Orsolya
7 °C
17 °C

Sok amerikai múzeum jogi taktikákkal kerüli el a nácik rabolta műtárgyak visszaadását

2015.06.26. 19:33
A zsidó jóvátételi világbizottság (WJRO) csütörtökön közzétett jelentése szerint az amerikai múzeumok növekvő számban kerülik el jogi taktikákkal a gyűjteményükben található, nácik által elrabolt műtárgyak visszaszolgáltatását jogos tulajdonosuknak.

A jogi taktikázás tehát nem magyar találmány, sőt, trenddé vált az utóbbi években, legalábbis a szervezet szerint.

Az amerikai múzeumoknak kötelességük, hogy gondoskodjanak arról, az igénylők tisztességes esélyt kapnak esetük tárgyalására. Ez azonban egyre növekvő számban nem történik meg amerikai múzeumokban

– állítja Gideon Taylor, a WJRO egyik vezetője. A múzeumok részéről tapasztalható jogtechnikai védekezés lehetetlenné teszi az igénylők számára a továbblépést, mivel költséges és elhúzódó jogi küzdelem vár rájuk. A jelentésben öt olyan múzeumot említenek, amik olyan jogtechnikai eszközzel hárították el az igényt, mint az elévülés.

Egy hatodik eset függőben van, abban az ügyben egy vitatott Camille Pissarro-festményről van szó, amelyet az Oklahoma Egyetem Fred Jones Jr. Képzőművészeti Múzeumának adományoztak 2000-ben. Az oklahomai múzeum szerint az a család, amely a műtárgyat a múzeumnak adományozta, "kétséget kizáróan jóhiszeműen vásárolta azt egy tekintélyes műkereskedőtől, törvényes és hitelesített formában". A múzeum hozzátette, hogy továbbra is keresik azt a megoldási lehetőséget, amely minden fél számára kielégítő lehet.

A WJRO jelentéséből kiderül, hogy más országok az amerikaitól különböző megközelítéssel próbálják rendezni az elrabolt és elkobzott műkincsek sorsát.

Nem azt állítjuk, hogy minden igénylőnek igaza van és minden igény jogos. Az mondjuk: hallgattassék meg az igény egy semleges testület előtt. A múzeumok hisznek abban, ahogy ők interpretálják a tényeket, miért ne bíznák egy bíróságra annak megítélését, hogy igazuk van-e vagy sem.

A múzeumszövetség közleményében hangsúlyozta, hogy komolyan veszi a náci korszakban elrabolt műkincsek ügyét, és elkötelezett abban a kérdésben, hogy a múzeumok etikusan és a szabályoknak megfelelően járjanak el. (mti)

Hölgy aranyban - műkincsvita a filmvásznon 

A Helen Mirren főszereplésével készült, igaz történeten alapuló film a második világháború utáni korszak egyik legnagyobb műkincsvitáját dolgozza fel. A főszereplője Maria Altmann, aki csak hosszú jogi csatározás után kapta vissza az osztrák államtól családja Klimt-festményeit, köztük a nagynénjéről készült aranyszínű portrét, amire a cím is utal.

Maria Altmann osztrák zsidó családban született, és a nácik elől menekült 1942-ben az Egyesült Államokba, ahol 2011. februári haláláig élt. Annak az Adele Bloch-Bauernek volt az unokahúga, akiről Gustav Klimt a híres portréját festette a férj, Ferdinand Bloch-Bauer megrendelésére.

Altmann közel tíz évig tartó jogi csatározás után kapta vissza az osztrák államtól az öt Klimt-festményt. Ezeket később elárverezték:  az Adele-portréért Ronald Lauder milliárdos üzletember és műgyűjtő 135 millió dollárt adott, ezzel a kép az egyik legdrágább alkotás lett, amely valaha megfordult árverésen.