Pandora, Gabriella
7 °C
14 °C

A hawaii mintás ing hazai megfelelője a zokni-szandál

O5A1250
2017.11.21. 16:00

A hazai sorozatpiac átalakulására nagyjából az jellemző – csak sajnos kisebb léptékben –, mint amit a reality esetében tapasztalhattunk: azaz most éppen mindenki sorozatot akar forgatni. Ez egyébként a nemzetközi trendeknek is megfelel, hiszen míg az angol nyelvű piacon tíz évvel ezelőtt úgy 120-130 szériát mutattak be évente, tavaly már 460 körüli volt a szám – igaz, ott nem a műfaj újrafelfedezése zajlott, hanem szolgáltatóbővülés, beléptek olyan játékosok is a piacra gyártóként és sugárzóként, akikkel 2007-ben még nem kellett számolni.

Nálunk a saját gyártású sorozat nagyon sokáig a királyi tévét jelentette. Másnak nem volt rá pénze vagy infrastruktúrája, nem voltak olyan gyártó cégek, amik projektszerűen több sorozatot is fejlesztettek volna egyszerre, ami meg volt a kertévéken (Első generáció, Tea, Limonádé stb.) azokban nagyon nem volt köszönet.

A kertévék hagyták is a fenébe a dolgot, és inkább realitybe, vetélkedőkbe és vásárolt tartalmakba fektettek, a nézettség jött, hátra lehetett dőlni. Aztán hozzánk is begyűrűzött a nézői elvándorlás, amiről a technológiai fejlődésnek is köszönhető csatornakínálat-bővülés és az ún. second-screen viewing azaz a másodlagos képernyőn (laptop, mobil, tablet) folytatott tartalomfogyasztás tehetett leginkább.

Kellett valami más a pöcshelikopterezéssel spékelt üvöltözés mellé, ami a csatornák mellé szegezi a nézőt, vagy legalábbis az adott tévé webes felületéhez.

A TV2 aránylag későn, a két nagy kertévé közül másodikként lépett be a sorozatgyártók közé. Míg az MTVA a Kálomista-műveken át rendületlenül nyomta a saját gyártású sorozatokat (Hacktion, Munkaügyek, Fapad, Egynyári kaland, Csak színház és más semmi stb.), az HBO pedig konokul járta a saját útját (Terápia, Társas játék, Aranyélet), az RTL pedig a Válótársakkal és a Mi kis falunkkal (legutóbb az Oltári csajokkal) lépett túl a napi szappanopera-gyártáson, a TV2 kivárt. Csak idén nyáron csaptak le egy olyan sorozatötletre, ami a nagy konkurens eddigi két és most készülő harmadik (A tanár) sorozatához hasonlóan adaptáció, és amit egy külső cég, a Contentlab szállított nekik – pont, mint a Mi kis falunkat az RTL-nek. Ez a külső fejlesztés nem ördögtől való babonaság, a realityk, vetélkedők és tehetségkutatók is készülnek így, ahogy az sem szokatlan, hogy egy gyártó cég több tévének dolgozik – az MTVA-hoz kétéves kegyvesztettség után idén visszakerülő Show & Game például minden nagy magyar tévének gyártott már műsort. 

A Korhatáros szerelem egy új-zélandi alapokra épített, egyórás párkapcsolati-családi sorozat, amiben vannak keserédes és vicces, szomorkás és mulatságos momentumok is (ez ugye a dramedy meghatározása kissé bőbeszédűen), és eredetileg a Step Dave (Dave pótapu) címet kapta.

A sztori nagyjából annyi, hogy van egy 39 éves, háromgyermekes családanya, akit a harmadik terhessége alatt hagy ott a férje, és egyedül neveli a gyerekeket, pasizni meg nem pasizik, hacsak a nővére vakrandit nem szervez neki. Egy balul elsülő vacsora után aztán összeismerkedik egy bármixerrel, aztán egy majdnemdugás után kiderül, hogy a pasi 15 évvel fiatalabb. És ebből lesz egy történet, ami azért meredek, mert egy olyan tabut döntöget, amivel nem szívesen vagy nem nagyon szoktunk szembesülni, persze nemcsak mi – az, hogy egy fiatal pasinak egy nála jóval idősebb csaja van, az Új-Zélandon is elég sok párbeszédet generált.

A forgatáson járva rögvest nagyon megörültem annak, hogy nem épített díszletbe léptünk be, hanem egy rendes házba, aminek a kertjében elhajigált gyerekjáték hevert, a házban kupi, a konyhában minden szalad, az éppen reggeli ébredés után forgatott jelenetnek megfelelően kócosra fodrászolt és kialvatlanra sminkelt főszereplő meg pont úgy néz ki, mint egy háromgyerekes családanya, és nem úgy, mint egy Instagram-modell.

A valós, belakott helyszín az, ami nagyon sokat dob egy sorozaton az olyan apróságok, mint a hűtő oldalára feltűzött, kézzel írott cetlik vagy a lötyögő szekrényajtó, az, amitől elhisszük, hogy ez egy konyha. A sorozatból tavaly készült egy rövid prezentáció, amihez képest változtattak a szereplőgárdán, új színész érkezett például a mixerfiú szerepére (Kovács Tamás, aki az Aranyéletben Endre bá fiatalkori énjét alakította), de a főszereplő Kovács Patrícia maradt, aki szerint az, hogy tulajdonképpen egy éve dolgozik már a sorozaton, abból a szempontól nagyon jó volt, hogy megismerte a karaktert.

Tök jó fej. Nem egy karakterszerep, az alkotók azt akarták, hogy olyan legyen, mint amilyen én vagyok. Esszenciálisan nő, és akkor működik majd, ha a néző ráismer saját magára, arra, milyen három gyereket nevelni egy anyóssal közösen. Próbálom otthonosnak csinálni, hogy azt lehessen érezni, hogy lehet hozzá kapcsolódni, nem lesz szélsőségesen karakteres.

Ez az első ilyen szerepe, mondja a kertben ülve egy fürdőköpenyben, kócosan. "Pasztell a nő, ilyet eddig még nem játszottam." A színházban és filmen is harsányabb, határozottabb, jobban definiálható szerepeket kap, ez a figura viszont visszafogott, ami megnehezíti a dolgát. „Nekem több a szenvedélyem, több színem is van, hangosabb vagyok, ha nevetek, ha sírok, azok nagyobbak, szóval vissza kell fognom magamat rendesen. Meg kellett találnom a nyugit.” A forgatás sem olyan, mint egy fimben, a tévé más tempót igényel: a főszereplőért reggel fél hatkor ment a kocsi, és este hétig forgat mindennap, ha meg éjszakai jelenet van, akkor értelemszerűen tovább. Zombulás, jellemezte az állapotát Kovács Patrícia a kertben ülve a vietnami papucsban, főszereplőként szinte minden jelenetben benne van, és ez elég fárasztó.

A forgatás menetrendje a filmekhez hasonlóan helyszínektől függ, azaz nem időrendben haladnak, mint teszem azt a The Walking Dead, ahol hat-hét nap alatt felvesznek egy részt, és csak utána mennek át a következőre, hanem egy adott helyszínen, pl. abban a családi házban, amiben én is jártam, felvesznek mindent, ami majd ott fog játszódni az évad során. Ez a profiknak persze nem okoz gondot, ráadásul a stáb, meséli a színésznő, mindenben segíti, a scriptben, az érzelmi állapot felidézésében, mindenben.

Az sem zavar, hogy két rendező van, és szó szerint volt olyan, hogy a jelenet elejét az egyikük, a végét a másikuk rendezte.

A tempóra visszatérve csak annyit, hogy míg egy nagyjátékfilmben napi 3 perc hasznosnál többet nem nagyon szokás felvenni (na jó, legyen hat), itt nem egyszer 16 perc is dobozba került, de a 14 perc a norma. A főhősnő szerint egyébként akkor nem lesz gond a központi témával, ha sikerül a karaktereket elfogadtatni a nézőkkel, és hitelesnek tűnik a főszereplők kapcsolata. „Akkor nem lesz baj. Ha elhiszik, hogy ezek ketten tényleg egymásba estek, és azt is, hogy ettől az én karakterem még nem hanyagolja el a gyerekeit.”

A sorozatot fejlesztő, azaz a licencjogojat megvásárló, majd a forgatókönyveket lefordító és magyarító Contentlab adja a shworunnert is Hámori Barbara személyében, aki egy itthon egyelőre még idegen beosztást igyekszik meghonosítani a hazai tévézésben, az atyaúristenét. A filmközpontú magyar szakma ugyanis ahhoz van hozzászokva, hogy a rendező az úr, miközben a fejlettebb tévés tartalomgyárakkal rendelkező országokban a rendező nem sokkal több, mint egy szakmunkás, a kreatív irányt, a víziót a showrunner határozza meg. Ezzel kapcsolatban mesélt egy érdekes sztorit Hámori: egy forgatáson esti jelenetet kellett volna felvenni, de a rendező valamiért úgy gondolta, hogy minek várni, míg beesteledik, felvettek mindent nappal, lepakoltak és elmentek. A showrunner erre jelezte, hogy ez így nem pálya, tessék szépen visszajönni, felpakolni, felvenni túlórában, külön pénz nélkül. Mert ő szabja meg, hogy mit, mikor és hogy. Ebből a mikor a legnagyobb kérdőjel, mivel ez egy nagyon kis piac, és nincsenek külön tévészínészek, azaz a forgatásokat a színházi évadhoz kell igazítani:

Ha június eleje és augusztus közepe között le tudod forgatni, amit akarsz, szuper vagy. Ez is átalakulóban van most, a Mi kis falunk három színésze is felmondott a Vígben, mert látták, hogy van élet a színházon túl is.

A tendencia, mondja, az lesz, ami az amerikai piacon is tapasztalható, azaz a kőszínházi színészek és a film/tévészínészek között nem nagyon lesz átjárás, csak alkalomszerűen, és ez segítheti a sorozatipar kialakulását. „Mert olyan ott nincs, hogy két próba között kiugrom felvenni két jelenetet." A megoldás az lehetne, hogy nagyobbat merítsenek a sorozatgyártók, de ez egyelőre nem járható út, mert hiába tudja hozni Csuja Imre kissé hibbant polgármesterét a Mi kis falunkban több színész is, ha a nézők Csuját akarják látni. Ezért forog ugyanaz a negyven színész a sorozatokban, noha a Contentlab nyitott, hiszen a Mi kis falunkban szereplő Lovas Rozi vagy Schmied Zoltán a tévénézők előtt nem túl ismertek. A Korhatáros szerelemben is az ismertebb arcok dominálnak, Kovács Patrícia mellett Dobó Kata, Fenyő Iván, Kamarás Iván, Bánsági Ildikó, Cserpes Laura és Ónodi Eszter is szerepel, igaz, a férfi főszereplő Kovács Tamás egyelőre még nem közismert arc.

A Korhatáros szerelem az első inkarnáció óta sokat változott, mondja Hámori, a burleszkjellegből sokat lenyestek, és egy egészséges dramedy lett belőle, amiben benne van az élet sava-borsa, drámája. Az adaptáció során a forgatókönyvekbe nagyon nem nyúltak bele, „jól megírt könyvek ezek”, nem úgy, mint a Mi kis falunk esetében, ahol a sztorit is alakítani kellett. "Itt főleg a kulturális különbségeken kellett csiszolni a hangvétel mellett, ami például vicces Új-Zélandon, az itt nem annyira, teszem azt az eredetiben a főhős haverja, Alex egy szívatás áldozata lesz, hawaii mintás ingben megy melózni egy multihoz, és kiröhögik. Ez itthon nem volt vicces, átírtuk zokni-szandálra, ami itthon ciki, míg a hawaii mintás ing meg nem, mert nem juttat semmit eszébe az embernek." Van egy visszatérő szereplő, Bőgős Bandi (nem vicc), őt eredetileg Kamarás Iván alakította, de ő másik szerepet, az exférjét vette át, Bandit meg Fenyő Iván játssza, aki most lesz először lúzer a képernyőn, tőle inkább a hősies figurákat szokhattuk meg. 

Ez lesz a leghosszabb évaddal operáló heti magyar sorozat a kertévék történetében, 13 részt forgattak le belőle, pont annyit, mint az eredetiben, mindezt 67 nap alatt. „Hat nap, ennyi lenne az ideális egy-egy epizód forgatására” – mondja Hámori, de ebben az esetben még több idő kellene, mert gyerekekkel is elég sokat dolgoznak, akikkel nem ugyanolyan a meló, mint a felnőtt színészekkel, egy nyolcéves gyerek napi hat óránál többet nem forgathat, és nem is tud, mert elfárad – mivel a sorozat alapfelállása ugye a család, a gyerekeknek sokszor nincs is szövegük, csak jelen kell lenniük a jelenetben, ahogy a valóságban is ott vannak a család életében, viszont folyamatosan figyelniük kell, és ez elég megterhelő. 

Hámori bízik abban, hogy a Korhatáros szerelem pont úgy megtalálja a nézőit, mint a Mi kis falunk, ami simán nevezhető sikertörténetnek a maga 900 000 nézős átlagnézettségével. „Ha ott tudtak azonosulni az idétlen, biciklis rendőrrel, mert már láttak ilyet, akkor remélem, tudnak majd a családanyával is, vagy a hirtelen felelősségteljes szituba csöppenő mixerfiúval." A szituációk valódiak, ígéri Hámori, és a Válótársakkal szemben sokkal pozitívabb az üzenet, mert míg ott a szerelem széthullása a lényeg, itt a szerelem mindent legyőz motívum az erős. „Alapvetően optimista a felhang, és vicces, szórakoztató, de nem lesz nyálas romantikázás belőle." Lesz viszont nem éppen NER-kompatibilis füvezés, sőt összeköltöző meleg pár is, ami, valljuk be őszintén, elég távol áll a TV2-től, mintha nem is tudták volna, pontosan mit is vettek. „Nem ez a fő csapás” – teszi hozzá Árva László, aki a TV2 részéről a kreatív produceri feladatokat látja el a sorozat mellett.

Általában nem a téma a veszélyes, hanem a feldolgozása. Mindenről lehet normálisan beszélni, ne legyen már tabu, mit csinálnak a kamaszok, vagy az, hogy van meleg szerelem. Az a fontos, hogy lejöjjön: attól, hogy valaki nem normakövető, még lehet rendes ember. Ilyen szempontból ennek bele kell férnie a 12-es karikába. 

Közben odakint leforgatnak három jelenetet, a mixerfiú megcsókolja a csaját, és robogóra ül, egymás után vagy hatszor. Hogy aztán ez milyen lesz a tévében, és valóban rákapnak-e a nézők szombat esténként, az kiderül december 2-től. 

(Borítókép: Kovács Tamás a Korhatáros szerelem férfi főszereplője. Fotó: Ajpek Orsi / Index)