Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Bejött az ősz, színesedik a lombozat meg a sajtópaletta: immár van bazmegolós-beszívott-hülyecsávós pinamagazinunk, a Maxim. A sajátos világreceptnek megfelelően pinaszegény pinamagzin lightról van persze szó, az egyéb hozzávalók közül azonban a Kretén magazin, a Dumb és Dumber, valamint a Jackass aromája világosan kiérezhető a levesből, amibe a hülyén vigyorgó szakács persze beleborította füves szelencéjét is.
A címlapján Farkasházi Rékát, a Csemetéink csemegéi című bébiszakácskönyv áttetsző bikinis társszerzőjét, a "Világ szexi női egyesüljetek!" jelmondatot és a "hülye" kulcsszót szerepeltető magazin a történelem egyik legrövidebb főszerkesztői beköszöntőjével indul. "Na, hát itt van, elkészült és szerintünk kurvára jól sikerült", majd még pár ilyen sor, oszt jöhet a női szeméremtest. De még nem jön, kapunk ellenben mindenféle viccelődést, például mini képregényeket buzi huligánok a szaunában és döglött kutyával csajozás tematikában, lásd "A kutyával takard el a merevedésed." Ha elmondjuk, hogy a felszpojlerezett autót a "szegény ember pöcsének" nevezik, a dolgok között pedig, amikért igazán érdemes felkelni reggel, olyanokat sorolnak, mint "megvakarni a segged", "beleszagolni egy Patyolatba", "ketchuppal rajzolni a szendvicsedre" és "kiszedni egy kemény fikát az orrodból", akkor kábé sejthető, milyen vonalat követ a Maxim.
Később kevésbé-többé vicces képek jönnek hullámzó poénokkal, interjú a faszával Lantoló Benkő Dániel férfianettkával, újabb mini képregény szamurájkardos fejlevágással, meglepő közéleti kanyarral a tévészékházfoglaló tüntetők verbális-rajzos gyalázása, aztán megint vicces tárgyak és kütyük. Na, hogy miért hiszik a lapkiadó konszernek, hogy a pinázni vágyó, fizetőképes férfiolvasóknak nem áll föl, ha előtte nem kapnak a gerincoszlopukba két kolumna hülye luxusautót meg öt egység moziajánlót, azt sosem tudtuk megérteni. Még a zeneblokkon - Outkast, DM, négymondatos kritikák R. Williamsről, Thom Yorke-ról és Fatboy Slimről -, illetve a videojátékokon kell átrágnunk magunkat, hogy eljussunk a pináig, nevezetesen Farkasházi Réka kisgyermekes magyar édesanya elsődleges nemi bélyegeiig.
Az interjúból az a legjobb, amikor Réka elmeséli, miért vállalta a fotózást: "Megtiszteltetésként, az eddigi pályám elismeréseként élem meg". A képek nem túl igézőek. A következő interjú a quimbys Varga Líviusszal készült , kíváncsian várjuk, hogy a budapesti pinalapok vezető pozícióit mostanában elfoglaló negyvenes alternatív búsongók mikor közölnek meztelen képsorozatot Menyhárt Jenőről. Megy a viccelődés, a lap alján egy kis butt plug, vagyis fenékbe való műpöcsöcske ad információkat a windowsos office segéd mintájára. Később elsütik a lehánybúcsú szóviccet is, sűrű bocsánatkérések között.
Most nem meséljük el az összes oldalt, mert a további 40 lapon felvonul a csődörmagazinok szokásos témakészlete, aránylag erős összeállításokkal, riport hosszúságú cikkek nélkül, még két punás sorozattal, millió fárasztó viccel. A fotók minősége a felvezetéshez képest feltűnően szar, a divatfotó-szériák felháborítóan fantáziátlanok és láthatóan túl kevés pénzből vannak elővezetve.
Ha spanglis, Schönherz Kupa-rajongó ivócimboránk - az, aki meg tudja gyújtani a fingját és élethűen utánozza a kéjgáztól kacagó Eperjes Károlyt - hosszas gyökérkezelésre megy, ezt vegye meg neki. Saját célra akkor, ha viccesnek találja a szájjal fingást.