Miklós
-7 °C
4 °C

Plágiumügybe keveredett a Népszabadság kiadványa

2006.07.06. 13:06
A Wikipedia nyílt, közösségi fejlesztésű online enciklopédia magyar kiadásából forrásmegjelölés nélkül ollózott össze - többek közt - egy Jancsó Miklósról szóló szócikket a Népszabadság "A 100 legbefolyásosabb magyar" című kiadványa. Majd cserébe állítólag átvehető életrajzokat és egy, a Wikipediát méltató Népszabadság-cikket ígértek.
A Wikipedia online enciklopédia magyar kiadásából forrásmegjelölés, vagy a forrásra történő utalás nélkül ollózott össze egy szócikket a Népszabadság "A 100 legbefolyásosabb magyar" című kiadványa. A 990 forintért árusított magazinba így került be a Jancsó Miklósról szóló rész, melynek eredetije a Wikipedián itt lelhető fel.
Nem egyedi eset
Ha a Google keresőjébe beütjük a kiadványban szereplő egyes életrajzi írások jellemző szókapcsolatait, azt tapasztalhatjuk, hogy a a wikipediás eset nem egyedi. Kázmér Juditról könnyen fellelhető egy E-masában megjelent írás. Itt az áll, hogy: "A Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) közelmúltban megválasztott elnöke, Kázmér Judit bölcsészként került a médiába. Bölcsész pedig azért lett, mert Ausztráliában, ahol diplomata szüleivel élt, csak bölcsész lehetett azzal a szándékkal, hogy diplomáját Magyarországon is elfogadják." Míg a Top 100 kiadványban: "Kázmér Kudit bölcsészként került a médiába, bölcsész pedig azért lett, mert Ausztráliában, ahol diplomata szüleivel élt, csak bölcsész lehetett azzal a szándékkal, hogy diplomáját Magyarországon is elfogadják." Ugyancsak kísérteties az egyezés ha a Pénzportál Czakó Borbáláról szóló életrajzát vetjük össze a Népszabadság-kiadványban megjelent életrajzzal. Több hasonló esetet is találtunk. Egyéb példák a szöveghelyek egyezésére: a Boston Hungarians Eperjes Károly-írása, a Wikipedia Erdős Péterről szóló szócikke, a Mindentudás Egyetemének Detrekői Ákosról szóló írása, és a Népszava Online-on fellelhető Gömöri Endre-írás egyes mondatai is kísértetiesen hasonlítanak a Top 100-ban megjelent mondatokra.

A Wikipédiás szerkesztők online faliújságán, a "Kocsmafalon" megjelent közlemény szerint a kiadvány szerkesztői nem tagadták a plágium tényét, sőt, felajánlották, hogy cserébe a kiadványból átvehetnek a Wikipedia szerkesztői néhány életrajzot (a Wikipedia szabályai szerint természetesen forrásmegjelöléssel), valamint közölniük kell a "top-kiadvány" hozzájárulását is. Ezen felül a szerkesztő kárpótlásul állítólag még azt is felajánlotta, hogy hamarosan egy, a Wikipediát méltató cikket is megjelentet a Népszabadságban.

Licenc és etika

A Wikipedia mint szabadon szerkeszthető online enciklopédia egyébként sajátos licencet tart mérvadónak tartalmaira. Az úgynevezett GNU Free Documentation License (GFDL) a Wikipedia szerint azt jelenti, hogy "a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is) és szabadon módosítható, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt, és – módosítás esetén – az új mű is GFDL licenc alá kerül. A GFDL licencű művet továbbá olyan formában is hozzáférhetővé kell tenni, ami könnyen módosítható."

Ez pedig azt jelenti, hogy nem csak a forrást kellett volna feltüntetnie "A 100 legbefolyásosabb magyar"-nak, hanem - az adott szöveg módosítása esetén - nekik is a GFDL licenc alatt kellett volna kiadniuk a kiadványt, vagyis szabadon terjeszthetővé kellene tenniük, akár kereskedelmi célokra is.

A Wikipediára érvényes licencelőírásnál szigorúbban fogalmaz például a Magyar Újságírók Szövetségének etikai kódexe, mely kimondja, hogy "az újságírói etikát is megsérti, aki másnak a szellemi termékét sajátjaként teszi közzé vagy tünteti fel (plágium). (...) Etikai vétséget követ el az is, aki más sajtóorgánumban megjelent és nagy érdeklődést kiváltó témával úgy foglalkozik, hogy az eredeti sajtóforrást, szerzőt nem jelöli meg. Újabb tények feltárása sem teszi mellőzhetővé az "ősforrás" megjelölését."

Kertész György, "A 100 legbefolyásosabb magyar" szerkesztője nem kívánt nyilatkozni.

Részlet a Wikipédia szócikkéből
Érettségi után a pécsi jogi egyetemre iratkozott be, de diplomát Kolozsvárott szerzett 1944-ben. Bejelentkezett az ügyvédi kamarába, de jogi munkát már nem végzett. 1946-ban Budapestre költözött. 1949. december 21-én házasságot kötött Wowesznyi Katalinnal. A házasságból két gyermek született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és 1955-ben Jancsó Babus (Jancsó Katalin). 1950-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán szerzett diplomát. 1958-ban elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címen. . A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt, legutolsó közös munkájuk a Fényes szelek című film volt. Somló Tamást Kende János operatőr váltotta fel. A Szegénylegények című filmje volt az első, amire felfigyeltek a külföldi kritikusok. Wowesznyi Katalintól elvált, majd 1958-ban feleségül vette Mészáros Márta filmrendezőnőt. Jancsó adoptálta Mészáros Márta előző házasságából született fiát, Zoltánt. Együtt nevelték három gyermeküket, de közös gyerekük nem született. 1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól az évtől állandó alkotótársa lett egészen az író 2005-ben bekövetkezett haláláig. 1968-ban Budapesten megismerkedett Giovanna Gagliardo olasz újságíró és forgatókönyvírónővel, akivel együtt Rómába költözött közel 10 évre kisebb nagyobb budapesti megszakításokkal. Ebben az időben készítette a Pacifista, Technika és rítus és a Róma új Cézárt akar című alkotásait. 1970-ben színházi rendezőként is debütált a Huszonötödik Színház falain belül a Fényes szelek című darabjával. 1980-ban felbontotta kapcsolatát Giovannával, és 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa vágót. A házasságból 1982-ben megszületett Jancsó Dávid. 1988 óta címzetes egyetemi tanár a Színház és Filmművészeti Egyetemen. 1990 és 1992 között a Harvardon tanított.

"A 100 legbefolyásosabb magyar" szócikke
"Érettségi után a pécsi jogi egyetemre iratkozott be, de diplomát Kolozsvárott szerzett 1944-ben Jancsó Miklós. A II. világháború utáni magyar filmművészet legnagyobb alakja bejelentkezett ugyan az ügyvédi kamarába, de jogi munkát már nem végzett. 1950-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán szerzett diplomát. 1958-ban elkészítette első nagyjátékfilmjét "A harangok Rómába mentek" címen. 1959-ben megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól az évtől állandó alkotótársa lett egészen az író 2005-ben bekövetkezett haláláig. 1988 óta címzetes egyetemi tanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1990 és 1992 között a Harvardon tanított."

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.