Emőke
8 °C
19 °C

Csányi Sándor új arcát mutatja a lágerben

02
2017.03.14. 22:20
Szögesdróttal körbevett fabarakkok között rongyokba és pufajkába bugyolált nők várakoznak, kiegészülve egy usankás, bajszos Csányi Sándorral. A helyszín Fót, ahol az egykori GUPVI-lágerek egyike elevenedett meg, a második világháború után málenkij robotra szovjet munkatáborokba hurcolt százezrek előtt tisztelgő Örök tél című film kedvéért.

Februárban számoltunk be róla, hogy A berni követ és a Félvilág című tévéfilmeket is jegyző Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila rendező új projektjében a 20. századi magyar történelem egyik legsötétebb fejezetéhez nyúlnak hozzá, méghozzá a magyar filmtörténetben először.

“Sára Sándor Vád című filmje foglalkozott ugyan a témával, de addig jutott el, hogy bejönnek az oroszok, erőszakoskodnak, de Magyarországon játszódik az egész. Csinált ugyanő dokumentumfilmet is a Gulagról, csak az fontos különbség, hogy oda a politikai foglyokat vitték, míg a malenkij robot világa az a GUPVI fogolytábor, amiről a filmünk is szól” - mondta Köbli Norbert, aki szerint meglepő, hogy ezen kívül egyáltalán nem foglalkoztak magyar filmek a málenkij robottal.

Nem történelmi tabló

Az Örök tél története 1944 decemberében indul, amikor egy dél-dunántúli sváb faluból a szovjet katonák marhavagonokban egy ukrajnai táborba hurcolják a munkaképes nőket, ahol kényszermunkát kell végezniük a szénbányában. A főhőst Gera Marina alakítja, Irénnek hívják, és a táborban ismerkedik meg Rajmunddal (Csányi Sándor), aki nemcsak a túlélésben segít neki, de romantikus kapcsolat is kialakul köztük - már amennyire az ilyen egy lágerben lehetséges.

“Ez egy igaz történet, méghozzá Irén története, amit Havasi János írt meg családregényként a saját unokáinak, én is onnét ismerem” - mesélt a film hátteréről Köbli Norbert, aki tisztában volt vele, hogy könnyen eltűnhet egy ilyen film a Saul fia, a Schindler listája és egyéb sikeres ún. lágerfilmek árnyékában: “Nagyon megrázó írás, és a történetben volt egy plusz a hasonló környezetben játszódó sztorikhoz képest, ez pedig a Gera Marina és a Csányi Sándor alakította szereplők közötti kapcsolat.”

Ugyanezt emelte ki a rendező, Szász Attila is, aki vagy negyven női szereplőt dirigált éppen, miután volt egy kis ideje nyilatkozni: “Nyilvánvalóan nem egy történelmi tablót akarunk csinálni, hanem egy ember történetére koncentrálunk, és a benne lévő szerelmi szál miatt eltér a legtöbb ilyen történettől. Nem a málenkij robotot akartuk teljes egészében bemutatni, hanem egy ember lelkét, és hogy milyen érzés, ha elszakítják a családjától, túl kell élnie, és amikor szembesül azzal, hogy különleges érzelmeket táplál egy férfi iránt, akkor tartja-e magát az elveihez, vagy enged a vágyainak. Egyáltalán létrejöhet-e egy ilyen kapcsolat egy lágerben, és ha igen, akkor hogy?”

Egy férfi másképp döntött volna

Ami még szokatlan lehet, az az, hogy az Örök tél elsősorban női film: Csányi Sándor kivételével nők játsszák a főbb szerepeket, hiszen a film a főszereplő és a falujából elhurcolt egyéb nők sorsát mutatja be. Gera Martina mellett Kurta Niké, Farkas Franciska, Döbrösi Laura és Kiss Diána Magdolna is szerepel a filmben, és ez már önmagában izgalmassá tette számukra a filmet:

“Nagyon örülök annak, hogy egy nő van a középpontban, mert karcosabb és sokkal bonyolultabb lehet egy-egy helyzetben egy nő reakciója, mint egy férfié, és jó színészként nem férfiközpontú alkotásban részt venni” - mondta az első filmes főszerepéről Gera Marina, aki szerint például egy férfi jellemzően sokszor másképp döntene a sorsdöntő szituációkban, mint ahogy Irén dönt a filmben.

Hasonlóan gondolja a Kút című filmből és a Terápia című sorozatból ismert Kurta Niké is, aki szerint “nagyon bátor és szokatlan, hogy ennyi nő a főszereplő”, és már csak ezért is szimpatizált a filmmel. Neki egyébként külön pluszt is adott a forgatás:

“Lovasberényben is forgattunk, a nagyszüleim pedig lovasberényiek, és nekik még közvetlen emlékeik vannak arról, ahogy bejöttek az oroszok. Mikor megjelentem ebben a jelmezben náluk, akkor elő is jöttek azok a történetek, amelyek után már egészen más felelősséggel játszom ebben a filmben” - mesélt a családi érintettségéről a színésznő. “Nekem a nagyapámnak akkor kisfiúként el kellett játszania, hogy ő vigyáz öt nőre, és össze is számolta, hogy a faluban hat embert lőttek le azért, mert a feleségét védve szembeszállt az oroszokkal. Ezeket hallva a fikció teljesen más súlyt és jelentést kap, amikor még minden családban vannak ilyen történetek.”

Csányi Sándor új arca

Még ennél is újszerűbb lehet a nagyközönség számára, hogy a főként romantikus komédiákból ismert Csányi Sándor ezúttal drámai szerepben jelenik meg. Köbli Norbert pedig hozzá kimondottan ragaszkodott is: “Forgatókönyvírás közben nem gondolok színészekre, mert általában úgysem azok játsszák, akikre szánnám, de a Csányi Sanyi egy idő után elég markánsan kirajzolódott a számomra. Nyilván neki ez egy atipikus szerep lesz a korábbi filmjeihez képest, és nagyon jókor jön az ő karrierjében ez.”

Ugyanezt hangsúlyozta a film rendezője is, aki szerint izgalmas lesz Csányit ilyen szerepben látni: “Mi nagyon szeretnénk Csányi Sándor új arcát megmutatni, és ő is nyitott arra, hogy egész más filmben lássa őt a közönség, szerintem jól fog működni nagyon” - mondta Szász Attila.

A fóti filmgyárban felépített munkatábor laikus szemmel egész hitelesnek tűnt, a szalmazsákos priccsektől kezdve a táborfelügyelő kunyhójáig, amely valóságos luxusszállónak tűnt a barakkokhoz képest. Ami viszont hiányzott, az a hó, ami egy Örök tél című filmben nem elhanyagolható szempont.

Erre persze az alkotók is gondoltak, és meg is nyugtattak, hogy ottjártunkkor még csak belső jeleneteket vettek fel a barakkokban, de korábban forgattak már két napot külső jeleneteket Szlovákiában. “Ahol pedig nincs hó, ott van hógépünk, és lesz CGI-hó is, de ahol lehet, praktikus effektekkel próbáljuk megcsinálni” - mondta erről Köbli Norbert, akitől azt is megtudhattuk, hogy a bányában játszódó jeleneteket egy korábban valódi szénbányaként működő helyszínen veszik majd fel, korábban pedig forgattak a szentendrei skanzenben is.

Egy-két könnyedebb momentum és a feloldozás

Szász Attilát arról is kérdeztem, hogy nem tartanak-e attól, hogy egy ilyen tragikus témájú film nem feltétlenül vonzza majd a nézőket: “Mindenképpen egy szenvedéstörténet a film, de a nők személyiségében van egy-két olyan pillanat, amikor felcsillan egy-két könnyedebb momentum” - válaszolta a rendező, hozzátéve, hogy ez nagyon nehéz film lesz alapvetően: “A hőseink folyamatosan traumáknak lesznek kitéve, de reményeink szerint a végkifejlet ez alól valamennyire feloldozást ad majd, anélkül, hogy megmondanám, hogy mi az.”

Az is kiderült, hogy az Örök tél a Szász-Köbli páros korábbi munkáihoz hasonlóan nem mozifilm lesz, hanem két, 50 perces részben mutatja majd be a köztévé jövő februárban. Mint azt a korábbi cikkünkben elmondtuk, a filmet nem a filmalap vagy a médiatanács támogatja, hanem a politikusokból és törtészénekből álló Gulág Emlékbizottság, amely körülbelül 400 millió forinttal járult hozzá az Örök tél költségvetéséhez.

A forgatás áprilisig tart, Szász Attila és Köbli Norbert pedig augusztustól már egy másik filmet, az Apró meséket forgatják majd, mely ezúttal mozifilm lesz, de az alkotók maradnak a történelmi thrillernél: a Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica és Nagy Zsolt főszereplésével készülő film 1945-ben, a háború utáni Magyarországon játszódik. A rendező azt is elmondta, hogy a további filmterveik azonban “már jóval közelebb vannak a mai korhoz, és a tematikájuk is más.”