Leül, egyes

Az RTL Klub időről időre megpróbálkozik egy-egy egész estés műsormonstrummal, aztán vagy sikerül, vagy nem. Ilyenkor rendre elkövetik azt a hibát, hogy Marsi Anikót lekapcsolják a súgógépről, és spontán dialógusokba hajszolják, amire viszont nem készítette fel őt senki, úgyhogy szabványosan tetszetős külalakján túl nem tud hozzájárulni a produkció fogyaszthatóságához. De mondjuk a Sztárboxban legalább események történtek, az magában is érdekes lehet, ha Anettka püffedtre pofoz egy másik nőt, van benne olyan cselekmény, amit érdemes vizuálisan ábrázolni.

Hatvan kérdést nem érdemes. A kvíz nem attól izgalmas, hogy kérdések vannak benne, hanem attól, hogy dráma, a kérdezett idegesen fészkelődik, látszik rajta, hogy tétje van a válasznak, a koponyáján kidagadnak az erek, ahogy izomból kotorászik az emlékezete mélyén, elbizonytalanodik, kétségbe esik, szégyelli magát vagy épp örül az eszének. A kvízt a civil versenyző önkéntelen színészi játéka viszi el a hátán, az arcjátékok, az érzelmek univerzális kifejeződése; olyan, mint egy terrorszínház, ahol a színészeket a hitelesség érdekében pont olyan lelkiállapotba kényszeríti a rendező, mint amilyet a szerep megkövetel. Vagyis lényegében egy dokumentumfilm.

Ilyen drámát vár tehát a néző Vágó Istvántól, a tanévben elért eddigi teljesíténye alapján. Csakhogy most, az ország tesztjében, ahogy A nagy évismétlést alcímezte a tévé, bizony nem akadt egy fia szerep sem, a gondolkodásra kényszerítettség helyzetét a képernyőn nem jelenítette meg senki sem, beleértve a műsorvezetőket. Hiába a berendelt stúdióközönség, a nyilvánossággal járó teljesítménykényszer feloldódik a kollektivitásban, mert az egyes ember helyett itt olyan kategóriák versenyeztek, mint tűzoltók, fodrászok, kismamák meg kocsmárosok. (Ezzel különben az RTL utolérte a Csáó, Darwint, amely az ilyesféle csoportképzésre szakosodott. Vonnegut nagybömbnek nevezi az ilyen önkényes és tartalmatlan összetartozást.)

A többes szám első személy kevésbé motivál bizonyításra, mint az egó. Emellett egyetlen emberrel vitázni, egyetlen emberrel beszélgetni mindig nagyságrendekkel intimebb, mélyebb és egyedibb élmény, mint akár kettővel. Minél több emberrel beszélgetek, illetve minél többet vizsgáztatok egyszerre, annál kevésbé figyelhetek az egyéni és megismételhetetlen jellemzőikre, amiket összefoglalva egyéniségnek is neveznek. Tehát annál kevésbé érdekli őszintén és igazán a játékvezetőt az illető, és hogy tudja-e a helyes választ, minél több játékossal áll szemben. "Túl vagyunk ezen is", mondja Vágó István immár ötpercenként, pedig ő a műsoraiban valahogy sose utalt arra, hogy túl szeretne lenni rajta végre, hogy neki ez nem a hobbija is egyben. Mármint a tudás, az ismeret, az információ tisztelete és az iránta való érdeklődés. Vágó közismerten Voltaire-követő, aufklérista, a szkepticizmus fanatikusa, aki képes volt merő kedvtelésből, illetve indulatból babonaellenes műsort gründolni az ATV-n, aki megüzente az ezoterikus néphülyítőknek, hogy nem hagyja szó nélkül ezt az aljas hablatyot, mert nem létezhet, hogy negyven évvel Gagarin után még csillagokból mondják meg a szerelmi horoszkópot. A ráció prófétájaként csak disszonánsan tercelhet egy olyan operában, ahol a tudást szemérmetlenül, tudatosan összekeverik valami mással.

Szóval ha Vágó túl akar lenni egy ilyen országvizsgáztatáson, akkor alighanem rosszul érzi magát benne. Többek közt például azért, mert az általános műveltségbe és képbenlevésbe sorolja a műsor, hogy ki nyerte a Való világ című állatkerti séta harmadik szezonját, illetve hogy honnan származik a férfi, akivel doktor Balogh Nóra, a Barátok közt csinos ügyvédnője találkozott. Emberek, doktor Balogh Nóra nem létezik, basszameg, ő egy szappanopera szereplője. Oké, legyen törzsanyag Deutsch Anita házassága, de ő legalább egy színésznő ugyanabból a sorozatból, a csinos ügyvédnő viszont a képzelet műve. Vagy ez egy irodalmi kérdés, mintha egy Jókai-regénybe kérdeznénk bele? Emlékszem, egyszer már előfordult valami ilyen Való világ-tematikájú kérdés, és akkor Vágó ezt egy laza relativista varázslattal az általános műveltséghez sorolta - rendben, tudjuk, hogy mi ez a vicc, egy elméleti csapda, mint a mindent feloldó sav, amit miben lehet tárolni, tehát legyen a VV az RTL Akadémia nemzeti alaptantervének része. Csak hát amikor Vágó is rosszul tudja, és eltéveszti a nevet, Milóét konkrétan, akkor összetörik a varázstükör: a mintául szolgáló tanár úr sem tudja, nem érdekli, undorral lapozza át a VV-híreket. Nem, sajnos nem igaz, hogy minden hír és minden értékes információ, ami kinyerhető a világból. Lem egyik novellájában egy apró robot - a Másodfajú Démon - kiszűri és kinyomtatja egy hordó levegőből az értelmes információt, aztán érdeklődő áldozatát körbefonja és megfojtja, agyonnyomja a printerszalag. Nem lehet és nem kell mindenről tudni, Miló VV-szereplése speciel nyugodtan ledobható a Tájékozottság Hőlégballonjáról, mert holtsúly. Mint ahogy az ország tesztjében feltett sztárpletyka-kérdések többsége is. Intő jel, hogy a belpolitikához legközelebb álló kérdés az Orbán-család ötödik gyermekére vonatkozott. A Story-kompatibilis közélet.

Túl vagyunk rajta, megúsztuk, remélhetőleg túl sokan nem látták, elvégre az egymás után, órák alatt eldarált kérdések válasz nélkül előbb-utóbb heveny átkapcsolásra késztetik a nézőt, mint az ugyanígy elsorolt megfejtések is. Az SMS-ekből talán bejött valami plusz a hülye formátummal és Marsi Anikó apró darabokra hulló monológjaival elvesztegetett érdeklődés pótlására, és még címlapra is került a műsor azzal, hogy elrabolták a kitöltött tesztlapokat - amiről az az esemény jut eszembe, amikor Torgyán József lakásánál bombát robbantottak. De azért ez mégiscsak ciki volt, még akkor is, ha az RTL már-már bevallottan egyszerű lelkű törzsközönségéhez méretezték is ezeket a kérdéseket - a Calypso rádióban annak idején ezeknél sokkal nehezebb feladatok is csak egy-egy pár Calypso-zoknit értek -, mert a tudáspróba akkor ér valamit, ha legalább egy árnyalattal magasabb a követelményszint, mint amit Miss Röfi a hájas testét vakargatva, Blikkel és csipsszel a két mancsában, röfögve és helyből megugrik. Lehet, hogy kell ilyen kisegítő országvizsga is, de akkor abban nem kéne Vágó Istvánnak koptatnia magát. Marsi Anikó maradhat.