformján például jelenleg a közmédia két csatornája (m1 és m2) érhető el csupán HD-ban, a törvénytervezet szerint azonban a hatályba lépés követően a Duna Worldöt és a Duna TV-t is nagy felbontásban kellene sugároznia a cégnek.

A törvény az egyébként állami kézben lévő Antenna Hungária multiplex-felosztását is érintheti, hiszen a digitális földfelszíni műsorszórás "A" jelű, vagyis közszolgálati multiplexén ma az m1, az m2 és a Duna fogható HD-ban, egy negyedik HD-csatorna a jelenlegi technológiai feltételek szerint el sem fér az adott multiplexen.

(HWSW.hu)

Azaz a piaci versenybe az állam nem először nyúl bele, most éppen a médiapiacon akarja a közszolgálati tévéknél jóval nézettebb, tehát a nézőket jobban érdeklő kereskedelmi televíziókat a 8. és onnan következő programhelyekre sorolni – hátha miközben az ember a kertévéket keresve kapcsolgat, meg-megáll a köztévéken, és így nézőként lehet majd regisztrálni a Nielsennél, legalábbis a teljes elérés tekintetében. Ami ennél sokkal fontosabb, hogy a szövegből az derül ki, hogy a nemcsak az SD-csatornákat, hanem a HD-ben sugárzókat is előre kell sorolni, azaz a három nagy szolgáltató kínálatában az RTL és a TV2 ki fog kerülni az első 10 adóból, a lélektanilag fontos első körből, és ezt már a nézettségük is megérezheti.

A nagy szolgáltatóknál eddig is volt közszolgálati csomag 4 csatornával, most ez fog majd kibővülni ezek szerint, illetve az alapcsomagokba kerülnek be majd az új tévék, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy az eleve zsúfolt csomagokból valami kikerülhet, de vélhetően sem a Digi, sem a UPC vagy a Telekom nem a két nagy kertévét fogja onnan kitenni.

Az ország minden részén fogható és a digitális átállás után a nézők elég nagy hányadának tévés elérést biztosító MindigTV viszont más helyzetben van. Az ingyenes csomagjukban eddig a négy köztévé mellett az RTL Klub, a TV2, az EuroNews és a C8 nevű adó szerepelt, ezt kellene akkor elméletileg két további tévével, ráadásul HD-minőségűvel (hiszen erre kötelezi a törvény) megfejelnie, és előfordulhat, hogy a bővítés helyett inkább kivesznek két csatornát, de vajon melyik kettőt, azt nem lehet tudni.

A MindigTV-t működtető Antenna Hungária egyelőre nem mond semmit, a UPC-től azt az információt kaptuk, hogy még értelmezik a törvényjavaslat szövegét, a Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága pedig megkeresésünkre ezt a választ adta:

Jelenleg vizsgáljuk a módosító javaslatot, mérlegeljük annak várható hatásait, és igyekszünk  a jogalkalmazókkal együttműködve ügyfeleink számára optimális megoldást találni.

Az RTL Klub részéről Kolosi Péter programigazgató így reagált a törvényjavaslatra:

A javaslat, ami igazi hungarikumnak is tekinthető, újabb kísérlet a médiaszabadság és a szabad verseny korlátozására, hiszen nem engedi, hogy a csatornákat a szolgáltatók saját szempontjaik, nézettségük alapján sorolják be. Ráadásul, ha az a következménye, hogy kereskedelmi csatornák kerülnek ki a földfelszíni, ingyenesen fogható digitális platformról, azzal elvennék, de legalábbis korlátoznák a csak ezen platformot használó nézők lehetőségét és jogát attól, hogy független információkhoz és hírekhez jussanak a legfontosabb médiumon, azaz a televízión keresztül.

Arról nem is beszélve, hogy ezzel a lépéssel az érintett kereskedelmi csatornák az Antenna Hungáriával kötött hosszú távú szerződései is komolyan sérülnének, hiszen az AH nem teljesítené szerződésben vállalt kötelezettségeit. Azaz a Fidesz az elhallgattatás új módszerét próbálja törvénybe rejteni.

A közszolgálati csatornák első helyekre sorolása az EPG-ben a nézők televíziózását teszi kényelmetlenebbé, hiszen a nézők túlnyomó része nehezebben találja majd meg kedvenc csatornáját, kénytelen lesz alacsony nézettségű, többségüket nem érdeklő csatornákon „átverekednie” magát. A nézettségnövelés hatékony eszköze semmiképpen nem egy ilyen adminisztratív intézkedés, az állami tévé műsorait akkor néznék többen, ha jó lenne a programstruktúra, a társadalom számára érdekes és releváns műsorokat sugározna, valamint hírszolgáltatása független és pártatlan lenne, azaz megfelelne a közszolgálatiság követelményeinek.

A magyar közszolgálati médiabirodalom így is kiterjedt volt (m1, m2, m3, Duna, Duna World), ha ehhez valóban még két csatorna csatlakozik, akkor hét adójuk lesz, amit mondjuk az éves 80 milliárdos költségvetés persze simán elbír, és amivel papíron fontosabb médiapiaci szereplők lesznek, mint a TV2-csoport vagy a Viasat, és az RTL-portfólió is csak egy csatornával tartalmazna többet. Ez, mármint a hét közszolgálati csatorna elég soknak számít, az olyan fejletlen médiapiacokon, mint mondjuk az amerikai, egy közszolgálati tévé működik, a PBS, (igaz, az valóban a köz érdekeit szolgálja, és pártsemleges). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a magyar tévés piacnál csak egy hangyányival nagyobb brit nyolcat (BBC One, BBC Two, BBC Three, BBC Four, BBC News, BBC Parliament, CBBC és CBeebies) is elbír. 

A javaslat indoklásában arra is kitérnek, miként kellene valóban értékelni a közmédia csatornáinak teljesítményét, és természetesen nem a nézettség alapján, hanem egy közszolgálatiérték-teszten át, melynek működését ennek alapján még elképzelni sem tudjuk, de lehet a brit módszert követik majd (erről itt olvashat):

A szabályozás újdonságként javasolja bevezetni az Európa számos országában már régóta alkalmazott ún . közszolgálati érték-tesztet (public value test), amely – a nézettség/hallgatottság mellett – az egyes szolgáltatások közszolgálati jellegének („értékének") a lehető legnagyobb objektivitással mérni képes metodológia életre hívását és rendszeres alkalmazását követeli meg.

 A törvényjavaslat módosításának a legszebb része az első paragrafusban található, nem árt még egyszer felidézni:

Az egyenlő elbánás elvét nem érintve (…) közszolgálati műsorok számára a hozzáférés tekintetében elsőbbséget köteles biztosítani.

És meg is volna a fából vaskarika.