Herschel feje valahol Los Angelesben van

2015.03.31. 21:41
A The Walking Dead forgatásán járva John Sanders melóját irigyeltem leginkább: bent ül egy hűvös irodában, és kellékeket tervez, készíttet el, és próbál ki, amikkel majd a sorozat szereplő fogják irtani a zombikat, vagy akár egymást, ugye ezt soha nem lehet tudni előre. Sanders olyan sorozatokon kezdte a pályafutását, mint a Miami Vice, majd a szakmát kitanulva a filmiparban dolgozott, ötven filmben is, hol művészeti rendezőként, hol a kellékrészleg főnökeként. Emmy-díjas reklámokba is bedolgozott, de most minden percét lefoglalja a The Walking Dead című zombis sorozat. A kellékraktárban beszélgettünk vele, még tavaly, amikor a FOX jóvoltából kint jártunk a sorozat helyszínén, Atlantában.
BchVYSaCUAAiM0m.jpg-large

Egészen pontosan meddig terjed a feladatköre?

Bármi, amit megérintenek, amit viselnek, amibe beleülnek, amit megesznek, szóval BÁRMI a mi hatáskörünkbe tartozik. Autó, gyűrű, puding. Minden. A néző nem gondol bele de olyan jelenet, amiben nincs kellék, nem létezik, legfeljebb ha egy meztelen színészt veszünk fel egy üres üvegkockában.

Hányan vannak erre a feladatra?

Általában öten, de ha kell, akkor többen - az olyan epizódok esetében, ahol sok kellék kell, heten is melózunk. Az ötödik évad első része volt az eddigi legmegterhelőbb feladat, rengeteg mindennel kellett egyszerre foglalkozni.

Mi volt ebben a részben az, ami megnehezítette a dolgát? Több akciójelenet?

Igazság szerint nem is elég egy részről beszélni, a negyedik évad utolsó részével együtt teljes a kép. Nemcsak akciójelenetből volt több, hanem statisztából, szereplőből, helyszínből, fegyverből, mindenből. A negyedik évad végére ráadásul szépen felszereltük őket, mindeninek van fegyvere, több is, kismillió apróságot tettünk rendbe, erre mi történik velük? Elkapták és bezárták őket egy vasúti kocsiba. Semmi nem maradt náluk. Semmi. Sírtam, komolyan, kezdhettük előlről az egészet, de ez a szép ebben a melóban, hogy tulajdonképpen minden évad elején tiszta lappal kezdünk. És innentől lineáris a sorozat, nem fognak visszamenni Woodburybe vagy a börtönbe, esetleg Herschel farmjára, és amit innentől összeszednek, azt viszik magukkal, és mindig látható lesz. Ez izgalmas, mert nem egy-két részre tervezünk előre, hanem egy egész évadra.

Hálistennek elástak pár fegyvert a kék sportszatyorban.

Jó a memóriája, igen, elásták őket, ami nekünk elég nagy segítség, mert legalább valahonnan elindulhatunk. Ebből a szempontból ez a táska szépen bekerült a varázstáskák közé.

Hogy mi közé?

Tévés-filmes szakzsargon. Varázstáska, varázsdoboz, varázsház, varázsautó - olyan helyszínek, amelyek egy ilyen lineáris történetű sorozatban megkönnyítik az írók dolgát. A szereplőknek folyamatosan kellenek különféle dolgok, mittudomén, pelenka a gyereknek, egy kés, új nyíl Darylnek, amit menet közben a házakban és az elhagyott autókban beszerezhetnek, de értelemszerűen arra idő nincs, hogy ezt mindig megmutassuk, így van egy táska, amiből mindig az kerül elő, amire éppen szükség van.

NYCC-WD-1-1024x681

Az első évadban ilyen volt Rick seriffhivatalból elhozott sporttáskája, ne tudom emlékszik-e rá, egy bazinagy fekete táska volt, amiből mindig az került elő, ami éppen kellet a lőszertől a pisztolyon át egy puskáig. Megvolt mögötte a háttérsztori, hiszen Rick bent járt a rendőrség épületében, ki tudja, mivel pakolta meg a táskát, amivel a hátán kijött belőle? Ugyanez vonatkozik a kék táskára, amit a Terminusba való megérkezés előtt ástak el - ki tudja, mi van benne pontosan, csak pár dolgot láttunk belőlük.

Mi történik azokkal a tárgyakkal, amiket egyszer már felhasználtak?

A fegyverek evidens, hogy maradnak, de gondolom, nem erre gondolt, hanem mondjuk a konzervekre, ilyesmikre, igaz? Ezek közül sokat újrahasznosítunk, mert korábban megteremtettük a háttérsztorit hozzá, amikor rátaláltak egy teherautóra, és az oldalára fel volt írva egy cégnév, ami a termékek csomagolásán is szerepelt - azaz ez egy élelmiszeripari cég a Walking Dead-univerzumban, és onnantól kezdve bárhol előfordulhatnak a termékeik, és ugyanazt az egy konzervet kismillió jelenetben felhasználhatjuk.

A márkaneveket hogy találják ki? Vagy szponzortermékekről van szó?

A mi ötleteink, de persze honnan tudnánk, hogy nem létezik már ilyen márkanév és branding valahol, így elküldjük egy erre szakosodott cégnek, ők megnézik, hogy van-e, és mehet-e adásba. Az írók is sokszor hoznak ötleteket, azokkal is így járunk el. Mi találjuk ki a logót, a feliratokat, mindent. De itt van egy doboz, nézze meg, menyire aprólékos a munka: még azt is rányomtatjuk, hogy mi van benne, mármint elméletileg. Ez például egy babkonzerv, rajta a kalóriaszámmal, az összetevőkkel, a gyártó nevével, mindennel. Jó, a számok nemigen stimmelnek, de azokon, amikről közeliek készülnek igen. Ez pedig az a csokoládépuding, amit Carl evett a háztetőn.

Ebben lötyög valami.

Persze, hogy lötyög, fel is lehet bontani, és meg lehet enni a tartalmát. Nem vicc, a konzerveket egy élelmiszeripari cégtől rendeljük, és rendes, ehető cucc van benne, márkanév nélkül, csak számmal jelölik őket. A puding a tízes. Ebben másfél kiló puding van. Amit tudunk, megoldunk házon belül, egyébként, emlékszik még arra az epizódra, amiben Daryl és Beth kettesben vannak egy golfklub épületében?

Igen.

A falakon mindenféle képek voltak nagyon tiszteletreméltó úriemberekről. Na, azok mi voltunk, illetve a stábból azok, akik idősebbnek komolyabbnak néztek ki. Szépen kiöltöztünk, és volt egy rendes fotózásunk, aztán kinyomtattuk a képeket, és bekereteztük őket. Aztán Daryl célba dobott ránk dartsszal, ezt többször felvették, és mindig másik képpel - ami végül a tévében is látható volt, az én képem volt. 

És mi a helyzet a fegyverekkel? 

Mindenből többféle van. Vegyünk például egy fecskendőt, a végén egy hosszú tűvel. Ebből van olyan, ami gumiból készült, nagyon könnyű, és hajlékony, ez azért van, hogy ne tegyen kárt senkiben. Van egy közepesen nehéz és kemény, ez valóságosabbnak tűnik, a közeliekben használjuk. Mindegyiken van jelölés, hogy tudjuk, hol van a penge vagy tű vége, és hogy mennyire kemény. A legtöbbször a műanyag kézifegyvereket használjuk, mert könnyebben törnek, és még ha el is szúrja a színész a dolgot, akkor sem történik tragédia. Korábban használtunk golfütőket is, amiknek a feje könnyű műanyagból volt, és ha fejbe vágtak vele valakit, azonnal letört. Ezt a fával is megcsináltuk, Sasha tavaly egy bottal mászkált, abból volt műanyag is, amit faszínűre festettünk le. Közelről sem tudná megmondani, melyik melyik. Ha valamivel meg lehet ölni, szúrni, sebesíteni valakit, vagy akár csak fenyegetni, élesben nem az eredeti fegyvert használjuk, mert nem akarunk bajt se magunknak, se a színésznek.

A színészeknek minden évad előtt át kell esniük egy kiképzésen vagy tréningen, amin bemutatjuk nekik  a fegyvereket, mármint az újakat, és gyakorolhatnak a régiekkel. A forgatáson valódi, de hatástalanított fegyverekkel dolgozunk, amikkel elméletileg nem lehet kér tenni senkiben, mert vaktöltényekkel működnek, de semmit nem bízunk a véletlenre. Az évad alatt egyébként folyamatosan kijárunk a lőtérre, és éleslövészetet is tartunk, erre kötelező eljárniuk, de egyébként is szívesen jönnek. Andy (Andrew Lincoln, Rick Grimes alakítója) például nagyon szerei a fegyverét, le nem tenné soha, ha egyszer kézbe kapta. A forgatáson úgy mászkál, mintha a karaktere lenne. Ha vége a sorozatnak, szerintem el fogja kérni. Michael Rooker a műkarját akarta elvinni, azt, amire a pengét szereltük fel, de nem adhattuk oda.

Jézusom, az ott Judith a polcon?

Igen, Rick kislánya, akiből eleve kettő van, ikrekkel dolgoznak a forgatáson, de előfordul, hogy a jelenet veszélyes, futni kell az erdőben ilyesmi, és ilyenkor ezeket a babákat hurcolja Carl, Rick, vagy éppen akinél a gyereknek kell lennie.

Annyira azért nem élethű.

Az lehet, de mégsem vette eszre a sorozatban, hogy mikor volt hamis a baba, nem igaz? Darabja háromezer dollár egyébként (878 000 forint) és olyan a tapintása, a súlya, mint egy gyereké, és szerintem hasonlít is Judithra. A közeliekben persze nem használjuk, mert lebuknánk, de kiválóan alkalmas akkor, ha teszem ezt azt, az a jelenet, hogy a gyerek sír, de aztán megnyugszik. Ezt kivárni nincs idő a forgatáson, felvesszük a sírós emberbabát, közeliben, utána vágás, ő megy tovább a gondozójával sírni, mi meg vesszük a jelenetet a műanyag babával. És mindenki azt hitte, hogy milyen angyali gyerek, de hamar megnyugszik, közben nem is.

Kapnak furcsa kéréseket?

Ajaj. Egy gimis osztály Merle karját kérte el, egy harmadikos kissrác írt nekem, hogy szeretne Skype-olni velem, mert nem ismer senki menőt, és én ezek szerint az vagyok, és ha ezt elmondja az osztálytársainak akkor őt is annak tekintik majd… Ilyesmiket. Norman (Reedus, Daryl megformálója a sorozatban) nyílpuskája is nagy kedvenc, abból sokan szeretnének másolatot, és ha Rick pisztolyából, a Colt Pythonból húsz éven át gyártanánk másolatokat, az sem lenne elég a kérések kiszolgálására.

Oké, akkor ennek fényében meg kell kérdezzem, hol van Herschel feje?

Nincs itt sajnos, valahol Los Angelesben van, az egyik írói szobában szerintem Scott M. Gimple asztalán. Nincs másolatom róla, sajnos.

A The Walking Dead epizódjait itthon a FOX vetíti, éppen tegnap ért véget az ötödik évad. A hatodikra őszig várni kell.