Megszorongatják a Tv2- t és az RTL-t

2008.11.11. 15:52
Az új médiatörvény most nyilvánosságra hozott változata szerint a kis adóknak is saját gyártású műsorokkal kéne megtölteniük műsoridejük ötödét. Ráadásul ismétlésekről szó sem lehet. A szabályozás megölheti a kis csatornákat, így a nézők megint rosszul járnak. Az új médiatörvény harmincadik paragrafusával a politikai üzent a nagy adóknak: a digitális átállás lehet hogy senkinek nem jó, de nem lehet kimaradni belőle!

Kikerült az Országgyűlés honlapjára a médiatörvény szakmai munkaanyaga, bár úgy tudjuk, hogy az érintett szakmai szervezetek és cégek még nem kapták meg. A 78 oldalas dokumentumból még a nyilvánosságra kerülés előtt szemezgettünk, az új, egyelőre végső változatból viszont az is kiderül, hogy a politika minden eddiginél jobban megszorongatná a nagy országos kereskedelmi tévéket. A törvénynek a meghatározó véleménybefolyásoló képességű médiaszolgáltatókra vonatkozó passzusai első ránézésre a magyar kultúrát védik, pár paragrafus azonban nehéz helyzetbe hozná a nagy országos csatornákat, a Tv2-t, az RTL Klubot és a Viasat3-at is.

Meghatározó

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan is nehezíti meg az új médiatörvény a tévécsatornák életét, először is azt kell tisztázni, hogy mi az a meghatározó véleménybefolyásolási képességgel rendelkező médiaszolgáltató.

Ilyen médiaszolgáltatónak az a cég számít, amelyik olyan adókat tart fel (illetve a vele közös irányítási viszonyban lévő cégek olyan adókat tartanak fent), amelyek éves nézettsége meghaladja a tíz százalékot. Vagy ha hírcsatornájának nézettsége meghaladja az öt százalékot. Vagy ha a cég a tévécsatornák mellett országos rádióval, országos napilappal vagy meghatározó erejű helyi lappal vagy portállal rendelkezik.

A Tv2 és az RTL Klub mindenképpen ilyen meghatározó adónak számít, de tulajdonképpen a Tv6-tal együtt a Viasat3 is eléri a tízszázalékos nézettséget, meg egyébként is, a harmadik kitételt mintha direkt a Viasat3 számára találták volna ki, hiszen a csatornát tulajdonló MTG-é az országos Metropol újság is. Sőt hír- és közéleti tematikus adóként nemsokára az ATV is elérheti az ötszázalékos küszöböt, kis szerencsével még akár a Story tv is, ami, ugye, a Story magazint is kiadó Sanoma tulajdona.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a törvény nem adókat, hanem cégeket vizsgál, vagyis ha egy cégnek van egy tíz százaléknál nézettebb adója, akkor a többi, két százaléknál nagyobb nézettségű csatornájára is vonatkoznak a szigorúbb szabályok. Sőt már akkor is, ha adóinak össznézettsége eléri a tíz százalékot. Ráadásul nemcsak egy cégen belüli adókat számol egybe a médiatörvény, hanem irányítási viszonyról beszél, vagyis például a Film+ is a szigorúbb szabályozás alá esik, hiszen tulajdonosának, az Iko Kábeltévének tulajdonrésze van az RTL Klubban is.

Sok magyar programot!

Eddig az országos tévécsatornáknak műsoridejük legalább húsz százalékában kellett Magyarországon készített programokat bemutatniuk, az új médiatörvény értelmében a meghatározó véleménybefolyásolási képességgel rendelkező adóknak (az 1997-ben országos adóknak nevezett csatornák az új törvény szerint nagyrészt ebbe a csoportba esnének) már negyven százalékban kell eredetileg magyar nyelven készített programokat sugározniuk.

Emellett a médiaszolgáltatónak legnézettebb általános tematikus adóján napi fél óra hírműsort és hétvégenként naponta két óra gyerekprogramot kell sugároznia. Vagyis a Viasat3 sem menekül, az új szabályozás szerint mindenképpen kell majd hírműsort gyártania. Emellett a meghatározó médiaszolgáltató összes csatornáját köteles feliratozni 18 és este 22 óra között, sőt ugyanebben az idősávban vásárolt műsorainak legalább huszonöt százalékát köteles eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhetővé tenni. Tehát megvalósul a sorozatfüggők álma, a törvény kikényszeríti az eredeti nyelven sugárzott Vészhelyzetet és Doktor House-t.

Ezek a szabályok úgy tűnik, hogy a nézőket szolgálják, a magyar gyártást előirányzó passzusokkal pedig még a magyar kultúrát is megpróbálják védeni a törvényalkotók, de kérdés, hogy mondjuk, a Film+ mit tenne, ha hatályba lépne a törvény, és ezentúl negyven százalékban magyar filmeket kéne sugároznia? És mégis kinek lenne ez jó?

Gyártass műsort!

Az igazán meglepő, hogy a törvény a kis, kétszázalékos nézettséget elérő adókra is húszszázaléknyi külön az adó számára készített, vagy öt évnél nem régebbi, máshol még soha be nem mutatott műsor sugárzását írja elő (a műsoridő tizenöt százalékában magyar gyártótól rendelt programot kell bemutatni), ismétlésről szó sem lehet. Vagyis a Film+-nak muszáj lenne naponta több mint két óra saját gyártású adással jelentkeznie, ami ugyebár már azért is fura, mert a filmadók mindenhol a világon műsoridejük nyolcvan százalékában ismételnek. A napi kétórás magyar sáv lehetne az adó tematikájával ellentétes és amúgy is érdektelen stúdióbeszélgetés, vagy ha tartani akarják a tematika szabta határokat, akkor napi egy film. Ráadásul mivel ismétlés ugye kizárva, minden nap egy magyar premier a penzum. (Persze nem muszáj napi szinten betartani az előírást, akár blokkosíthatnák is a műsorukat, és mondjuk, augusztusban végig magyar kísérleti- és kisjátékfilmeket sugározhatnának.)

Persze mondhatnánk, hogy a Tv2 és az RTL Klub még így is örülhet, hiszen az új médiatörvény lehetőséget ad nekik is új adók indítására, csakhogy a törvény olyan feltételeket támaszt, amik mellett egyszerűen nem érdemes új adót indítani. A nagy költségvetésű országos adók ugyanis mindenhol a világon kis, tematikus csatornákat hoznak létre, mivel így tudják hatékonyabbá tenni drága műsoraikat, illetve így tudják gazdaságosan hasznosítani a csomagban vásárolt filmeket, sorozatokat és egyéb filmes produkciókat. A sokcsatornás digitális tévézés miatt ugyanis egyre kisebb egy-egy adó egyetlen műsorának nézettsége, hiszen mondjuk egy Jóban-rosszban-epizód akkor lesz kifizetődő, ha a Tv2 tematikus sorozatadóján többször is megismétlik. Ugyanazt a nézettséget kell ugyanis elérni, mint 1998-ban, ezt pedig csak több ismétléssel lehet.

Az új médiatörvény azonban nem veszi figyelembe a piaci, illetve a technológiai változásokat és a nézői szokások ezzel együtt járó átalakulását. Mondhatnánk, hogy rossz lehet most tévécsatornát vezetni, kit érdekel, de a médiatörvény miatt éppen mi, nézők szívhatjuk meg. Egyrészt a törvény olyan abszurd helyzeteket teremthet, minthogy kedvenc filmcsatornákon ezentúl akár hosszú stúdióbeszélgetéseket is végig kell majd szenvednünk, amikben két filmesztéta motyog valamit a heti mozipremierekről, mert ugyebár az olcsó, és le lehet vele tudni a saját gyártású műsor kötelezettségét.

Másrészt a reklámpiac nagysága nem nő drasztikusan (sőt a gazdasági válság hatására jövőre kisebb lesz), ezen belül a tévés költések várhatóan még csökkennek is majd az következő években, ezért a csatornák vagy megpróbálják megkerülni a törvényt, vagy ugyanakkora költségvetésből több műsorpercet forgattatnak beszállítóikkal. A csökkenő költségvetés pedig általában rosszabb műsorokat is jelent.

El is lehet menni

Persze meg is lehet kerülni a törvényt, ahogy az RTL Klub tulajdonosának adója, a Cool tette. El lehet költöztetni a csatornát külföldre, mondjuk, Romániába vagy Szlovákiába, esetleg sugározhatnak egyenesen Londonból, mint a Tv6.

Az új médiatörvény azonban ez ellen is megpróbál védekezni, hiszen kimondja, hogy a törvény hatálya alá esik minden olyan műsorszolgáltató, amelynek központi ügyvezetése Magyarországon van, vagy amelyiknél a szerkesztői döntéseket nálunk hozzák meg. A médiatörvény betartatása felett őrködő új ORTT-t, a Nemzeti Médiahatóságot pedig nyomozati jogkörrel ruházzák fel a törvényalkotók, vagyis akár házkutatást is tarthatnának a Viasat3-nál, hogy hátha előkerül olyan irat, ami azt bizonyítja, hogy itthon döntenek a Tv6 műsorairól, vagy mondjuk, lefoglalhatnák az RTL Klub számítógépeit, hogy az emailekbe belenézve megtudják, most ki irányítja a Coolt.

Na, most gizdázz!

Egyelőre úgy néz ki, hogy a médiatörvény szövegét egyeztető szocialista és fideszes (meg persze kereszténydemokrata és liberális) politikusok betarthatatlan szabályokat kényszerítenének a médiapiacra, aztán erővel szereznének érvényt a paragrafusoknak ahelyett, hogy a tiszta piaci verseny feltételeit megteremtve a nézők érdekeit képviselnék.

Persze a törvény előkészítésén dolgozó politikusok is értik annyira a médiapiac működését, hogy tudják, ez a szabályozás betesz a nagy kereskedelmi tévéknek. Ráadásul az Index úgy tudja, hogy a Tv2 és az RTL Klub a törvény szövegezése közben végig egyeztetett a Fidesszel és az MSZP-vel, vagyis ha egyszerű hozzá nem értésből született volna a paragrafus, a tévéadók jogi osztályán szóltak volna.

Az Index információi szerint a korlátozások az utolsó pillanatban kerültek a szövegbe, és nem is biztos, hogy a végleges változatban szerepelni fognak. A politika így akarja megzsarolni a két nagy adót, mivel a Tv2 és az RTL Klub még mindig hezitál: nem tudják, hogy felmenjenek-e az új digitális földfelszíni sugárzás multiplexeibe. Nélkülük pedig életképtelen lenne a rendszer, ami az átállást előkészítő politikai erők kudarca is lenne. Vagyis a politika üzent: vagy belementek az alkuba, vagy megkeserítjük az életeteket! Az, hogy kérdéseinkre a nagy csatornák a szokásosnál is szűkszavúbban válaszoltak, és valójában csak pár üres közhelyet puffogtattak el a szabadpiaci versenyről, arra utal, hogy a háttérben már megkezdődött az alkudozás, amitől természetesen minden fél igyekszik távolt tartani a nyilvánosságot.