Hedvig
7 °C
23 °C

Egyre kevesebbet tévézünk, de még mindig napi négy órát

2016.10.19. 12:06
A Nielsen közönségmérés minden negyedévben összeállít egy meglehetősen alapos jelentést a magyar tévénézési szokásokról. A III. negyedéves adatok alapján megállapították, hogy a teljes lakosságot nézve tíz perccel csökkent a tévénézésre fordított idő a 2015. év azonos időszakához képest.

2016 harmadik negyedévében, azaz a nyári időszakban naponta átlagosan 4 óra 16 percet tévéztünk, ami ugyan tíz perccel kevesebb, mint az egy évvel korábban mért, de így is elég magas, a 2015-ben még 4 óra 31 percet tévéző amerikaiak például egy év alatt visszaestek 4 óra 9 percre, a svédek pedig naponta mindössze 2,5 órát ülnek a tévé előtt. A legkevesebbet szerencsére a 4-17 évesek töltik tévézéssel (2 óra 57 percet), és a kereskedelmileg fontos,18-49 éves korcsoport is csak 3 óra 16 percet. Ez a gyerekek esetében 19 perces, a 18-49 éveseknél pedig 15 perces csökkenést jelent. Az 50 évnél idősebb korosztály naponta átlagosan 5 óra 59 percet tévézett a vizsgált időszakban, 5 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Az amerikai és egyre nagyobb mértékben a nyugat-európai piacra is jellemző, hogy a lineáris tévézés, azaz az “akkor nézem, amikor a tévében adják” csökkenőben van, és egyre többen követik a műsorokat felvételről vagy időeltolással. Az ilyen nézettség Magyarországon annak ellenére sem számottevő, hogy a technikai feltételei adottak: a teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének csak 1,3 százalékét, azaz átlagosan 3,2 percet fordít erre a fajta tartalomfogyasztásra, és ez a szám leginkább a 4-17 (1,3 százalék) és a 18-49 éves korosztálynak (1,7 százalék) köszönhető, az 50 év felettiek mindössze 1 százaléka veszi fel a tévéadást.

A csatornatípusokra lebontott értékelésnek a két nagy kereskedelmi tévében nem biztos, hogy nagyon örülnek, hiszen közönségarányuk a tavalyihoz képest közel 3 százalékkal csökkent, ami a legnagyobb változás a nézői szokásokat illetően. A filmcsatornák nézettsége 2 százalékkal nőtt, a többi tematikus csatornacsoport esetében viszont jelentős elmozdulásról nem lehetett beszámolni, azaz pont annyi sport-, szórakoztató-, ismeretterjesztő-, stb. csatornát nézünk, mit a tavalyi évben. 

Sokkal érdekesebb az a mutató, ami az egyes műsortípusok sugárzási időből való részesedését (hány százalékban alkotja a műsort) és a műsorfogyasztási időt (hány percnyi ilyen tartalmat nézőnk) veti össze. Ennek alapján a mozifilmek például az összműsoridő 11,3 százalékát teszik ki, a műsorfogyasztási idő viszont 15,7 százalék volt. Ennél jóval nagyobb az eltérés a hír-, aktuálpolitikai-, és gazdasági műsorok esetében, melyek a sugárzási idő 2,8 százalékát teszik csak ki, a nézők mégis a tévé előtt töltött idő 9,2 százalékét szánják rájuk.

A felmérés ismét megdöntött egy mítoszt: hiába teszik ki a programkínálat 9,8 százalékát a művelődéssel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos műsorok, a nézők tévéfogyasztásából erre csak 4 százalék jut.