Natália
-3 °C
7 °C

Halálos poén

2001.03.29. 14:35
Jimmy's dead, lassan három hónapja. A Story magazin ugyan néha megörvendezteti olvasóit a Zámbó família apró eseményeivel, de az üzlet utolsókat rúgja. A legutóbbi Story már a Budapest Sportcsarnok leégésére és Jimmy utolsó koncertjére fanyalodott rá, illetve megpróbálják Sinkovits Imre halálát tálalni a bevált stílusban, mondván: ezek mennek, meg a bárányfelhők.
Egy, csak egy legény gondolja úgy: van tovább, és az Delhusa Gjon. Úgy tűnik, a művész - vagy kiadója - úgy döntött, a kolléga halálára időzíti a feltámadását, és beindították a showbiz-gépezetet, kiaknázandó, amit lehet. Már másnap jelentkezett a Mindenem a farmerem és a Kis csavargó című legendás slágerek előadója, miszerint országos pajtások voltak Zámbó Imrével - ezt még vizuálisan sem bírom elképzelni. Igaz, Delhusa Gjon csak beállt a kaszálni szándékozók hosszan kanyargó sorába, ahol olyan hard arcok vannak, mint a daloló rendőrkapitány a Kurázsi mamából, vagy Furkófej Lui. Zámbó Jimmy a mi Che Guevaránk, akivel mindenki váltott egy pár jó szót életében.

Delhusa Gjon
Hősünk ráerősített, s ezt nem is lehet csodálni. Ha valaki úgy énekes, hogy még a Sláger rádió rotációjából is rég kihullott, zenéléshez való affinitása pedig - már csak életkori okok folytán sem - fejlődhet tovább, annak fel kell kötnie a gatyát, intenzívebb üzemmódra kell átállnia.

Amúgy kiábrándító, hogy senki sem vette észre a temetési hemzsegésben rejlő izgalmas marketinglehetőségeket - kivéve Kozsót. Ő aznapra kiszabadult a Bravóból, és ott integetett a fotósoknak a menetben, mint Fock Jenő május 1-jén, - ezúttal jó érzékkel otthonhagyva kísérőit, a két alsóneműs angyalföldi démont, Sandrát és Susie-t. Vele szemben szinte halljuk a zenészbarátokat lelki füleinkkel, ha kicsit koncentrálunk: "És hol a f*mba lehet ott parkolni?!"

Loserface tehát összedobott egy Dalok a szélben című albumot hommage á Jimmy, Homok a szélben-flash a Zenebutikból, továbbá a címben berezonál a Candle in the wind, Diana emlékdala - pár új számmal, bevetve az örökzöldeket,a Mindenem a farmeremet és a Kis csavargót, aztán kasszához: talán 1984 óta először felkúszik a Mahasz-listára.

A művész - vagy kiadója - úgy döntött, a kolléga halálára időzíti a feltámadását
Az e heti Reggeliben aztán Delhusa Gjon faarccal közölte: "Hadd mondjam el, mint alkotóművész semmi nem rázza meg úgy az embert, mint egy haláleset". Stohl eközben jegesen néz, Alföldi Robi feje meg teljesen el van borulva, mert nem hülye.

Erre a cikkre végül is a lemezborító megpillantása indított. Háttérben projektoron figyel Zámbó Jimmy kifele, a nyomaték kedvéért előtte négy gyertya. Reflektorfény. Elöl zakó, nyakkendőben - államvizsga - a Művész áll, és a koncepció szerint épp Jimmyre gondol. Arckifejezése nem szomorú, inkább elégedetlen, mint aki egy kanna slagos bort néz, vagy vár a buszra, és kicsit elbambult. Fölötte: "Dalok a szélben", a szerző Delhusa Johnny. Szerintem nemcsak a jimmyipar, de a hazai bulvármédia eddigi legsúlyosabb poénjáról van szó. Hogy valaki, akit 48 éve Gjon-nak hívnak, az asszociáció és pár elementárisan egyszerű vevő kedvéért annyira lemenjen kutyába, hogy a nevét összecsengesse Jimmyével? És ha megint meghal valaki a showbizniszből? Akkor, ne adj isten, majd Delhusa Lajcsira, vagy Delhusa Rózsira vált? A jövő megadja a választ. Lehet szólni a Fábrynak.