Mária
-7 °C
3 °C

Dáridó: teljes gázzal

2001.03.19. 14:00

Ekkor gyermekeket hozának
hozzá, hogy illesse meg őket...
(Márk 9:13)

Átszabták a dizájnerek a Dáridót. Az "igényesen szórakoztató" varietéműsor a háttérben tevékenykedő fegyvermérnökök szándékai szerint még igényesebb és még szórakoztatóbb lett. Az pedig lángszóróval melengeti a szívet, hogy most már a gyerekek sem maradnak ki a jóból, kapnak az arcukba bőven: a Hupikék Törpikék kocsmadalokat énekelnek nekik.

A tv2 úgymond megújult tavaszra, volt is beharangozó meg fontoskodás, igyekeztek a fiúk hírértékűvé kovácsolni a reklámot. Többek között a Dáridó is újjászületett, sajnos megint élve.

Mindenki mosolygós böllére, élvonalbeli, nehézpáncélos sztárunk
Nem kell hosszasan magyarázni, hogy Lajcsi péntek esti parádéja eddig sem kívánkozott azon dokumentumok közé, amelyeket szerteküldenénk a galaktikában az emberiség névjegyeként. Az ellen kár hőzöngeni, hogy a kereskedelmi televízók nem javítani, csak kiszolgálni óhajtják a közízlést, de talán büntetlenül megállapítható: ez a műsor a provinciális dagonya szimbólumává vált. Röviden és dísztelenül kifejezve: gáz volt. Most aztán tövig nyomják a pedált.

A szerkezet egyszerű: ott van nekünk Lajcsi, mindenki mosolygós böllére, élvonalbeli, nehézpáncélos sztárunk. Mögé olcsón felsorakoztathatók a másodrangú sztárincák, akik örülhetnek a nézettségnek. Az alsóbb síkokon két irány találkozik: a leszálló ágban kétségbeesetten, egyensúlyt vesztve kapálózó hullócsillagok - Pataky Attila, Szandi, az Apostol együttes -, és a néha saját lendülettel, de inkább valamely tenyészet segédrakétájával felfelé tartó jelöltek. G. Lajos dolga csak annyi, hogy felkonferálja őket a szinonimaszótárból betáplált jelzőkkel (kitűnő, közismert, tehetséges, nagyszerű), meg néha ő is előadjon valami nótát.

Így aztán szakadatlanul hömpölyöghet a mulatság, profi díszletekkel, fénytechnikával és tiszta, tompítatlan playbackkel. A megújulás egyik jele, hogy Uhrin Benedek nyomán nem is próbálják leplezni a tátogást. Egy Nyáry Károly nevű bárzongorista például egyenesen kisfia kezébe nyomta a mikrofont, amelyet a gyerek azonnal megkísérelt felfalni. Szerencsére a dal áradt tovább, zavartalanul. (A tv2 reneszánszát bemutató sajtótájékoztatón Csiszár Jenő felkonferálta Az év hangja műsorát, mondván: valódi zenészekre van szükség, a tátogóművészek ideje lejárt. Ezután szinte könnyes szemmel köszönte meg a megtiszteltetést, hogy ez a vetélkedő rögtön a Dáridó után következhet majd. De hát Csiszár mindig ilyen cinikus alak volt.)

Újdonság az is, hogy egy - bizonyosan találomra kiválasztott - párocska az 1980-as évek Hahotáiból válogatott legjobb poénokat adja elő egy asztal előtt. Erről ennyi elég is, tulajdonképpen nem ront az élményen.

Átütő erejű újítás viszont a Dáridó hírrovata. Ez egy kicsit gusztustalan, kicsit igénytelen és nagyon üzletszagú pletykaadag, tehát már tényleg hiányzott. Ezúttal Lajcsi például azt firtatta, hogy éppen elkészült, még lakkszagú sztárvazallusa (direkt nem írom le a nevét, legyen ez az én kis szabotázsom) vajon kivel szűrte össze a levet a hazai popélet állítólag jeles figurái közül. A műsorvezető természetesen csak a végén árulta el a közben többször felvetett kérdés megoldását; valószínűleg arra számítva, hogy ezért többen nézik végig a produkciót.

Kikapcsolódásként Balázs Palival rongálja magát
Kiszolgálni a közízlést nem egyszerű feladat; kemény mérnöki munkát, körültekintő szervezést, marketingtevékenységet igényel. Az igazán sikeres termékek előállítói pedig megérdemlik ugyanazt a tiszteletet, ami Macchiavellinek is kijár. De amikor a tömegkultúra az ízlést már alakítani is próbálja, akkor rá kell csapni a kezére: elszemtelenedett. És a Dáridó talán legjelentősebb novuma az, hogy az első tíz percben a gyerekekhez szól, például a Hupikék Törpikék a Kék a szeme című mulatós nótát éneklik. Innentől arcátlanságról és megrontásról beszélhetünk; aki kikapcsolódásként Balázs Palival rongálja magát, az saját elhatározásából teszi, éppúgy, mint a dohányzó felnőttek. De a gyerekek! Romlatlan, naiv kicsinyek! A gyerekeket, azokat - kérem - ne engedjék hozzá!

A Dáridóra az érzékenyebb lelkűek megpróbálhatnak maró társadalomkritikaként, a magyar nagyközönség karikaturisztikus gúnyrajzaként tekinteni. Így nézve végtelenül mulatságos görbe tükör, kesztyűdobás a Zámbó Imre aranylövése nyomán traktorcipőiket telesíró honfitársainknak. De vigyázzatok! keserves csalódás, jeges ébredés lesz a játék vége. Elég egy pillantás a nézettségi adatokra, és a tükör kíméletlenül kiegyenesedik. Ez nem irónia. Ez a valóság, az ország ízlésének büdös-véresen naturalista ábrázolása.

Jó reggelt, Magyarország!