Az SZDSZ és a Fidesz is kiáll az RTL riportere mellett

Rabosították az RTL Klub munkatársát a mozgássérülteknek kiállított uniós parkolóigazolványok hamisításáról készített riportjával összefüggésben kedden, a rendőrség szerint az ügyészség utasítására gyanúsították meg az újságírót, az ügyészség szerint viszont a BRFK saját hatáskörében döntött így. A történtek miatt szakmai szervezetek és politikai pártok is tiltakozásukat fejezték ki.

DNS-mintát vettek

Polgár Géza riporter kedden Budapesten, a Gyorskocsi utcában a rendőrségi nyilvántartásba vétel után újságíróknak elmondta: ujj- és tenyérlenyomatot, illetve DNS-mintát vettek tőle. A riportert a rendőrség bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsította meg néhány napja. Ez ellen panasszal élt, kérte a nyomozás vele szembeni megszüntetését, amelyet az ügyészség bírál el.

Az újságíró még a februárban sugárzott riport elkészítése előtt többször felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, és elmondta, hogy az uniós rokkantigazolványokkal kapcsolatos visszaélésekről szeretne oknyomozó riportot készíteni. Ezt követően a riporter több hónapos előkészület után talált közvetítőt, akinek segítségével egy önkormányzati ügyintéző kiadta neki a hamis igazolványt. A közvetítőnek 15 ezer forintot kellett adnia a közreműködésért, 15 ezret a hamis orvosi papírokért, továbbá 15 ezer forintot a hamis igazolványt kiadó önkormányzati hivatalnoknak.

Polgár Géza még a riport adásba kerülése előtt feljelentést tett az ügyben, hamis igazolványát és a riporttal kapcsolatos dokumentumait, rejtett kamerás felvételeit átadta a rendőrségnek.

Még a MUOSZ is

Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke aránytévesztésnek nevezte a rabosítást és közölte: noha a riporter nem tagja a szövetségnek, felajánlják neki a jogi védelmet. A MUOSZ kiállása egyébként azért is meglepő, mert amikor 2004-ben az Index beszökött az MSZP egyik kampányrendezvényére, és az ott történtekről leleplező riportot közölt, Halák László, a szervezet etikai bizottságának elnöke akkor még azon a véleményen volt, hogy „információkat csak tisztességes eszközökkel lehet szerezni", és ahogy a szervezet etikai kódexében fel is sorolják, etikátlannak tartják egyebek mellett a rejtett kamera és a rejtett mikrofon használatát.

A MUOSZ etikai kódexe szerint egyébként engedélyezett az ilyen módszerek alkalmazása, „ha törvény-, vagy társadalomellenes tevékenységről kívánják készíteni”.

Kiállt érte a politika

A rabosítás ellen az SZDSZ és a Fidesz is tiltakozott. Az SZDSZ közleményben fejezte ki szolidaritását az újságíróval, jelezve, hogy kiáll mellette. Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes a sajtószabadság alkotmányos alapjogának védelmére hívta fel a figyelmet és aggályosnak nevezte az esetet a korrupció elleni küzdelem szempontjából. A képviselő szerdán interpellációt nyújt be a legfőbb ügyészhez az eset megfelelő tisztázásáért.

A Fidesz Draskovics Tibor rendészeti miniszterhez fordult az ügyben. Szijjártó Péter közleményében kérdéseket intézett a tárcavezetőhöz. Többi között arra vár választ Draskovics Tibortól, mi indokolta a riporter elleni eljárást, és hogy a miniszter véleménye szerint a hatóságok az eset összes körülményét mérlegelve, méltányosan jártak-e el. Egyúttal arra is kíváncsi, hogy a miniszter kíván-e valamilyen intézkedést tenni azért, hogy a rendőrség orvosolja "a szakma és a közvélemény igazságérzetét bántó eljárását". Megkérdezte továbbá azt is, hogy a miniszter milyen elégtételt kíván adni "a hatóságok munkáját segítő, a rendőrség által ártatlanul meghurcolt riporternek".

Egymásra mutogatnak

A rendőrség és az ügyészség is kedden késő délután reagált a történtekre. A BRFK szerint a Fővárosi Főügyészség korábbi utasítása alapján gyanúsították meg az újságírót. Közleményükben emlékeztettek rá, hogy január 30-án rendeltek el nyomozást az újságíró feljelentése alapján, az ügyben korábban többször tanúként hallgatták meg a riportert. A rendőrség összesen három embert gyanúsít az ügyben, valamennyien szabadlábon védekeznek.

A Fővárosi Főügyészség ugyanakkor azt tudatta, csak értékelték a tényállást, hogy az milyen bűncselekmény alapja lehet, de ez "nem tekinthető a konkrét ügyben sem állásfoglalásnak, sem pedig nyomozati utasításnak, ez az értékelés a nyomozó hatóságot nem köti, csak orientálja". Közleményük szerint a gyanúsításról a nyomozó hatóság önállóan, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok függvényében, saját hatáskörben rendelkezik.