A szavakon túl: Matáv-reklám

2001.01.29. 10:44
Most, hogy hazánk legnépszerűbb (jó, legyen inkább legnagyobb) telefonszolgáltatója valamiféle varázslatos, csodás tengeri elváltozáson látszik keresztülmenni, ehhez humoros, néha ironikus reklámokat is készíttet. Óriásplakátok, újsághirdetések és Antal Imrével súlyosbított váratlan telefonhívások mellett már tévéreklámban is kedves ismerősként mosolyog ránk.
A klip egy láthatóan szorgalmas, sikeres fiatal polgárt mutat be, akinek főbb jellemzőit egy apaszerű hang mormolja büszkén: "az ízlése az anyjáé, a szíve a szerelemé, (szün) a világ az övé." A szintén megújult logó zárja a rövid filmcsasztuskát, így kiderül: a szóban forgó fiatalember egy elégedett Matáv-felhasználó.

"...az ízlése az anyjáé, a szíve a szerelemé, a világ az övé..."
Az elégedett Matáv-felhasználó nemcsak szereti a céget, de érdeklődik is iránta. Járatja a belső újságot, igyekszik minél többet megtudni kedvencéről. Matáv-relikviákat gyűjt, Straub Elek tányérsapkás olajfestményét tartja az ágya fölött, és gyászba fog öltözni, amikor a gonosz árulók megszüntetik a monopóliumot. Ja, és emellett szívesen nézegeti a Matáv honlapját, hiszen hála nekik, az internet ma már bárkinek elérhető, aki sikeres fiatal polgár.

Elismerem, a fenti figura egy modern drámában vagy szent könyvekben is valószerűtlennek hatna, a másik magyarázat viszont még abszurdabb. Eszerint a reklámbéli fiatalember magát a Matávot testesíti meg, mint Uncle Sam az Egyesült Államokat. Hihetetlenségét kizárólag az adja, hogy akkor megengedhetetlen mértékű pökhendiség volna a közönség szemébe röhögni, hogy miénk a világ, vagyis hogy teljhatalmunk van.

A szavakon túl számok vannak
Egy olyan vállalattól, amelynek piaci magatartása mindig nélkülözte a hatalomban való kéjelgést, netán a konkurenciahiány kihasználását, mindezt nagyon rossz néven vennénk. Majdnem annyira, mintha azt tapasztalnánk, hogy a birodalom végnapjaiban valamiféle szabadrabló-tempóban vonulnának vissza, maguk előtt hajtva a jószágot és elhurcolva, amit még ki lehet facsarni. De ilyesmi fel sem merült. Ha bármi is ilyen viselkedésre utalna, akkor csak abban reménykedhetnénk, hogy a következő arculatváltásnak már kézzelfoghatóbb apropója lesz. Olyan, amely nemcsak lehetségessé, hanem szükségessé tenné a valódi, tisztességes versenyzést. A szavakon túl ugyanis számok vannak.