Nyunyogomez, számháború és drukkerkocsma

2004.07.02. 16:27
Vajon Berényi Miki tényleg népszerűbb Beckhamnél és Figónál, vagy csak hiba van a nézettségmérésben? Tényleg fizetniük kell a kocsmárosoknak, ha a foci-Eb megy a pult feletti tévében? Tényleg uniós ellenőrök járják a budapesti kocsmákat, hogy benyújtsák a számlát?
A közszolgálati televízió nézettsége drasztikusan emelkedett az Eb kezdete óta, például este 19.30 és 21.00 között a csatorna átlagos nézettsége jobb volt, mint a Tv2-é, és csak kevéssel maradt le az RTL Klubtól. Míg az év első hónapjaiban átlagosan a nézők 18,3 százalékát érdekelte csak az MTV, addig az Európa-bajnokság alatt 26,7 százalék kapcsolt a csatornára, ráadásul ezúttal a hirdetőknek oly kedves 18 és 49 év közötti korosztályban is 24 százalékra emelkedett a csatorna nézettsége, pedig általában a nagy vásárlóerővel rendelkező fiataloknak mindössze 13,5 százaléka vett tudomást a királyi televízió létezéséről.

Az MTV vezetése mégsem elégedett, mivel véleményük szerint a nézettségi adatok torzítanak, hiszen nem veszik figyelembe, hogy sokan nem otthon, hanem egy pubban, más néven a sarki kocsmában nézik a mérkőzéseket. Ráadásul Rudi Zoltán, az MTV elnöke úgy nyilatkozott, hogy a szórakozóhelyeknek fizetniük kell, ha az Eb mérkőzéseit adják kivetítőkön.

Házon kívül

A Magyar Televízió utoljára 2002-ben, a foci-világbajnokság idején kérdőjelezte meg nyilvánosan az AGB eredményeit, amikor a mérések szerint a vb döntője sem ért el akkora nézettséget, mint a Barátok közt. Akkor az MTV a GfK Hungáriát kérte fel egy alternatív vizsgálat elvégzésére. A GfK telefonos megkereséssel dolgozott, és eredményei jelentősen meghaladták az AGB által mért adatokat.

A közszolgálati televízió ezúttal nem rendelt meg külön nézettségmérési kutatást, mivel, ahogy Rudi Zoltán az Index kérdésére válaszolta, erre most nincs pénzük. A Magyar Televízió elnöke éppen ezért még megbecsülni sem tudta, hogy hány ember nézi a csatorna közvetítéseit otthonán kívül.

"Az AGB műszeres nézettségmérési eljárása szabvány az iparágban, ennél megbízhatóbb eljárást egyelőre nem alkalmaznak a gyakorlatban" - mondta el kérdésünkre Bozsonyi Károly, az AGB marketingigazgatója, aki viszont elismerte, hogy a sportközvetítések esetében jelentős különbségek lehetnek a valóság és az általuk mért eredmények között.

"Egy amerikai kutatás szerint az otthonon kívüli tévénézés egy átlagos héten mindössze 0,8 százalékkal emelhetné a nézettséget, de a foci-Eb-t ennél valószínűleg nagyságrendekkel többen nézik szórakozóhelyeken" - nyilatkozta Bozsonyi.

Az AGB marketingigazgatója szerint az otthonon kívüli tévénézés vizsgálatára egyelőre még csak kísérletek vannak, az egyik még nem piacképes módszer szerint például a vizsgálatban részt vevő alany egy apró készüléket hord magánál, ami képes venni a rádiók és csatornák által sugárzott hallhatatlan azonosítókat, és ezek alapján regisztrálja, ha egy bekapcsolt tévékészülék közelébe kerül. "Ez a módszer azonban még nem kiforrott, legalább négy-öt év kell ahhoz, hogy először megjelenjen az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában" - mondta el Bozsonyi, aki szerint majdani fejlesztéseik nagyban függnek megrendelőik, azaz a televíziótársaságok igényeitől.

"Nem valószínű, hogy az MTV hasznosítani tudná egy másik független cég felmérését - tette hozzá Bozsonyi -, mivel az AGB adatait szabványnak fogadják el a tévétársaságok és az ügynökségek, és ezeket az adatokat használják fel elszámolásaiknál."

Fizetési felszólítás

A köztévének tehát akkor sem származna több bevétele a meccsek körüli reklámok értékesítéséből, ha kiderülne, hogy az AGB által mértnél jelentősen többen nézik a foci-Eb-t. Éppen ezért nem meglepő, hogy egyéb bevételi lehetőségeket keresnek, és pénzt kérnének a szórakozóhelyektől, ahol kivetítőkön adják az Eb mérkőzéseit.

"A legtöbb szórakozóhelyen jogtalanul adják az Eb mérkőzéseit, de az MTV nem tud ellenőrizni mindet pubot. Összesen alig száz szórakozóhellyel kötöttünk szerződést, így a többiek törvénysértést követnek el" - nyilatkozta kérdésünkre Rudi Zoltán, az MTV elnöke, aki hozzátette: "Információim szerint az EBU, azaz az Európai Médiaszövetség emberei Budapesten vannak, és a szórakozóhelyeken is vizsgálódnak."

A közszolgálati televízió az EBU-tól vásárolta a portugáliai Eb és az olimpia sugárzási jogait is, a szövetség pedig az uniós jogszabályokkal összhangban pontosan szabályozza, hogy egy szórakozóhelynek mekkora összeget kell fizetnie kivetítőnkként.

A Népszabadság több, a közvetítést hirdető fővárosi vendéglátóhelyet keresett meg, az újság nem talált senkit, aki hallott volna az MTV igényéről.

A Népszabadság információi szerint a fizetni hajnaldók közt van Fábián László olimpiai bajnok öttusázó, aki az egyik bevásárlóközpontban szervezett klubot az Eb-re és az olimpiára is. Fábián a Népszabadságnak elmondta, hogy a tiszta ügyvitel miatt fizetett.

A meccs mindenkié

Az Index információi szerint azonban a magyar törvények szerint a közszolgálati televízió jogszerűtlenül kötött szerződést és fogadott el pénzt egyes szórakozóhelyektől.

"Minden nagy sportesemény idején felvetődik, hogy a szórakozóhelyeknek fizetniük kell, ha a közvetítéseket kivetítőn vagy televízión adják, de a magyar szerzői jogi törvények értelmében csak akkor kell előzetes engedélyt kérniük a kocsmák, pubok tulajdonosainak a csatornától, ha belépőt szednek" - nyilatkozta az Indexnek Szinger András, az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal jogásza.

"A csatornák összekeverik a sugárzást és a nyilvános előadást, ugyanis a magyar törvények értelmében csak a továbbsugárzás esetében kell engedélyért fordulni a sugárzási jogok tulajdonosához" - állítja Szinger. Azonban, ha egy tévékészülék van bekapcsolva a pult felett, még nem minősül sugárzásnak, csak nyilvános előadásnak, és ezért csak átalánydíjat kell fizetni az Artisjusnak, amely például száz főt meg nem haladó közönség esetén a szervezet honlapja szerint mindössze 5350 forint.

Az MTV azonban ebből az összegből sem kap, hiszen az Artisjus csak az írók és zeneszerzők jogait védi, a beszedett pénzekből is csak ők részesülnek.