Ki szopja le Zwack Pétert?

A nagyon lendületes és fiatalos Coolon már hetek óta megy mindenfajta megrázkódtatás nélkül a Hungarikum, pedig az alig öt perces animációs sorozat minden bizonnyal heveny agyvérzésbe kergetné Kerényi Imrét, Bencsik András fegyveres ellenállásra szólítana fel, Kovács Dávid Jobbik-elnök pedig katatón állapotba zuhanna, és egyre csak azt hebegné, hogy, meggyalázott Szent Korona-tan, meg judeobolsevista médiaelit. Már, ha látnák.

De a Coolt általában csak olyanok nézik, akik a végsőkig rajonganak Majkáért, képesek negyvenedszerre is megnézni a Rém rendes család első évadát, és hajnali fél kettőkor legszívesebben emelt díjas sms-flörttel zárják a napot. Esetleg azok, akik egyszerűen csak csöcsökre vágynak, de legnagyobb bánatukra az alapcsomagban nincs benne a Private Gold.

Pedig a Hungarikumban van minden, ami csak egy szelíden szélsőjobboldali kisnyugdíjas rémálmaiban feltűnhet: történelmi értékek sárba tiprása, vallásgyalázás, ja és persze a nemzet nagyjainak sorozatos lealacsonyítása. Kossuth Lajos kurvákat szopat, Gellért püspök ministráns fiúkkal fajtalankodik, Szent Istvánt génkezelik, a magyarok Nagyasszonyát pedig svájci gárdisták erőszakolják meg. És még akkor arról nem is beszéltünk, hogy a Jóistent általában habfürdőben, két meztelen angyallal ábrázolják az alkotók. Blaszfémia, szenny, mocsok, és a Szodomára hulló kénköves eső.

Arcizmom sem rándul

Akár jót is röhöghetnénk azon, hogy van végre egy magyar tévéműsor, ami mer ujjat húzni a katolikus egyházzal, sőt jól beint még a középiskolai irodalomtanároknak is, csak sajnos a South Park és az internetes flash-folklór stílusjegyeit koppintó Hungarikum cseppet sem vicces. Persze meg lehet botránkozni azon, hogy még a nagy lánggal égő Dózsa Györgyöt is jól leszopják, csak némi frusztráció, szigorú neveltetés meg konzervatív tekintélytisztelet kérdése az egész, de mindezek híján csak a csendes értetlenség marad, nevetés meg sehol. Esküszöm, akkor sem mosolyodtam el, amikor Kossuth Lajos pucér seggel ugrándozott egy hallucinogén réten.

A Hungarikum ugyanis kiszámítható, sablonos és legfeljebb annyira humoros, mint azok az olcsó vicclapok, amikben a néger- meg zsidóviccek mellett elemes vibrátorok és törpepornó kazetták hirdetései sorjáznak, szem előtt tartva az olvasók igényeit, és vásárlási szokásait. És persze az sem segít, hogy a második rész után egyértelművé válik, hogy itt ám a nemzeti öntudat az egyedüli célpont, és biztosak lehetünk benne, hogy nem készült olyan epizód, amiben Demszky Gábor szeretkezik egy lóval, meg persze Hiller Istvánnal, sőt valószínűleg Kun Béla végbélműködését sem dolgozták fel az alkotók.

Rábuktak

A Hungarikum azonban akkor bukik le igazán, amikor a Jáksó László hangján intonáló narrátor az Unicum groteszk eredetmítoszát meséli el, sej. A keféléssel és egyéb botrányos elemekkel operáló epizód ugyanis cseppet sem tiszteletlen, hanem épp ellenkezőleg: nagyon is tisztelettudóan megmutatatja a termék emblémáját, és elmondja, hogy milyen világhíres is az Unicum. És most egy áráért kettőt kap. Csak a hipermarketekben.

Ez van, ha marketingszakemberek, kreatívok és sales accountok csinálják a kereskedelmileg jól hasznosítható botrányt. Széchényi bal heréjén persze jókat vihorászunk, de kuss van, ha a szponzor kerül szóba. Egyenes derék, előre szegezett áll és áhítat.

Ha van tehát szélsőjobbos, turullista, mélyfideszes vagy éppen summér ismerőse, hát ültesse le a Hungarikum elé, a heveny légzésnehézségekkel párosuló dühroham felejthetetlen élményt fog nyújtani. Egyéb esetekben viszont ne dőljön már be a Cool szánalmas hecckampányának, inkább menjen ki a vécére arra az öt percre. Utána úgyis jön Majka, meg persze a csöcsök.

A Hungarikumot hétköznaponként este tíztől adja a Cool Tv