Vendel
5 °C
20 °C

Nincs is bajban a nyomtatott sajtó

2008.05.15. 17:07
Amíg a Szonda Ipsos legújabb kutatásai szerint az internet terjedésével nem csökken a nyomtatott újságok olvasottsága, addig az eladási adatok, legalábbis a napilapok esetében mást mutatnak. A politikai újságok példányszáma jelentősen csökken itthon és a tengerentúlon is.

A digitális média nem öli meg a nyomtatottat, az internetezők nem fordítanak hátat a lapoknak, és még a társadalom újdonságok iránt fogékony csoportjai is erősen kötődnek a papíralapú kiadványokhoz - oszlatott el három közkeletű tévhitet csütörtöki előadásában Gábos Zsuzsa, a Szonda Ipsos médiakutatási igazgatója.

Egy lapkiadó-rendezvényen arról beszélt: négy kiadvány büszkélkedhet ma egymilliósnál nagyobb közönséggel; a Story magazin 1.327, a Blikk bulvárnapilap 1,122, a Nők Lapja 1,025, míg a Kiskegyed 1,017 milliós olvasótábort mondhat magáénak.

A napilapok közül egy ingyenes kiadvány, a Metro az ezüstérmes, ezt egy átlagos napon 693 ezren forgatják, míg a politikai orgánumok éllovasát, a Népszabadságot 414 ezren. Eközben három megyei lap is kétszázezres bázist mondhat magáénak: az általa ismertetett adatsor alapján a győr-moson-soproni Kisalföldbe 263, a Hajdú-Bihari Naplóba 216, míg a Kelet-Magyarországba kereken 200 ezren lapoznak bele nap mint nap.

A valamilyen rendszerességgel újságot olvasók tábora tavaly 7,968 milliós volt, ez három év alatt minimális, alig pár tízezres csökkenés a kutató közlése szerint. Csak enyhén csökken azok aránya, akik naponta olvasnak lapot, miközben interneteznek is: a világhálóra fellépők 1,641 milliós hadából 1,471 millió ma is a hagyományos médium felhasználói közé számít.

A külföldi adatok azt sem támasztják alá, hogy a digitális médiumok és az internet terjedése visszaszorítaná a lapokat: tavalyelőtt Nagy-Britanniában 6, Franciaországban 11, Spanyolországban 24 százalékkal többen forgatták a három legolvasottabb politikai-közéleti napilapot, mint az ezredfordulón, míg az új technikák terén szintén jól álló olasz piac 5, a német pedig 10 százalékos csökkenést mutatott - közölte Gábos Zsuzsa.

Pedig csökken

A kutatásnak némiképp ellentmondanak a lapterjesztési adatok. Igaz ugyan, hogy a heti és havilapok piacát kevésbé érinti az internet terjedése, de a napilapok olvasottsága meredeken zuhant itthon és Nyugat-Európában, illetve az Egyesült Államokban is.

Egy év alatt például majdnem 15 százalékkal csökkent a politikai napilapok olvasottsága Magyarországon. A Matesz tavalyi gyorsjelentése szerint a legtöbb olvasót a Népszabadság vesztette, ennek ellenére még mindig a legsikeresebb magyar napilap. Amíg például a Magyar Nemzetből, a Népszavából és a Népszabadságból 2006-ban még 238,7 ezer példány kelt el egy átlagos napon együttesen, addig az idei év első negyedévében ez a szám már csak 193,1 ezer volt.

De nem csak a politikai lapok, hanem például a Blikk példányszáma is csökkent, hiszen míg például 2006 második negyedévében 245,6 ezer kelt el átlagosan a bulvárlapból, addig idén már csak 227,1 ezer. Eközben ugyan a többi bulvárlap, például a Bors példányszáma nőtt, de a bulvárlapok összesen értékesített példányszáma, ha nem is túl jelentősen, de így is csökkent, az utóbbi években.

Az Egyesült Államokban tavaly a lapok példányszáma fél év alatt 3-4 százalékot csökkent. Nem csak a komoly politikai sajtó került bajba az elemzők szerint, hiszen a bulvárosabb New York Postból is több mint 5 százalékkal kevesebbet adtak el az év utolsó hat hónapjában, mint az előző fél évben.