Hatszázezer romániai háztartásban néznek magyar tévét

Magyari Tivadar médiaszociológus az MTI-nek elmondta: a romániai magyarság körében a médiafogyasztás alapvetően anyanyelvű. Ez vonatkozik a televíziózásra is, habár ezen a téren a legvegyesebb a kép. Főleg magyar nyelvű újságot olvasnak, magyar nyelvű rádiót hallgatnak, ehhez képest azonban a képernyő előtt pillanatok alatt át lehet váltani román nyelvű adókra. Ezt megkönnyíti a technika, ráadásul a kisebb szellemi erőfeszítés miatt is nagyobb az átjárhatóság a román és magyar nyelvű televíziós műsorok között.

A szociológus rámutatott: a román adók nézettsége a romániai magyarok körében tíz évvel ezelőtt nőtt meg látványosan, hiszen akkor futott fel a Pro Tv és az Antena 1 kereskedelmi televízió, ezek akkor újdonságot jelentettek. Ez azonban nem csökkentette az anyanyelvükön készített adások figyelését.

Digitalizációval változó szokások

Erdélyben a legszélesebb körben fogható két magyarországi adó a Duna TV és az m2, ezek ugyanis a kábelszolgáltatók alapcsomagjában is megtalálhatók, mégpedig olyan szórványvidéknek számító erdélyi nagyvárosokban is, ahol magyarországi kereskedelmi csatornák nem vehetők.

Az utóbbi években azonban egyre inkább elterjedtek az úgynevezett digitális platformok, amelyek szinte minden jelentős magyarországi adóhoz biztosítják a hozzáférést. Magyari szerint ez az új lehetőség változtatott a televíziózási szokásokon, s az erdélyi magyarok emiatt vélhetően még több magyarországi csatornát néznek.

Gáspárik Attila, a magyar ORTT-nek megfelelő román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke szerint a legjelentősebb ilyen digitális szolgáltató a Magyarországon is jelen lévő Digi TV, amelynél mintegy 400 ezer háztartásban fizettek elő az úgynevezett magyar csomagra. Ez utóbbi tartalmazza az RTL Klub, a TV2, az m1, az m2, a Cool TV, a Viasat 3, a Minimax, a Hálózat, az ATV és a Hír TV adókat, illetve több mint százezer háztartásban magyarra állítható a hangsáv a Discovery csatornáknál, az Animal Planet, az Eurosport, a Cinemax, az AXN és a Hallmark adóknál. Gáspárik szerint a televíziózásra havonta 9-10 eurót költő romániai magyar család körülbelül 20 magyar nyelven nézhető adóhoz fér hozzá.

Fő hírforrások a román csatornák

A CNA alelnökének számítása szerint körülbelül 600-650 ezer romániai háztartásban néznek valamilyen magyar televíziót. Az említett négyszázezerhez ugyanis hozzáadódnak azok az előfizetők, akik csak a két magyar közszolgálati tévét láthatják, illetve azok a Partiumban élők, akik kábelszolgáltató nélkül, közvetlenül az éterből veszik a magyar televíziók műsorait. A romániai magyar televíziózók köre kiegészül még azokkal a főleg Székelyföldön élő fogyasztókkal, akik Magyarországon fizetnek elő a kábelszolgáltatásra, hogy követhessék a magyar labdarúgó bajnokság mérkőzéseit.

Gáspárik szerint a legutóbbi felmérések kimutatják: a fő hírforrások mégis a román csatornák, és ezen belül is a Pro TV vezet. Ami viszont a szórakozást illeti, az erdélyiek inkább a magyar kereskedelmi televíziók műsorait választják erre a célra. Ez abból is lemérhető, mondja Gáspárik, hogy tv-kritikával foglalkozó romániai magyar újságírók zöme a kereskedelmi televíziók adásairól ír.

Királyi kettes vagy Duna?

Az elmúlt években nem készültek alapos felmérések a romániai magyarok televíziózási szokásairól és a nézettségi adatokról. Egyik médiaszakértő sem tudott olyan kutatásról, amelyet magyar kereskedelmi adók rendeltek volna meg.

Ezzel szemben a Duna TV és az m2 éles harcot vív a nézettségi mutatókért Erdélyben is. A Duna TV tavaly januári sajtóközleményéből kiderül, hogy egy 2005 októberében készült felmérés szerint az adó nézettsége a legmagasabb a magyarországi csatornák közül Romániában. A Transindex internetes portál azonban 2003-ban az AGB Nielsen Románia felmérését ismertette, és ebből az derült ki, hogy az m2-t többen nézik, mint a Duna TV-t.