Vilma
-7 °C
4 °C

Szerelem az ól mögött

2002.09.04. 16:40
Mi történne, ha a Big Brother-házban kikapcsolnák az áramot és elzárnák a vízcsapokat? Reality show azoknak, akik szerint a valóság akkor izgalmas, ha kemény, dolgos és térdig áll a cuppogó sárban.
Egy valamirevaló valóságshow-hoz kell egy jól körülhatárolható, elzárt terület, egy kényelmes laboratórium, ami megfelelő életkörülményeket biztosít az emberkísérlet résztvevőinek, és lehetővé teszi az események tudományos igényű archiválását. Emellett szükség van legalább két tucat kamerára, hogy a szereplők ne tudjanak elbújni a nyilvánosság elől, és hogy még a körmük alatt felhalmozódó koszt is egyszerre több szögből lehessen közvetíteni. És persze kell még egy rakás mikrofon is, hogy a pár száz négyzetméterre összezárt emberi érzelmeket, illetve a leghalványabb szellentéseket is nyomon lehessen követni, de ez tulajdonképpen már mellékes, hiszen, egy valamirevaló valóságshow úgyis a szexre koncentrál, az meg így, kibicelve, erősen vizuális műfaj.

Rög, valóság

A Farm
A Viasat 3 Farm című műsora éppen ezért talán nem is valóságshow, hiszen mindössze két kamera veszi az eseményeket, ráadásul azokat sem rejtik el a slozi mögé, inkább operatőrök segítségével dokumentálják a szereplők mindennapjait. A Farmban ráadásul nem luxuslakásba lakatolt emberek unalomba fulladó köldöknézőversenyét vagy csendes lerészegedését követhetjük nyomon, hanem azt a mindennapi küzdelmet, ahogy egy maréknyi ember megpróbál életben maradni a civilizáció vívmányai - vezetékes ivóvíz, elektromos áram és zsírszegény tej - nélkül.

A csatorna kreatívjai valószínűleg öltönyös városi életük leggyötrőbb rémálmaiból akartak műsort készíteni, ezért egy isten hátától több napi járóföldre eső erdei tanyára száműzték a tizenkét játékost, hogy ott birkatenyésztéssel és sárdagasztással keressék meg a napi betevőt.

Az érdekes ötlet igényes megvalósításához azonban rengeteg pénzre lett volna szükség, és a Bár című reality show után nem sok maradt az adó malacperselyében, ezért inkább az egyszerűbb csomagolású, olcsóbb diszkontverziónál maradtak, és a hiányosságokat meggyőző píármunkával próbálják elfedni.

Így lett a Farmból a magyar televíziózás forradalma, az emberarcú valóságshow, amely nem erkölcstelen emberkísérlet, hanem izgalmas kaland. A konkurenciát morális sámliról szemlélő kijelentések erejét nagyban csökkenti, hogy éppen a Viasat 3 volt, amely az egész világban nagy botrányokat kavaró műfajt meghonosította Magyarországon, ráadásul igazi televíziós áttörésről sem beszélhetünk, hiszen a Farmhoz hasonló, valóságszegény, konzervatív szappanopera-függők által is fogyasztható reality show lightot már láthattunk a nagy kereskedelmi adókon is, elég ha a slejmzenekar-toborzó Üstökösre, vagy a vidéki kismamamákból öngyilkos merénylőket képző Bázisra gondolunk.

A Farm, ahol élünk

László M. Miksa
A műfaj szabályai szerint a Popsztárokhoz hasonlóan a Farm is felvételről megy, így persze huszonnégy órás internetes megfigyelésre sincs lehetőség, ez pedig erősen megkérdőjelezi a műsor hitelességét. Hiszen míg a Big Brother stábja különböző trükkökkel kénytelen feszültséget csempészni az adásba, addig a Farm rendezője megteheti, hogy, leállítatja a két kamerát, és röviden instruálja a szereplőket, vagy egy szép felvétel kedvéért akár a naplemente elé is tolhatja a disznóól mögött spontánul csókolózó szerelmeseket.

Manipulált cselekményszállal ennek ellenére még nem nagyon találkozhattunk a műsorban, bár a két nap alatt egymásba zuhanó fiatalok esete azért eléggé szaglik, de édeskés, gondosan beállított képeket annál gyakrabban láthattunk. Az adásrendező szemmel láthatóan vonzódik a színes filterrel felvett pasztellszínű képekért, ami még nem is lenne baj, ha nem szeretné annyira Vangelist, az andalító háttérzene pápáját. A Farm hitelességének ugyanis nem tesz jót, sőt az élvezeti értékét is erősen csökkenti, hogy a történet szüneteiben az 1492 című nyálopusz dallamaira méretes káposztától rothadó paradicsomig repülő döglégy lassított felvételű szárnyalásában vagyunk kénytelenek gyönyörködni.

Az idilli képek közé iktatott cselekmény azonban egyelőre ellensúlyozza a műsorkészítők ferde esztétikai hajlamait, ami már csak azért is meglepő, mert a szereplők számbavétele semmi jót sem ígér. Senki sem gondolná ugyanis, hogy érdekes lehet, ha a kerekerdő közepén összezárunk egy negyvenéves háztartásbelit egy húszéves dinnyeáruslánnyal, vagy egy ötvenes napközis tanárt egy magát főfoglalkozású életművésznek képzelő harmincas lúzerrel és egy fogyni vágyó kamionsofőrrel. A Farm első részei ennek ellenére izgalmasabbak voltak a Big Brother erőltetetett, jópofira sminkelt adásainál. A folytatás azonban elég kétes, hiszen ebben a műsortípusban a nézők szavazatai helyett buta sorversenyek ejtenek ki hetente egy-egy versenyzőt, és az előre beígért fűrészelős, tejeskanna-emelgetős számok egy rosszemlékű úttörőtábor rémképét idézik fel.

A Farm tehát nem valóságshow ugyan, de azért hibái ellenére is érdekes próbálkozás. Ebben a műsorban valószínűleg nem sok szó fog esni a szűzhártya feszességéről vagy az orális szex finom fogásairól, de talán láthatunk majd néhány izgalmas élethelyzetet. Ha még hozzátesszük, hogy a műsorvezető László M. Miksa hidrogénezett kecskeszakálla ellenére is emberibb, mint a tenyeres-talpas Claudia vagy a kissé görcsös Tilla Tilla, akkor a Farmot akár ajánlhatjuk minden valóságshow-függőnek. Persze csak a Big Brother szünetében, az Aktív vértől és sztároktól lucskos bulvárhírei helyett.