Mária
-7 °C
3 °C

'Gyilkolni vicces formában'

2005.10.05. 11:35
Az ORTT Panaszbizottsága a biciklisek elgázosítására buzdító rádióműsor ügyét tárgyalta. Holokauszt-utalás és mediaplayer-vizualizáció az alagsorban.

A néhol penészfoltos alagsorban balra a postázó, jobbra a levélzsákokon túl ott a tárgyalóterem. A folyóson várakozókat nem nehéz osztályozni: az öltönyösök a rádió jogi képviselői, a féloldalas futártáskát viselők a biciklis szimpatizánsok, a többiek meg újságírók.

A tárgyalás tizenegykor kezdődik, itt az alagsor egyik ablaktalan helyiségében, az ORTT Panaszbizottságának súlytalan döntéseinek (hivataloson még csak nem is döntenek, hanem csak véleményeznek) állandó helyszínén.

A szakzsargonban kifogásolt műsorszámnak nevezett adás meghallgatása előtt már nyilvánvaló, hogy a panaszt beadók meg sem jelentek, mint később egy folyosói beszélgetésből kiderül, a biciklis tüntetés főszervezői már nem akarják Bochkor Gábor fejét egy teleszkópos biciklivillára tűzni, és Boros Lajost sem korbácsolnák meg egy olajtól csepegő biciklilánccal, megelégedtek azzal, hogy a tüntetés napján a Bumeráng egy órán keresztül csak velük foglalkozott, ráadásul személyesen is prezentálhatták az álláspontjukat.

Vizualizált műsor

Először a biciklisek elgázosítására felszólító vicceskedést hallgatja meg a bizottság, a Windows Mediaplayer vizualizációja vidáman villog miközben Bochkor Gábor üvegtáblákat cipelő munkásokat képzel az Andrássy útra, hirtelen zöldről lilára vált, ahogy arra terelődik a szó, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott biciklistát pár köbméter szénmonoxiddal kéne összezárni, majd a fodrozódó színes hullámok hirtelen felrobbannak, amikor az úton kifeszített drótkötél kerül szóba.

A kétperces bejátszás után negyed órán át hallgatjuk a biciklis tüntetés egyik szervezőjével készített interjút, ez itt a bocsánatkérés és a kiegyensúlyozottság tárgyi bizonyítéka. Ezek után a Sláger Rádió jogászai felhívják a bizottság figyelmét, hogy a halálos poénokat is védi a szólásszabadság, bár azért azt beismerik, hogy nem sikerültek túl jók a viccek.

A bizottság elnöke, Molnár Péter ugyan megjegyzi, hogy az igen tágan értelmezett szólásszabadságot a médiatörvény a frekvenciák szűkösségére hivatkozva korlátozza, de a jogászok erre már nem is felelnek. Rövid csend áll be, mindenki megértően bólogat, az egyik újságíró ásít, majd feldübörög a légkondicionáló. A bizottság visszavonul tanácskozni.

És még a holokausztra is utaltak

Az ítélet (na jó, csak vélemény) egyhangú: a Sláger Rádió Bumeráng című műsora súlyosan megsértette a médiatörvény harmadik paragrafusának kettes és hármas bekezdését, vagyis gyűlöletet keltett és megsértett egy kisebbséget, amikor a biciklisek likvidálásának módozatait taglalta, ráadásul pont akkor, amikor a műsor legtöbb hallgatója éppen egy dugóban idegeskedett.

Molnár még csendben még megjegyezte, hogy mindez akár a jogban uszításnak becézett bűncselekmény lehetőségét is felveti, (főleg, hogy szerinte a két műsorvezető a holokausztra is utalt az elgázosítással) de hát ez nem a panaszbizottság hatásköre, egyébként is az ügy ezúttal nem zárul le egy paragrafusnyelven megfogalmazott állásfoglalással, az ügyet az ORTT testülete elé terjesztik, amely akár pénzbüntetést vagy adásfelfüggesztést is kiszabhat a rosszul sikerült tréfáért. Vagy nem.

A médiatörvény szerint ugyanis csak a kiegyensúlyozott tájékoztatás kérdésében köteles vizsgálódni a testület, na ná, hiszen a politikai pártok érdeke, hogy kicentizzék a híreket. Egy Orbán Viktor, az egy Gyurcsány, esetleg másfél Hiller vagy nyolc Horn Gyula. A nézőket, hallgatókat, vagyis a fogyasztókat érintő ügyek többségét a súlytalan véleményeket irogató Panaszbizottság tárgyalja, amely bírságot nem szabhat ki, és egyébként is csak az alagsorban ülésezik.

A panaszbizottság állásfoglalása
"A Panaszbizottság azt az egyhangú véleményt fogalmazta meg, hogy a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt. 2005. szeptember 20-án sugárzott "Bumeráng" c. műsorszáma súlyosan ellentétes volt a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényből kiolvasható azon elvekkel, amelyek tiltják a kisebbségek elleni gyűlölet keltésére alkalmas, illetve a kisebbségek megsértésére irányuló műsorszolgáltatást.

Az eljáró tanács meggyőződése szerint a különböző csoportokat sértő rádió-televízió műsorok tilalma a szólásszabadság hagyományos, kitüntetett értékének tiszteletben tartása végett kizárólag szűken, korlátozást csak kivételes, különösen indokolt esetekben alkalmazva értelmezhető. A kifogásolt műsorszám azonban ezen értelmezés szerint sem felelt meg a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényből kiolvasható, említett elvnek.

A műsorszám kifogásolt részei alkalmasak voltak a városi biciklisták, mint kisebbségi csoport elleni gyűlölet keltésére, és az autórádiók révén a kerékpárosokat nyilvánvalóan közvetlenül veszélyeztető helyzeteket is kialakíthattak.

A kifogásolt műsorszám súlyosan sértette a biciklistákat, az elgázosításukkal való viccelődéssel a holocaust áldozatainak emlékét, és ezeken keresztül az egész magyar társadalmat.

A fentiekre és arra is tekintettel, hogy a Panaszbizottság 2005. április 7-én már az értelmi fogyatékkal élők kiszolgáltatott kisebbségének megsértése miatt is elmarasztalta a műsort, az eljáró tanács arányos szankció kiszabását javasolva, az Országos Rádió és Televízió Testülethez fordul."

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.