Zsanett, Janka
14 °C
30 °C

Kőkemény éve volt a magyar médiának 2016-ban

mediaclke
2016.12.30. 12:44
Nem volt olyan hónap, hogy ne történt volna valami. A TV2 kamuriportokkal operáló Tények című műsora szinte az egész évben szolgáltatott beszédtémát, a Habony-Rogán fedezetsor irányította kormányközeli médiahenger Andy Vajna és az egyre többet csodálkozó Mészáros Lőrinc asszisztálásával lapította szét a Népszabadságot, Desmond Child meg saját magát plagizálta az 56-os emlékév kedvéért.

A TV2 kormányszócső lesz

Eldőlt, legalábbis egy időre biztosan, a kívülről kutyakomédiának látszó, "végül is, kié a TV2?" című hajtépés Andy Vajna és Simicska Lajos (oppardon Fonyó Károly, Simicska üzlettársa) között, aminek az ugye az egyik pikantériája, hogy a G-nap, és azt megelőző, Simicska Lajos és Orbán Viktor viszonyát megmérgező események előtt a kérdés fel sem merülhetett volna. A Magyar Broadcasting Co. Kft. lezárta a TV2 Csoport megvásárlását és Dirk Gerkenst kinevezte a TV2 Csoport vezérigazgatójának. Amikor a TV2 jövőjét fejtegettük, azt feltételeztük, hogy egy olyan tévét akarnak csinálni, ami felveszi a versenyt az RTL-lel, így ezt írtuk:

Pontosan tudják, hogy a rossz emlékű politikai tisztek korszakát visszahozni nem lenne szerencsés, ha Habony Árpád vagy valamelyik samesza folyamatosan ott sertepertélne a TV2-ben, és óvatos fejbiccentésekkel irányítaná a politikai szempontokból mindenképpen legfontosabb műsornak tekinthető Tények szerkesztőségét, az nem vezetne semmi jóra.

Erre persze gyorsan rácáfoltak a Habony Árpáddal jóban levő, a köztévének milliárdos bukást hozó Marslakókat gyártó Halkó Gabriella gazdasági és Kökény-Szalai Vivien hírigazgatói kinevezésével. Utóbbi keze alatt példátlan ámokfutásba kezdett a Marsi Anikóval és Gönczi Gáborral megerősített Tények: Juhász Pétertől Pukli Istvánon át Vona Gáborig több olyan közszereplőbe belerúgtak, aki politikailag valamiféle akadályt jelenthet a kormánynak. Ebben élen járt az a Kunfalvi Nóra, aki a G-nap után hagyta ott a HírTV Célpont című műsorát, átment a kormányközeli 888.hu-hoz, és innen hozta el a hírigazgató. A Tények nézettsége elég nagyot zuhant a minősíthetetlen karaktergyilkosságok miatt, de ez senkit nem érdekel, a tartalom pl. az NMHH-t nem, akik szerint minden oké a lejárató kamuriportokkal.

Kökény-Szalai ugyan székfoglalójában azt mondta, nem ő a patás ördög, de nem sokkal érkezése után az alá tartozó Mokkából kirúgták Vujity Trvtkót és Kárász Róbertet, a hírszerkesztőségből és a tévétől pedig egész évben folyamatosan távoztak a kollégák. A korábbi hírigazgató Azurák Csabát nem rúgták ki, csak leváltották, és tulajdonképpen egy éve hitegetik azzal, hogy majd kap egy hírháttérműsort, amiből a mai napig nem lett semmi, ahogy a Napló újraindításából sem, de kilenc új kábelcsatorna indításából igen. Futja miből persze, az Eximbanktól kapott hitel mellé a kormány is odatett pár milliárdot állami hirdetések képében.

A sok pénz viszont nem egyenlő a sikerrel, legalábbis a TV2-n nem: a tévé másfél milliárd forint körüli összegből forgatott napi realityműsorokkal és hétvégi élő show-val jelentkező Star Academy című műsora olyat bukott, mint az ólajtó. A nyitó adás nézettsége sem volt magas, de utána a naponta jelentkező, az énekes tehetségkutató szereplőinek életét bemutató adások senkit nem érdekeltek, és ez akkor sem változott, amikor a TV2 már a dugást is bevetette a nézettség érdekében. A napi adásokat levették a műsorról, és csak hetente egyszer jelentkezett a csatorna történetének legdrágább bukása. Igaz, a döntő nézettsége magasabb volt, mint bármi, amit a Star Academy elért, de ez elég sovány vigasz volt.  A TV2 közelmúltjának történetét itt foglaltuk össze.

Egész évben dübörög a kormányközeli médiahenger

Az év kétségkívül legfontosabb eseményhalmaza az a januárban, de tulajdonképpen már 2015-ben elindított, tudatosan felépített, jól finanszírozott, és konok határozottsággal szinte minden ellenállást bedaráló kormányközeli médiahenger volt ami a nyomtatott sajtótól a televízióig, a reklámpiactól a hírügynökségi kommunikációig mindent maga alá gyűrt.  Új tévécsatornák alakultak, kézi vezérlésű propaganda-híradó indult, amit később az MR2 Petőfi teljes szétverése követett.

A Napi Gazdaságból nyíltan kormánypárti Magyar Időket csináltak, Simicska alól kihúzták a Metropolt, és elindították Habony Árpád közreműködésével a Lokál nevű ingyenes kormánybulvárt. Az ország egyik legnagyobb hírportáljának számító Origo a kormány és a Telekom látványos tagadása ellenére szintén a Fidesz befolyása alá került, az a New Wave Média vette meg, ami több mint 600 millió forint támogatást kapott a Vs.hu-n keresztül a Matolcsy György-féle Pallas alapítványoktól. Közben létrejött a Ripost, a 888 és a Faktor, mind a Fideszhez és Habony Árpádhoz köthető cégeken és szerkesztőkön keresztül. A történéseket időrendben ebben a cikkben lehet végigkövetni.

Beszántják a Népszabadságot

Október 8-án szombaton reggel a tulajdonos Mediaworks felfüggesztette a Népszabadság kiadását, közölte az MTI szárazon, tényszerűen, csak éppen azt felejtette el hozzátenni, hogy a munkavállalókkal ezt valahogy elfelejtették közölni, sőt, pénteken még a régi szerkesztőségi épületből az újba költözéshez csomagoló újságíróknak azt mondták, a kajával nem kell foglalkozni, mert rendeltek pizzát, mindenkinek jut majd. Hogy a pizzát ki ette meg, nem tudni, mert az új szerkesztőségbe (ami a Népszabadság régi székháza volt) senkit nem engedtek be, a lap újságírói még a céges levelezésükhöz sem férhettek hozzá.

Fizetést kaptak, de nem kellett dolgozniuk, és ugyan az első napokban-hetekben a Mediaworks azt hajtogatta, hogy újra akarja indítani a lapot, az online archívum elérhetetlenné tétele nem erre utalt. Ezt decemberben ismét elérhetővé tették, akkor, amikorra a Mediaworks már Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, és hivatalosan is bejelentették, hogy a Népszabadságot nem fogják feltámasztani, mindenki mehet isten hírével. A lap októberi megszüntetése után volt egy tüntetés is, de mint minden magyar közéleti hír, ez is lecsengett szépen, és novemberben már más foglalkoztatta a lakosságot. Az újságírók közül páran a tévében helyezkedtek el. 

15542403 257598201322826 4886461671840780521 n
Fotó: Népszabi Szerkesztőség / Facebook

Nincs már országos kereskedelmi rádió

A Népszabadság mellett leginkább az foglalkoztatta a közvéleményt, azaz annak rádióhallgató részét, pontosabban úgy 1,6 millió embert naponta, hogy hol folytatja majd a Morning Show, a Class FM reggeli műsora. Sebestyén Balázs, Vadon János és Rákóczi Ferenc ugyanis a Class FM frekvenciaengedélyének lejárta után nem akart a digitális piacra visszaszoruló rádiónál maradni, egyrészt a szerződésükre hivatkozva, ami analóg frekvenciára és országos lefedettségre vonatkozik, másrészt meg azért, mert... mert ha van ahol több embert érnek el, mint a kiherélt munkaadó, jobb munkakörülményeket biztosítanak nekik és a még a pénzüket is megkapják, akkor miért ne? Az csak nem lehet kifogás, hogy ez a rádió pont a kormány jó barátjának számító Andy Vajnáé, így pont a Class FM-mel szemben helyezkedik el a "jó elvtárs-e?" spektrumon, ugye.

Nem is volt, a Morning Show viharos körülmények között ért véget a Class FM-en (a tulajdonos először be sem akarta engedni őket az épületbe, hogy elbúcsúzhassanak egy utolsó adásban, majd az élő adás utolsó órájában szinte elbontatta alóluk a stúdiót), majd december 5-től már az egyre jobban terjeszkedő Rádió 1 Reggeli Show című műsorát vezették. A Class FM frekvenciájának elvétele azonban jóval túlmutatott egy műsor költözésén, hiszen így nem maradt egyetlen országos kereskedelmi rádió sem, csak az MTVA adóinak maradt országosan mindenütt fogható frekvenciájuk. 

Kálmán Olga a HírTV-hez igazolt

Az ATV műsorvezetője felmondott munkahelyén és februártól már a HírTV-n folytatja. Az ATV vezérigazgató-helyettese a felmondás okairól nem kívánt nyilatkozni, csak annyit árult el, hogy civilizált körülmények között váltak egy egymástól. Kálmán Olga a cég karácsonyi bulija után mondott fel, és mivel kész helyzet elé állította munkaadóit, egyértelmű, hogy a HírTV-vel már sokkal régebb óta tárgyalt. A távozás oka nem anyagi jellegű volt.  

Oscar-díjas lett a Saul fia

Az év elejének rendkívül kellemes meglepetése az volt, hogy Nemes Jeles László Saul fia című filmjét a 2015 nyarán elnyert Cannes-i nagydíj mellett először Aranyglóbusszal, majd a legfontosabb kritikusi díjakkal, végül a legjobb külföldi film Oscar-díjával jutalmazták. A sikernek köszönhetően a film visszakerült a nagy multiplexek műsorára, és az év legnézettebb magyar filmje lett. Közben a rendező egyik interjúját meghamisította a Jüdische Allgemeine, és olyan mondatokat adtak a szájába, amik nem hangoztak el - ezt a lap elismerte és bocsánatot kért. A filmet nagy meglepetésre nem a TV2, hanem az RTL Klub vetítette le a tévében elsőként, reklámmentesen. Az alkotók közül Nemes Jeles László, Erdély Mátyás és Röhrig Géza Kossuth-díjat kapott.

Magyarország halszagú

Az 1956-os emlékév sok mindenről emlékezetes marad, de legkevésbé arról, amiről kellene. Ezzel szemben arra fogunk inkább emlékezni, hogy a 13,5 milliárdnyi adóforint jó részét gátlástalan hajigálták egy feneketlen kútba, olyan helyeken költöttek el milliókat (Sziget, romkocsmák), ahol semmi értelme nem volt, és persze elkészült a Magyarország halszagúként elhíresült emlékdal, amit az a Desmond Child szerzett, aki Bon Jovitól a Kissen át Alice Cooperig mindenkinek írt már sikerdalt. Az „Egy szabad országért” című dal másik szerzője Andreas Carlsson, a magyar szöveget Orbán Tamás – többek közt a United, a Hooligans vagy a No Thanx szövegírója – írta. A dalt egy ötvenfős kórussal vették fel, énekel benne Wolf Kati, Péter Szabó Szilvia, Radics Gigi, Sasvári Sándor, Nagy Feró, Molnár Ferenc Caramel, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Lakatos Mónika és a Hooligans is.  

Aztán kiderült, hogy a dal, amit elméletileg Orbán Viktor felkérésére írt Child, egy korábban írt szerzeménye újrahasznosítása, a Miami egyetem kosárcsapatának írta még 2007-ben. Sebaj, mondta Child, ingyen volt, egy fillért nem kért és kapott érte. Orbánt sem zavarta a dolog, és a nótát feléneklő zenészeket sem, akik dettó nem kaptak egy fillért sem a közreműködésért. Az emlékév költségvetésében viszont 50 milliós tételként szerepelt a dal, amiről a mai napig nem lehet tudni hitelt érdemlően, hogy mire fordítottak. A nóta annyira azért nem lett jó, október 20. és december 9. között mindössze 11 alkalommal játszották le a Petőfin, de amint ezt megírta a sajtó, a Petőfi őrült tempóban kezdte tolni az önplagizált giccsparádét. 

Meghamisították Orbán interjúját a Fejér Megyei Hírlapban

Miután a vidéki lapok jelentős hányada kormányközeli médiacégek kezébe került, nem nagyon lehetett azon csodálkozni, hogy amikor Orbán Viktor megszólalt az egyiknek, az összesnek ez az interjú volt a címlapján. Ha minden igaz, a Pannon Lapok nevű cégnél ez úgy történik, hogy "fentről" érkezik az anyag, amit változtatás és ellenőrzés nélkül tesznek az újságok nyomtatott és online kiadásába is, pontosan azért, hogy Fejér megyében és Csongrádban, vagy éppen Zalában is ugyanazt olvassa a lakosság. A rendszerbe azonban karácsonykor belenyúlt valaki, és egy egy uniformizált Orbán-interjúba becsempészett négy apróságot:

  • Az egyik szerint Orbán azt magyarázza, hogy "Magyarország azért stabil ország a forrongó nyugati világban, mert mi kikértük az emberek véleményét, bár nem érdekelt minket."
  • A másik, szerint végül azt kívánja Orbán, hogy "minél többen találjanak vissza a karácsony pogány értelméhez".
  • A harmadik szerint "a korrupciós vád mint politikai lejárató eszköz teljes mértékben megszokottá vált. Mi is használjuk."
  • Illetve van egy olyan eltérés, hogy a megyei lapban Orbán szerint "a kórházi hullák száma is emelkedik", nem csak az ápolónők bére. Ilyet tényleg nem valószínű, hogy Orbán szóba akarna hozni. 

A trollkodásnak egyelőre nem lett meg a tettese, de a hírlapnál lesújtott a vasököl, és kirúgtak öt embert: Németh F. Bernadettet, a veszprémi Napló főszerkesztőjét, Zajácz D. Zoltánt, a Fejér Megyei Hírlap digitális főszerkesztőjét, Hajnal Csillát, a lap felelős szerkesztőjét, Klecska Ernő lapszerkesztőt és Földesi Gábort, a veszprémi Napló digitális menedzserét, majd Kinde Kálmánt, a Pannon Lapok Társaságának (PLT) gazdasági ügyvezető igazgatóját. Az indoklás szerint a lap hitelének rontása és hanyagság miatt kell menniük. Bár a meghamisított interjú a Fejér Megyei Hírlapban jelent meg, az valójában egy "külső tartalom" volt, ami Veszprémben készült. Bevett gyakorlat volt ugyanis a lapcsaládnál, hogy bizonyos tartalmak Veszprémben készülnek el, és onnan veszik át őket más megyei lapok.

újság 2 'kórházi hullák'

Az Indexnek név nélkül nyilatkozó kiadói dolgozók azt mondták, hogy olyan valaki hamisíthatta meg az interjút, aki a szerkesztőségi rendszert alaposan ismerte. Ez viszont lehetett akár egy korábban kirúgott vezető is, a kiadótól ugyanis – mielőtt az a Mediaworkshöz került – rúgtak ki embereket. Köztük olyanokat, akik értettek a szerkesztőségi rendszerhez, és ismerték a folyamatokat. Az viszont borítékolható, hogy a most kirúgott dolgozók nem érik be munkaügyi perrel, hiszen ha a kiadó rájuk süti, hogy közvetlen vagy közvetett módon, de érintettek a hamisításban (márpedig a kirúgásukkal ezt kommunikálják a nyilvánosság felé), akkor valószínűleg jó hírnév megsértése miatt is beperlik egykori munkáltatójukat.

Más fontos esemény még az évből: