Natália
-2 °C
8 °C

A nagy könyvelés

2005.04.24. 18:13
Már kezdtem elhinni, hogy a kulturális műsor nem az, amikor a kordzakók vállára hulló korpán pásztáz a kamera egy félhomályos stúdióban, hogy az irodalmat nem csak éjfél után érdemes szóba hozni a televízióban, és egyébként is: az értékközvetítés kifejezést nem lehet automatikusan a dögunalom szóra cserélni. A Nagy Könyv beharangozó kisfilmjeiből úgy tűnt, hogy a közszolgálati televízió szakembereinek végre valaki megsúgta, hogy vége a Kádár-rendszernek, Vitray Tamás kopott kardigánjának látványára már nem szaladnak milliók a tévék elé, főleg, hogy már nem csak az Orosz 1-es és a kissé zizegős ORF a konkurencia.

már nem csak az Orosz 1-es és a kissé zizegős ORF a konkurencia.
Az alig egyperces szpotokban hírességek vallottak kedvenc könyveikről, és ugyan Vizi E. Szilveszter propellernyakkendőjét vagy Réz András farkasfogát azért nem sikerült kihagyni, Winkler Róbert, Para Kovács Imre, vagy akár Hernádi Judit ajánlói mégis jól szerkesztett, modern irodalmi műsort ígértek, ami ugyan nem fogja veszélyeztetni a Megasztár vagy a Barátok közt sikereit, de legalább már nem csak a minimum négy diplomával rendelkező budai értelmiségnek kínál izgalmakat.

A szavazás első fordulóját lezáró szombati gálaműsort viszont minden bizonnyal a teleshopok rendezője készítette, mivel olyan unalmas volt, mint egy maratoni Abtroninc és Testmester 2000 kiárusítás, sőt a magam részéről még azzal is jobban jártam volna, ha ebben a két órában inkább azt nézem, hogyan gyűlik a kosz a lábkörmöm alatt.

A Nagy Könyv stábjának minden idők százötven legjobb regényéről csupán Varnus Xavér és Katona Klári jutott az eszébe, be is hívták őket a stúdióba, hogy úgymond kedvenc könyveik mellett kampányoljanak. A kétórás műsorban rajtuk kívül egy történész, egy irodalmár, egy kulturális miniszter, egy televíziós maradvány, egy színésznő és egy női rézandrás üvöltözött olyanokat, hogy "A lét elviselhetetlen könnyűségét ne engedjük kiesni!", meg hogy "Állítsák meg az Állítsátok meg Terézanyut! Szavazzanak most!".

Mindezt legfeljebb Baló György reszelős hangja szakította meg, ahogy időről-időre egy-egy újabb izgalmas táblázatot ajánlott a figyelmünkbe, mint egy könyvelő, aki éppen a közszolgálati televízió konszolidált éves mérlegének érdekfeszítő részeire hívja fel a figyelmünket. A regényekről, meg hogy miért is szavazzunk rájuk, persze egy szó sem esett.

nem kell rögtön bikinis iszapbirkózást szervezni Anna Karenina és Terézanyu között
Aki a műsor közepén érkezett az MTV-re, nagy valószínűséggel csak annyit érzékelt az egész falhajtásból, hogy a közszolgálati adó raktárának leglepusztultabb díszletei közt másfélszáz gimnazista feszeng színes pólóban, a pólókon olyan rejtélyes feliratokkal, mint "A két Lotti", "Védett férfiak" vagy éppen "Bambi". Időnként a laptopok előtt ülő férfiak és nők közül valaki megkérte az egyik gimnazistát, általában egy lányt, hogy álljon már fel, megjegyezték, hogy milyen csinos, majd megkérték, hogy forduljon körbe. Ez így leginkább egy lagymatag pedofil esztrádműsorra hasonlított, semmi nem utalt arra, hogy ez a Magyar Televízió legnagyobb kulturális vállalkozása.

Persze nem kell rögtön bikinis iszapbirkózást szervezni Anna Karenina és Terézanyu között, de azért érdekesebben is fel lehetett volna dolgozni azt a százötven könyvet, ami valójában sokkal több izgalmat, fordulatot és kalandot kínál, mint a kereskedelmi csatornák egész éves szappanopera- és valóságshow-termése. Teszem azt lehettek volna filmbejátszások, vagy legalább egy nyomorult irodalmi zsákbafutás.

Az MTV egyetlen mázlija, hogy a Sztárbox és a Megasztár elődöntője miatt minden bizonnyal csak csendben otthon penészedő filológusok és másnapos esztéták nézték a műsort, így júliusban, amikor újból a képernyőre kerül a Nagy Könyv, már senki sem fog emlékezni erre az iszonyatos buktára.