Jolán
-1 °C
7 °C

Szabadságpárti vagyok

2008.05.28. 10:53
Első intézkedéseként eladatta a szolgálati Audit, és megbüntette az Igazság árát az Országos Rádió és Televízió Testület új elnöke. Majtényi László szerint a civil kurátorok rendszere befuccsolt, a pénzosztás jelenlegi gyakorlatán változtatni kell, és jobb lenne, ha a finanszírozással nem lehetne fojtogatni a közszolgálati médiumokat. A médiahatóságnak a sajtószabadság védelmezőjeként is fel kell lépnie, és szükségtelen az internetre is kiterjeszteni az ORTT jogarát.
Fotó: Huszti István

Igaz az a városi legenda, hogy kinevezése után nem vette át a szolgálati Audiját?

Én azt tartom, hogy ha van feladatom, akkor eszközeim is legyenek hozzá, de amikor bejöttem, az egyik első dolgom az volt, hogy azt mondtam, hogy a szolgálati Audit azonnal adják el. Nem erre van szükség.

Jogászként miért az adatvédelem és az információszabadság felé orientálódott annak idején? Offshore cégek alapításával valószínűleg több pénzt kereshetett volna.

A rövid válasz az, hogy a pénz a megélhetésen túl nem érdekel. A hosszú, hogy engem mindig is az új dolgok érdekeltek: a jog rettenetesen unalmas terület, így először a tengeri jogra kaptam rá, ami azért volt érdekes, mert Magyarországon hetven évig nem jelent meg a tengeri fuvarjogról szinte semmi. A Maharthoz keveredtem jogtanácsosnak, és a tengeri magánjogot nagyon izgalmas területnek, intellektuális kihívásnak éreztem.

Aztán közvetlenül a rendszerváltás előtt tanulmányúton voltam Norvégiában, és ott megismerkedtem az ombudsman intézményével, és úgy jöttem haza, hogy én vagyok Magyarországon az ombudsman-szakértő, abból írtam a kandidátusi értekezésemet is. Ezzel együtt jött az adatvédelem. A jogászok túlnyomó többsége az adatvédelemről és az információszabadságról akkoriban még azt tartotta, hogy az a Sólyom Laci hóbortja, nem is tudták hogy micsoda.

Hogyan látja most az ombudsman-jelölési hercehurcát az államfő és a parlament között? Ennek ön is áldozatul esett.

Nagyon szomorú vagyok emiatt. Azok közé tartozom, akik a köztársasági elnök jelölési filozófiáját védhetőnek tartják. A hercehurca azt mutatja, hogy milyen iszonyúan fáradt és korrupt a magyar politikai osztály. Ha valaki ebbe bekerül, kikerülni nem lehet, megélhetési közjogi méltóságaink vannak. A jelölés az elmúlt években a pártok kezében volt, és én nem tartanám rossznak, ha kikerülne onnan, és meritokrata jelölés lenne.

A köztársasági elnöknek nincs valós hatalma, ezért az elnöki hatalom kiépítésével kapcsolatos félelmeket alaptalannak tartom. Sokan mondták nekem, hogy én is szenvedő alanya voltam Sólyom jelölési gyakorlatának, de egy másodpercig nem éreztem ezt így, nem vagyok kevesebb attól, hogy a parlament általános hatáskörű ombudsman-jelöltként leszavazott.

Minek tulajdonítja, hogy az ORTT elnökének mégis megválasztották?

Az ombudsman kétharmados, míg az ORTT elnök feles döntés, és az ötven százalék megvolt.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjeként nagyon élesen kritizálta a pártokat például a pártfinanszírozás kérdésében, hogyan éli meg hogy itt, az ORTT-ben pártdelegáltakkal kell együtt dolgoznia?

Én úgy tudom, hogy ők nem pártdelegáltak. Mindannyian a pártatlan működésre tettünk esküt, saját magunkat képviseljük, senki mást.

Azért lássuk be, ha azt nézzük, hogy a kereskedelmi televízióknak hogyan hosszabbította meg az ORTT a frekvenciaengedélyét a 2006-os választások előtt, az mást mutat.

Az egy másik testület volt.

Egy tag cserélődött.

Amikor jelöltek, még nem tudtam, hogy kikből áll majd a testület, de azt gondolom, hogy ez egy új testület, tiszta lappal indul.

És ők már nem a delegáló pártok érdekeit fogják képviselni?

Ezt tőlük kell megkérdezni, de erősen remélem, hogy nem.

Ez látszani fog az ORTT a nyilvánossághoz való viszonyában is? Ha például szeretnénk kikérni a kereskedelmi televíziók szerződéshosszabbításáról szóló jegyzőkönyveket, meg fogjuk kapni azokat?

Az ORTT működésének nyilvánosságát nagyon fontosnak tartom, erről intenzív párbeszéd folyik most a testületen belül. Az egyik szakterületem az információszabadság, és azt gondolom, hogy az embernek a gyakorlatban is az elvei szerint kell működnie, a működés nyilvánosságának javítását alapkérdésnek tekintem. A szerződésekről egyelőre nem tudok nyilatkozni, mert már láttam, de még nem olvastam őket. A jegyzőkönyvek kint vannak a honlapon, de nagyon szerény adattartalommal.

Lapombudsmanként is dolgozott, és adatvédelmi biztosi múltjából adódóan a médiával eddig is kapcsolatban állt. Mi a véleménye a magyar média demokratikus teljesítményéről?

Valóban, hosszú és meghitt kapcsolatom van a médiával, sok újságírót őszintén kedvelek. Az egészről meg, hát, hogy is mondjam... kiváló egyéni teljesítményeket tudok dicsérni.

Mennyi időre számít az ORTT élén? Ha megszületik az új médiatörvény, a mandátuma is megszűnik.

A számításaim akkor biztos nem válnak be, ha egy-két hónapon belül új médiatörvény lesz. Nem mintha attól tartanék, hogy anyagi veszteség érne, de akkor az ide berakott energiáimnak sok értelme nem lesz. De helyesnek tartom, hogy ebben az esetben útilaput kötnek a testület lábára is. Ugyanakkor ez egy kétharmados törvény, tehát van esély arra, hogy ez az ideiglenes helyzet nagyon hosszú lesz.

Az ORTT készített médiatörvény-tervezeteket, amikből nem lett semmi, ugyanakkor a digitális átállásban és a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia kidolgozásában nem igazán vett részt, mintha háttérbe szorult volna a Nemzeti Hírközlési Hatóság mögött.

Az ORTT sok javaslata visszaköszön ezekben a dokumentumokban. Szerintem a jelenleg hatályos médiatörvény rossz, annak örülnék, ha minél előbb lenne új törvény. Ha ebben a törvényben megszüntetik az ORTT-t, az egy opció. Reális elképzelés az is, hogy legyen egy konvergens hatóság, de az EU tagállamainak csak egy kisebb részében vonták össze a hírközlési-, és a médiahatóság funkcióit. Van, ahol ez nagyon jól működik, és van ahol jól megfér egymás mellett a terjesztést és a tartalmat felügyelő hatóság.

Amíg működik az ORTT, formálnia kell a közpolitikát. Ebben a szakmában az egyik gumicsont a konvergencia, vagyis a terjesztés és a tartalom szabályozásának összekapcsolása. Szerintem legalább két hatóság lesz, de hogy az NHH és az ORTT addig is közösen munkálkodjon a digitális átállással kapcsolatos társadalmi feladatok megoldásán, elkerülhetetlen. Mikor először bejöttem ide, az első dolgom az volt, hogy találkozót szerveztem az NHH és a GVH vezetőivel. A Gazdasági Versenyhivatallal azért, mert a piaci monopóliumok elleni küzdelem és a plurális média más szavakkal, de ugyanazt jelenti.

A digitális multiplexek megjelenésével a frekvenciaengedélyek kiadása is kikerül az ORTT hatásköréből.

Az NHH osztja ki a frekvenciát, de hogy az elektronikus média plurális legyen, azért továbbra is az ORTT felel, együtt felelünk, sőt közvetetten a Gazdasági- és Versenyhivatal is felel érte. A médiapluralizmus fenntartása az ORTT feladata, ezért kell, hogy legyen abban szava, hogy a multiplexek frekvenciakiosztása nem sérti-e a pluralizmust.

Nem csak a frekvenciaengedélyek kerültek ki az ORTT hatásköréből, de a tartalomszabályozó szerepét is megkérdőjelezi az, hogy a frekvenciaszűkösség ma már nem szab korlátokat a tartalomkínálatnak, az emberek több tucat tévécsatornából választhatnak, ráadásul ezeknek egy része legalább papíron külföldi székhelyű, ezért nem esik az ORTT joghatósága alá.

Teljesen értelmes érvek felhozhatók amellett, hogy ezt az egész struktúrát meg kellene szüntetni. De az EU tagjai vagyunk, és Európában ilyesmire szükség van, és vannak Alkotmánybírósági döntések, melyeknek értelmében a funkció ellátása alkotmányosan indokolt. Az igaz, hogy ha megváltozik a szabályozás indoka, akkor meg kell változzon a filozófiája is, tehát ha megszűnt a frekvenciaszűkösség, akkor változtatni kell a szabályozás filozófiáján. Az Alkotmánybíróság szerint azonban az elektronikus média tömegbefolyásoló hatása szükségessé teszi a tartalomszabályozás egy bizonyos szintjének a fenntartását. Például vannak olyan tartalmak, amelyektől a kiskorúakat bölcsebb megóvni.

Persze, ha a médiahatóság túl keményen nyúl a piachoz, akkor a határok nélküli televíziózás korszakában el lehet menni a magyar határtól tíz kilométerre Nagyváradra, és lehet onnan sugározni, ezzel szembe kell nézni, ugyanakkor bizonyos szempontból ugyanez a feladat szépsége is. Ha a piac logikájával ellentétes lépést teszünk, akkor többet ártunk, mint a lehetséges haszon, és a beavatkozás eredménytelen lesz.

A tartalomszolgáltatók részéről egyre erősebb trend, hogy hatósági szabályozás helyett önszabályozással szeretnék megoldani ezeket a kérdéseket.

Ezt én is támogatom. Az egyik kiút a mostani helyzetben az önszabályozás, vagy az együttszabályozás, tehát hogy a szereplők egymásra figyelnek, és megegyeznek a versenyszabályokban is. Azért is fontosnak tartom, mert a társadalmi kurátorok rendszere befuccsolt.

Tíz éve nyilvánvaló hogy a civil kurátorok rendszere nem működik, miért csak most vették észre?

A kurátori rendszert arra találták ki, hogy az intézményes politikai befolyásolást ellensúlyozzák. De amikor baloldali tőrvívók és jobboldali hegymászók jelennek meg benne, az több szempontból romboló, hiszen ellenőrizetlen politikai befolyásolást jelent. Ha a baloldali kungfusok legyőzik a jobboldali taicsisokat, az rángatja a közmédiát. Szerintem ez a tízegynéhány éves mélyrepülés felelős azért is, hogy Magyarországon a legkevésbé nézettek és hallgatottak közé tartoznak a közmédiumok. Másrészt, akinek egy kicsit is fontos a civil társadalom, az azt is látja, hogy ez a civil önszerveződés hitelét is rontja.

Hasznos az ORTT szempontjából, hogy vannak örökös tagok? Két ember is testületi tag a kezdetek óta.

Nem hasznos. Nagyon sokszor leírtam, elmondtam, hogy minden parlament által választott közmegbízatásnál az újraválasztás lehetőségét ki kell zárni. Ha a nép újraválaszt valakit, az a nép bölcsessége, de a nép képviselői már ne válasszanak újra senkit sem.

Az egyedi támogatások rendszerében a testületi tagok évente 2-300 millió forintot mindenféle pályáztatás nélkül, egymás közti megállapodással osztanak ki. Nem kellene változtatni ezen?

De kellene. Én nagyon fontosnak tartom, hogy legyenek versmondó-versenyek, de nem hiszem, hogy az ilyen típusú projekteket az ORTT-nek kell támogatnia. De a kultúra támogatásába ez mind belefér. Én a saját keretemet már biztos nem fogom szétosztani, mert most adtam oda a Nyugat centenáriumi műsorokat támogató bizottságnak, osszák el ők.

A pénzosztó bizottságokba a kialakult gyakorlat szerint a testület tagjai delegálják a saját embereiket, én viszont általam ismert tekintélyes civil szervezetekhez - a Független Médiaközponthoz, a Társaság a Szabadságjogokérthoz, a Védegylethez, a Nyilvánosság Klubhoz, az MTA Irodalomtudományi Intézetéhez - fordultam, és javaslatokat kértem a tagokra. Kicsit el kéne idegeníteni ezeket a funkciókat.

A közszolgálati médiumok Magyarországon a rendszerváltás óta is direkt pártirányítás alatt működnek, és ma már elég sokan azt gondolják, hogy ebben a formában, a hatalom szócsöveként egyáltalán nincs rájuk szükség.

Ez sajnos lényeges felvetés. Elképzelhető egy olyan modell is, amikor magát a közszolgálati funkciót támogatja az állam, nem pedig intézményeket. Nem mondom, hogy erre bármi esély lenne, nyilván nem keresztülvihető.

És az miért nem keresztülvihető, hogy ne a hatalmon lévő politikai erők, hanem mondjuk a nézők finanszírozzák a közszolgálati médiumokat, vagy normatív támogatást kapjanak?

Ez nem ostobaság. Nem zárom ki, hogy az ORTT egy újabb modell kidolgozásában részt vegyen. De kockázatosnak is tartom, nem a legbölcsebb dolog az állatkert lakóira bízni az állatkerti törvényt. Nem az a baj, hogy a közszolgálati médiumok költségvetési támogatást kapnak, hanem az, hogy a kormány szabja meg a mértékét, nem valamiféle pártatlan testület. Nem tartom jó ötletnek azt sem, hogy az állam átvállalta a televízió üzembentartási díjakat. Jobb lenne, ha a finanszírozással nem lehetne fojtogatni a közmédiumokat.

A Petőfi Rádió elmeszelésével mennyire ért egyet, hogy az új műsor nem volna közszolgálati?

A határozatot még mindig nem olvastam, de a döntés tartalmát ismerve az a benyomásom, hogy tartalmilag nem hozott rossz döntést az ORTT a médiatörvény alapján.

Arról mi a véleménye, hogy a parlamentben csak az országgyűlés saját kamerái forgathatnak?

Erről van egy adatvédelmi biztosi állásfoglalás abból az időből, amikor már nem én voltam az adatvédelmi biztos. Elfogadom, hogy ez az információszabadságot nem lehetetleníti el, hiszem minden, ami hivatalosan elhangzik, olvasható, hallható és látható is. Szerintem nem is az információszabadságot, hanem a sajtószabadságot sérti, mert ha szabadon garázdálkodhatnának a kamerák az ülésteremben, elcsíphetnének olyan fontos szavakat, gesztusokat is, ami a zártláncú adón nem jön át.

Az Igazság ára című tévéműsor miatt kirótt rekordbüntetés már az új ORTT-elnök személyiségi jogi érzékenységét tükrözi?

Még azt is elismerem, hogy jórészt én írtam a határozatot. De ez nem jelenti azt, hogy úgy ülök itt mint egy militáns privacy-védő. Ugyanakkor vannak alkotmányos határok, és ez a műsor szerintünk áttörte azokat, a testület teljesen egyhangú döntést hozott. Amit én ide behozok szemléleti sajátosságként, hogy nekem az alkotmányos alapjogok nagyon fontosak. Azért vállaltam el ezt a tisztséget, mert alkotmányos potenciált látok benne, hiszen az ORTT-t a törvény a sajtószabadság védelmezőjeként is megjelöli.

Ez elég új szerepe lenne az ORTT-nek, hirtelen nem is emlékszünk olyan esetre, amikor a médiahatóság a sajtószabadság védelmezőjeként lépett volna fel. Inkább büntetni szokott.

Az indítványok nagyon jelentős hányadát az ORTT elutasítja, tehát amikor nem marasztalja el a szolgáltatót, akkor a sajtószabadságot adott esetben meg is védte. Ezeknek több nyilvánosságot lehetne adni. Azt is fontosnak tartom, hogy a műsorszolgáltatókat akkor is értesítsük, ha panasz érkezett, de az ORTT nem tartotta megalapozottnak. A döntések következetességén is dolgozni szeretnénk, bizonyos tényállásokra konzekvens álláspontokat fogunk kialakítani.

Az EU-s médiaszabályozási irányelvekben és a NAMS-ban is felbukkan az a gondolat, hogy most már az internetes tartalompiacot is szabályozni kellene, ha megengedőbben is, mint az elektronikus médiát. Erről mi a véleménye?

A jelenleg hatályos médiatörvény értelmében az internettel nincs dolga a médiahatóságnak. A probléma az, hogy a technológiai határok egyre elmosódottabbak, például televíziót már ma is lehet nézni az interneten. De a hatóság terjeszkedése a világháló irányába elméletileg is vitatható, és az interneten a gyakorlatban sem vethetőek be azok a szankciók, amelyekkel egy elektronikus műsorszolgáltatóval szemben élhetünk. Ha egy televíziócsatornát elsötétíttetek, akkor az elsötétül, de ha az Indexről levetetek valamit, hogyan akadályozom meg, hogy megjelenjen másutt? És ez csak technikai akadály. Én szabadságpárti vagyok, amíg külső erő nem kényszeríti ki, nem terjeszteném ki az ORTT jogarát az internetre.