A CNN sztárriportere is a Népszabadsággal foglalkozott

2016.10.11. 10:14
Richard Quest az újság főszerkesztő-helyettesét, Horváth Gábort kérdezte a lap bezárásáról.

Bár a Quest Means Business című műsor hétfői adása még nem nézhető meg online, viszont a szöveges leirata már olvasható. Az angol származású, de New Yorkban élő, markáns stílusú Richard Quest a CNN egyik leghíresebb riportere, és - más külföldi lapokhoz hasonlóan - ő foglalkozott most a Népszabadság esetével, olyan ügyek mellett, mint Donald Trump legutóbbi botrányai vagy a Samsung robbanós telefonjai.

Quest meg sem próbálta kimondani a Népszabadság nevét, ezt Horváth Gáborra bízta, akit arról kérdezett, miből gondolja, hogy politikai okokból szüntették meg a lapot. A főszerkesztő-helyettes azt válaszolta, hogy meggyőződésük, hogy a kormány csak takarózik a gazdasági okokkal - szerinte a legvalószínűbb, hogy a kormány erős nyomás alá helyezte a Népszabadság kiadóját, miután a napokban két, a hatalom számára kellemetlen ügyet is az újság tárt fel.

Horváth említette Matolcsy György jógaoktató, és az MNB-től csúcsfizetést kapó barátnőjét, illetve Rogán Antal helikopterezését, de szerinte a fő probléma a kormány számára kudarccal zárult népszavazás volt, és Orbán Viktor emiatt húzta fel magát.

Amikor Quest azt kérdezte, mekkora csapás a magyar sajtónak a Népszabadság elvesztése, Horváth azzal a példával próbálta érzékeltetni a magyar helyzetet, hogy képzelje el, ha Amerikában a közszolgálati adókat teljes mértékben a kormány uralná, sőt, mellette még az összes nagy független tévé, azaz az NBC, a CBS, az ABC, sőt, a Fox News és a CNN is a hatalomé lenne, és ezek után megszűnne a New York Times.

Arra a megjegyzésre, hogy az újság veszteséges volt, és csökkent az olvasottsága, a főszerkesztő-helyettes azt válaszolta, hogy egyrészt szerte a világon csökken a nyomtatott lapok példányszáma, másrészt egy ilyen erős médiacégnek, mint a tulajdonos Mediaworks, meg sem szabadna éreznie ekkora veszteséget, amekkorát a Népszabadságnak tulajdonítanak. 

A Népszabadság megszüntetése komoly nemzetközi visszhangot keltett: külföldi újságok ugyanúgy foglalkoztak a témával, mint az Európai Bizottság.