De ez a mostani jelenet felülmúlja elődeit. Itt is azt próbálja hangsúlyozni a filmkészítő, hogy Coop mindenhol van, és mindent meg lehet vásárolni benne, de úgy gondolta, az eddigiekben nem nyomatékosította eléggé a Coop áruházak vidékies hangulatát, ezért egy kackiás bajuszú parasztot alkalmaz főszereplőnek, aki nagyon vidám, mert faluja közelében Coop üzlet működik, és neki így milyen jó.
Örömét szavaláson kívül mindjárt vásárlással vezeti le, és amit vásárol, azt karjában tartja, mert így bemutathatja az üzlet széles választékát a nézőknek, ahelyett, hogy beledugná egy szatyorba és hazavinné. A probléma és a humor forrása itt fakad. A díszparaszt ugyanis televásárolta magát müzlivel, ami szürreális elemnek megfelel, de körülbelül annyira hiteles, mintha Bajor Imrével alkoholmentes sört reklámozna a Kőbányai Sörgyár Rt, mivel rendes parasztember még a húslevesben főtt zöldséget is a kecskéknek adja, és ha esetleg meglátna a házban egy csomag müzlit, minden bizonnyal rágyújtaná a portát.
A film kivitelezéséről, technikai trükkjeiről most ne beszéljünk.