Cenzúrától félnek az amerikai csatornák

2004.04.21. 13:14
Az amerikai tévék tiltakoznak Bono trágársága és Janet Jackson emlője miatt beköszöntött 'szexuális mccarthyzmus' ellen. Az ORTT amerikai megfelelője egy szovjet bürokrata logikájával viszont azt szeretné: ha már olyan sokat keres a média, kötelezően foglalkozzon politikával is.
Nagy amerikai tévécsatornák hétfőn nyilatkozatban tiltakoztak a kormány trágár beszéd és fedetlen mell ellenes politikája miatt, véleményük szerint ugyanis a szigorodó korlátozások sértik a véleménynyilvánítás szabadságát.

A húsz csatornát tömörítő csoport az ORTT amerikai megfelelőjének, a Federal Communications Commission-nek (FCC) eljuttatott levelében kéri, hogy a szervezet bírálja felül egyre szigorodó szabályozását, amelyet a szervezetek egyenesen szexuális mccarthyzmusnak neveznek.

Saját képére formálja

A petíció, amelyet többek közt a Viacom és a Fox tulajdonosai is aláírtak, azzal vádolja az FCC-t, hogy hatáskörén túllépve, alkotmánysértő módon öncenzúrára kényszeríti a csatornákat. "Az FCC nem veszi tudomásul a kor megszokott kommunikációs sztenderdjeit, ehelyett megpróbálja a maga képére formálni azokat" - ismertette aggályaikat a tiltakozók ügyvédje, Robert Corn-Revere a Reuters-nek.

Az ügyvéd az ügy komolyságát érzékeltetve elmondta, hogy egyes rádiók évtizedek óta játszott rock számokat vesznek le a műsorról, a tévékben pedig előfordul, hogy dokumentum jellegű felvételeket vágnak meg, az esetleges problémák elkerülése végett. Mint ismeretes, a Clear Channel Communications a szigorítások hatására beszüntette botrányairól híres Howard Stern rádióműsorát, a tévék pedig csak mind hosszabb biztonsági szünettel vállalják az élő közvetítéseket.

Bono-döntés

Az ügy közvetlen kiváltó oka egyébként az FCC múlt havi döntése volt, amely elítélte az NBC csatornát a Golden Globe közvetítése miatt. A kifogásolt műsorban a U2 nevű rockegyüttes vezetője, Bono a "kibaszott briliáns" kifejezéssel borzolta a hatóság kedélyét. Janet Jackson hetekkel később elővillantott emlője csak fokozta a helyzetet, és a Kongresszuson belül is megteremtette azt a légkört, amely szigorúbb határozatok és magasabb bírságok meghozatalát tette lehetővé.

Az NBC tévécsatorna egyénileg is panasszal fordult az FCC-hez, rámutatva, hogy a hivatal ítéletében a vulgaritás szokatlanul új definícióit kreálta. Petíciójuk szerint a Bono-döntés ellentétben áll a hosszú évek óta bevett gyakorlattal, amely szemet huny az f-betűs szó "elszigetelt és eseti" használata felett, különösen élő- és sportközvetítések esetében.

Az NBC szerint a rendelkezés túlzott óvatosságra fogja kényszeríteni a csatornákat, ez azonban sem a közönség elvárásaival sem az alkotmánnyal nincs összhangban. "Valóban olyan világban akarunk élni, ahol egy egyenes adásban óvatlanul elejtett tiltott szó hatására bírságok és az engedélyek bevonása vár a csatornákra?" - tette fel a kérdést drámai hangon Bob Wright, az NBC igazgatója a Wall Street Journal újságírójának.

Trágárság helyett politikát

Az FCC szóvivője hétfőn még hűvös hangon válaszolt a csatornák indítványaira: az FCC számára nincs előírva semmilyen kötelező válaszadási határidő, de a petíció íróinak joguk van bíróság elé vinni az ügyet, ha panaszaikat elutasítanák, közölték.

A mind szélesebb körben gyűrűző felháborodás hatására egy nappal később, kedden azonban már magyarázkodó hangvételben úgy nyilatkoztak: "A trágárság ellen hozott rendelkezések évek óta változatlanok". Michael Powell FCC-elnök szerint a csatornáknak el kell fogadniuk a Legfelsőbb Bíróság szexuális és trágár kifejezésekkel kapcsolatban hozott döntését.

Az FCC munkatársa, Michael Copps hangsúlyozta, szervezetük csak azért kényszerül ilyen népszerűtlen döntéseket hozni, mert nem úgy tűnik, hogy a csatornák hajlandóak lennének saját hatáskörükben rendezni a kérdést.

A hivatalnok belelendülve kifejtette, sajnálattal látja továbbá a politikai műsorok háttérbe szorulását is. Az utóbbi években a tévécsatornákon jelentősen csökkent például az elnökjelölt-állítással foglalkozó műsorok adásideje, állította.

Egy másik hivatalnok, Jonathan Adelstein a csatornák helyzetét megkönnyítendő saját javaslattal állt elő. Úgy vélte, a tévéknek esti műsoraik kezdetén öt percet kellene az elnökválasztás témájára szánniuk. Nyomatékosításul pedig rámutatott, hogy ez a minimum, hiszen információi szerint a tévék amúgy 1,2 milliárd dollárt keresnek a politikai hirdetésekkel.

"Aki még ennyit sem tesz meg, arról tudni fogjuk, hogy nem rendelkezik felelősségérzettel" - idézi a Reuters Jonathan Adelsteint, homályban hagyva, hogy a hivatalnoknak vajon a Timur és csapata című szovjet regény a kedvenc olvasmánya.