Natália
-3 °C
8 °C

A brazil Nemecsek

2004.03.15. 03:03
Szeretők, kurvák és korrupt politikusok Molnár Ferenc regényének legújabb filmes adaptációjában, avagy mi lett volna, ha Nemecsek apja a szappanoperáiról híres Dél-Amerikába disszidál?
Nemecsek felágaskodik, hogy az ajtó feletti ablakon belesve végre megtudja, miért is zihál olyan hangosan édesanyja a bezárt szobában. A kamera a fiú kíváncsi arcát mutatja, ahogy orrát az ablaküvegre nyomva körülnéz, majd hirtelen tágra nyílnak a szemei a döbbenettől.

Ha a történet a pornófilmek kliséit követve robogna tovább, a következő képkockán megpillantanánk az ifjú Nemecseknét, amint tűzpíros csipke harisnyatartóban hever egy kereveten, és éppen két, vagy inkább három, a fejükbe nyomott csákótól és az oldalukra kötött lovassági díszkardtól eltekintve teljesen pucér huszárkapitányt szeret önfeledten. De a Pál utcai fiúk olasz filmadaptációja a bulvársajtó rikácsolása ellenére valójában nem pornófilm, így a leselkedő kis Nemecsek csak azt láthatja, hogy anyja megpróbál szakítani szeretőjével, aki viszont görcsösen öleli őt.

Ernesto a Pál utcában

Tekintse meg képeinket!
Az olasz alkotók egyszerűen nem a délutáni rajzfilmblokkba szánták az óriási költségvetésű, majdnem másfél milliárd forintból készülő Pál utcai fiúkat, ezért mindent megtettek, hogy romantikus kalandfilmet kanyarítsanak a történetből. Míg Molnár Ferenc regényében a Pál utcai fiúk és a vörös ingesek a századforduló társadalmi problémáit játsszák el, és a szülők, tanítók és egyéb felnőttek csak kényszeredett mellékszereplők, addig az olasz tévéfilmben kinyílik a grund kapuja, és megtudhatjuk, hogy mit csinálnak a fölnőttek, míg gyerekeik farakásokért verekednek, vagy a gittet rágják lelkesen.

Sajnos a film forgatókönyvírói szerint a múlt század elején az élet leginkább egy dél-amerikai szappanoperára hasonlított, ezért az olasz verzióban a Pál utcát megannyi Esmeralda és Rodrigo lakja, legfeljebb nem így hívják őket. Nemecsek anyja úgy szenveleg szeretőjével, mintha a brazil ültetvényes és a félvér rabszolga duettjét adnák elő közvetlenül a Jakupcsek show előtti idősávban, Janó pedig nem egyszerű éjjeli őr, hanem a telep titkos tulajdonosa, akit volt felesége kisemmizett mindenéből, és most már csak utolsó kincsét, a grundot védi elszántan. A leghihetőbb történetszál Boka apjáé, aki a magyar dzsentri unalomig ismert halálugrását bemutatva kártyán játssza el a családi ezüstöt, kurvázni jár, és szabadidejében párbajozik, de azért a lecsúszott huszártiszt története is tele van olyan elemekkel, amelyeket elfoglalt szappanopera-írók szoftveres segítséggel szórnak szét a forgatókönyvben.

Hagyjátok élni a klasszikust!

A történet gyengéit azonban ellensúlyozzák a gondosan felépített századfordulós díszletek, illetve az elviselhető színészi alakítások. Ráadásul sok ifjúsági filmtől eltérően a Pál utcai fiúkban alig vannak hiteltelen dialógusok, színészesdit játszó, a kamerába bele-bele pislantó gyerekszínészek, Nemecsek, Boka és Áts Feri is majdnem úgy játszanak, mintha Mácsai Pállal együtt járták volna a Színművészetire.

Persze ordibálhatunk dühösen a Pál utcai fiúk puhafedeles kiadását lobogtatva, hogy mindennek semmi köze Molnár Ferenc regényéhez, és az olasz stáb megszentségtelenített egy magyar klasszikust. Rendezhetnénk aláírásgyűjtést a film betiltását követelve, reklámkampányban figyelmeztethetnénk mindenkit, hogy nem az eredeti művet látja, esetleg egyszerűen jól felpofozhatnánk a film rendezőjét és producerét, de valójában nem érdemes hőbörögni, hiszen ez a film is Molnár Ferenc emléke előtt tiszteleg, ráadásul az alkotók mindent megtettek, hogy hangsúlyozzák, hogy nem a könyv vizuális verzióját látjuk. A film elején bemondják, hogy a történet Molnár regényének szabad átdolgozása, és a cselekmény lezárása is eltávolítja a filmet a könyvtől, hiszen az utolsó jelentben feltűnik maga Molnár Ferenc, aki készülő cikkéhez gyűjt anyagot a Pál utcában.

Egyébként is csak örülhetünk annak, hogy újraértelmezték ezt a majdnem száz éves regényt, hiszen egy mű igazi értékét éppen az jelzi, hogy mindenki képes megtalálni benne a saját történetét. Ha a Pál utcai fiúk nem csupán egy kötelező olvasmány, amit üveges szemekkel átlapoz minden általános iskolás, hanem egy élő mű, akkor előbb-utóbb úgyis megjelennek az átdolgozások, és Nemecsek sztoriját mindenki belinkeli majd saját gondolatai közé. Így talán egyszer lesz majd sci-fi verzió is (Fiúk a Pál bolygóról), krimi adaptáció (Gyilkosság a Pál utcában) és esetleg végre elkészül a pornóváltozat is, mondjuk Paula és az utcai fiúk címmel.