Idősebbek is elkezdhetik

Azt előre megmondom őszintésen bele a Bajorimi mellé dizájnolt töményesüvegbe, hogy nekem ugyan nem egy nagy durranás a show; pláne nem szerencsés úgy dobni kesztyűt Gálvölgyinek, hogy elhibázzuk a dobást, mert a Bajorimi édes egy pofa, igaz, de mégsem egy Gálvölgyi János, főleg ha egyedül van.

Na de nem is nekem kell, hogy tessék ez a békebeli nevettetés. Még csak nem is a korosztályomnak, hanem ahogy ez kinéz, bizony az érettebb tévéző lesz itt a közönség. Ez pedig dicséretes, örvendetes dolog, mert az idősebb nézőnek már jó ideje nem terem semmi se a kereskedelmi tévék égig érő fáján; beleehetnek a fiatalok csipszébe, ha akarnak, de nem számol velük senki, csak a jobb híján ósdi és félamatőr produkciókat sugárzó köztévé.

Pedig ez nem egészen rendjénvaló, úgy szakmailag, mint emberileg, hogy a médiakonferenciák diszkrét báját is letámasszam a sarokba.

ilyen lötyögősgatyás-fütyülősbarackos ember ez, trehány, telivér, iszákos

Hiszen attól, hogy az ember túl van az ötödik ikszen, még nem kezd el keresztrejtvénnyel táplálkozni, vesz ezt-azt-amazt a boltban, mosószert is, egész jól érezheti magát a Tena Ladyvel, ha épp nem vacsora közben kapja el a reklámját, vásárol mosószert és nyúlszőrkalapot, új autót is akár, meg sárvári termálkristályt, a reklámblokkokban burjánzó gyógyszerkínálatról nem is beszélve. Jár neki a reklám, és a reklámnézésért jár a szórakozás.

És a Bajor-show ennek a célnak kiválóan meg is felel, a szakképzett komikus tehetsége legjavát csillogtathatja a még nem agyonjátszott jelenetekben, partnere, a Barátok közt rablója pedig elég semmilyen ahhoz, hogy a művész úr elég valamilyen lehessen mellette. Hernádi Judit ugyan elég megdöbbentő módon hasonló mellékszerepet kapott csupán, viszont sikerült két mondattal letolnia Bajort a színpadról - no de majd lesz egyszer egy Hernádi-show is. Némi spontaneitásdeficit nyomasztja a műsort, főleg a sit-up comedy, vagyis az egyedül szövegelő Bajor felejthető. De hát ez már csak ilyen műfaj, hogy vannak a jelenetek, amelyek külön-külön jól működnek, aztán valahogy csak muszáj tengelyt ácsolni közéjük, mégpedig annak, aki a sofőrülésben ül, onnan meg nehézkesen megy az ácsolás, nem is tengely leszen az tán, csak amolyan aládúc.

Utólag is megmondom, meg én, hogy lötyög ez a gatya Bajoron, de egyúttal elismerem azt is, hogy az ő figuráin mindig lötyög, ilyen lötyögősgatyás-fütyülősbarackos ember ez, trehány, telivér, iszákos, rendes magyar lakos, na. Elnézzük neki, ha feszeng. Feltéve, ha nem alpakkazakóban teszi. És még egyszer köszönik a tőkeerős és most már vidám nagyik és a nagypapák.

Kapcsolódó anyagok:

Nagymamám nevében

A tévé nem figyel az idősekre