A valóság szabadság miatt zárva

2002.12.23. 09:08
A kép elsötétült, a dallam lecsengett. Vasárnap este tizenegy óra harminckilenc perckor kétszáznyolcvanöt perc kegyetlen agónia után végleg kimúlt a Való Világ, és ezzel véget ért a realityshow-k tizenöt héten át tartó rémuralma. Egyedül maradtunk a nagy büdös valóságban, se Stohl Buci, se Tilla, se a szex- és szeretetéhes Évi, se a szépszál legény Szabolcs nem kéredzkedik be többet hozzánk esténként, és még a karácsonyi bejglihalmokat is kénytelenek leszünk nélkülük elfogyasztani a tévé előtt kucorogva.

Én a magam részéről némiképp fellélegeztem, tele volt már a merevlemezem a két villa mindennapjaival, épp itt az ideje, hogy töröljem a feleslegessé vált adatállományt. De mielőtt átadnám magam a boldog, békés és legfőképpen valóságshow-mentes hétköznapoknak, még megszaggatom kissé a ruhámat, leborotválom a fejem és sűrű önostorozás mellett bűnbánatért esedezem hozzád, nyájas olvasó, amiért pár bejegyzéssel korábban hamis jóslatokkal traktáltalak. Persze hivatkozhatnék előre nem látható eseményekre, meg a disznósajttal és Dáridóval takarmányozott néplélek kiismerhetetlenségére, de a legjobb lesz, ha inkább a nyilvánosság és a párt színe előtt levonom a szükséges konzekvenciákat, és beismerem, hogy hibáztam, amikor korlátoltsággal vádoltam meg az SMS-szavazó tömegeket.

realitynaplo.index.hu
Realitynapló 8. - Jogi esetek

Realitynapló 9. - Valóságshow-elmélet haladóknak

Realitynapló 10. - Fele királyságok

Realitynapló 11. - Vissza a valóságba

Realitynapló 12. - Ámbár

Realitynapló 13. - Kontrapornó

Realitynapló 14. - Valóságshow a sufniból

Realitynapló 15. - Irén Csodaországban

Realitynapló 16. - Tizenkét választás

Realitynapló 17. - Valóságshow első vérig

Realitynapló 18. - A valóság sivataga

Realitynapló 19. - A kő marad

Realitynapló 20. - Mese egy szalmaszőke jányról

Realitynapló 21. - Szavazatszámlálás

Realitynapló 22. - Caligula és Augustus

Realitynapló 23. - Üzemlátogatás

Realitynapló 24. - Game over

Realitynapló összes - tartalomjegyzék

Nem gondoltam volna ugyanis, hogy hazánkban, ahol a feleségek tettleges fenyítése még mindig élő népszokás, valóságshowt nyerhet egy nő, vagy, hogy valaki több mint, hétszázezer szavazatot kaphat pusztán sajnálatból. Persze így utólag, a médiakritikus keskeny keretes szemüvegén keresztül szinte törvényszerűnek hat mindez, hiszen Évi és Szabolcs már-már népmesei karakterek, szegénylegényből lett királyfi és árva lányból lett királylány. Ennek a keresetlen hasonlatnak pedig még az sem mond ellent, hogy realityhőseink még a villafelhozatalhoz képest is egyszerűek cseppet, mondhatnók némiképp bambák, hiszen a legkisebb fiú sem kérdezi soha az öreg királyt, hogy mégis mi a fenének kell kiállnia három idióta feladatot, hogy megkapja a királylyány kezét és a velejáró fele királyságot, csak megy bután előre akadályról akadályra.

Évi és Szabolcs diadala ráadásul arról a Magyarországról is sokat elárul, amely százmillió forintot tárcsáz el egyetlen kiszavazóshow alatt, és ajándék plüssmackót, meg dedikálni való sztárfényképet szorongat órákon át a szakadó ónos esőben. Olyanok vagyunk, mint ők, na, szeretetre éhezünk, de érzelmi fejlődésünk némiképp visszamaradt, legkisebbségi komplexusunk van, amit viszont gyakran magamutogatással palástolunk. Ez lenne az utóbbi tizenöt hét olcsó tanulsága, amit akár be is olvashattak volna a finálé végén a tűzijáték expresszív képei alá keverve, sőt Stohl Buci akár még meg is könnyezhette volna mindezt a hatás elmélyítése kedvéért.

Erre a népművelő gesztusra szerencsére nem került sor, helyette viszont volt négyórás, maratoni élő adás, néhány színes petárda, és díszletnek pár tucat biztonsági őr, hiszen a nép, az istenadta nép az utóbbi tizenkét évben már megtanulta, hogy ahol fontos dolgok történnek ott biztos, van pár kigyúrt, morcos őrző-védő is. Ezektől a kellékékektől eltekintve azonban egy álmatag TV-shopot láthattak azok, akik szombaton és vasárnap este a realityshow-k fináléját választották szórakozás helyett. A vontatott műsorokat a szavazás izgalma tartotta csak életben, és a százalékok lassú és nem túl látványos hullámzása mellett csak néhány összefoglaló jellegű videóklipet prezentáltak nekünk a műsorkészítők.

Akármilyen hosszúnak is tűntek, szerencsére véget értek az utolsó élő adások is, persze nem ússzuk meg ennyivel, pár hónap múlva kezdődik minden elölről, tanulhatjuk az új neveket, memorizálhatjuk az új pletykákat. Addig azonban még van néhány sivár, valóságmentes este, amit úgy tűnik, kénytelenek leszünk a Berényi családdal megosztani.