További Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A nézettség mozgatja a televíziózást, a kiválasztott családokhoz telepített, apró kis doboz méri, hogy ki mit néz, a statisztikusok számolnak, a programigazgatók mérlegelnek, és ha valami kevesen néznek, akkor azt könyörtelenül eltűntetik a képernyőről. De biztos, hogy azokat a műsorokat szeretjük a legjobban, amiket nézünk? És egyébként is lehet, hogy a délutáni szappanoperát mindenki csak háttérzörejnek használja, és valójában a Kultúrházra figyelnek a legtöbben? A közszolgálati csatorna új nézettségi mérési technikát vezetett be, hogy a televíziózás hőskorát idéző módszerekkel tudja meg, hogy tényleg figyelünk-e, ha zizeg a tévé.
A hirdetők és a kereskedelmi csatornák által elfogadott nézettségmérést Magyarországon az AGB Nielsen végzi. Nyolcszáznegyven, a magyar társadalmat különböző változók mentén leképző háztartásban helyeztek el mérőkészüléket, ami figyeli, hogy a tévében éppen melyik adót nézik, egy távvezérlőszerű eszköz segítségével pedig a család tagjai megmondhatják, hogy éppen kik ülnek a tévékészülék előtt.
De mennyire figyelünk?
Bevonódási index | |||
csatorna | dátum | műsor | bevonódási átlag |
m1 | 6. 25. | Híradó | 91,4 |
RTL Klub | 6. 25. | HÍradó | 91,1 |
m1 | 6. 24. | Ötöslottó | 91,1 |
RTL Klub | 6. 23. | Híradó | 91,1 |
m1 | 6. 23. | Kultúrház | 90,9 |
RTL Klub | 11. 8. | A szökés | 90,5 |
RTL Klub | 4. 30. | Cobra 11 | 90,5 |
RTL Klub | 6. 23. | Barátok közt | 90,2 |
RTL Klub | 11. 9. | Barátok közt | 89,9 |
RTL Klub | 11. 10. | Barátok közt | 89,9 |
m1 | 6. 22. | Az Este | 89,7 |
RTL Klub | 6. 21. | Barátok közt | 89,7 |
Tv2 | 6. 21. | Jóban rosszban | 89,6 |
RTL Klub | 11. 6. | Barátok közt | 89,6 |
RTL Klub | 4. 26. | Barátok közt | 89,4 |
A módszert ugyan elfogadják és egymás közti elszámolásaikban felhasználják az ügynökségek, a hirdetők és a televíziócsatornák, de az elektronikus nézettségmérést mégis sok kritika éri. Egyesek szerint a módszer nem képes mérni azt, hogy a tévé előtt ülők figyelnek-e egyáltalán a ládában pergő eseményekre, vagy inkább beszélgetnek, vasalnak, esetleg önfeledten bámulják a köldöküket. Ráadásul mindez a hirdetőknek sem mellékes információ: kutatások szerint ugyanis a nézők többsége egyszerűen nem figyel, amikor a reklámblokk süvölt a tévéből.
A Szonda Ipsos éppen ezért, külföldi minták alapján, most megpróbálta mérni az egyes műsorok és reklámblokkok bevonódási indexét, vagyis azt, hogy a nézők mennyire figyelnek a tévén zajló eseményekre.
"Az új módszer a hirdetők számára sokkal hatékonyabb reklámozást tesz lehetővé, hiszen ha az adott médiumra vagy műsorra jobban figyelnek a nézők, azaz magasabb a bevonódása, akkor a hirdetések hatása és hatékonysága is sokkal kedvezőbb" - állítják a Szonda Ipsos szakemberei, akik azért hangsúlyozzák, hogy mérésük nem kíván konkurálni az AGN Nielsen elektronikus méréseivel, csak kiegészítené azt.
Ez nem is meglepő, hiszen a Szonda Ipsos nem vacakol tévéhez csatlakoztatható, elektronikus rendszerrel, a jó régi naplós módszert alkalmazza, vagyis megkéri az embereket, hogy írják be egy füzetbe, hogy mit nézték, és hogy azt mennyire. Ezt a módszert alkalmazta egyébként a Szonda Ipsos anyacége már Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is.
A kutatást negyedévente, egy héten át 1500 háztartás bevonásával végezték 2006-ban. A felmérés költségeit, 50 millió forintot ezúttal az MTV fizette, de állítólag később bárki megvásárolhatja a kutatási eredményeket, és mások is beszállhatnak a költségekbe. (Angliában is a közszolgálati BBC rendelte meg az első ilyen kutatást, igaz ott egyáltalán nincsenek hirdetések az állami televízió csatornáin, így a nézettség sem olyan fontos számukra. Az MTV viszont nem csupán a műsorfejlesztéshez, de a későbbiekben a reklámhelyek értékesítéséhez is fel akarja használni az adatokat. Már ha lesz olyan hirdető, aki érdekel, hogy mennyien vonódnak be egy-egy műsorba).
Kultúrház az élvonalban?
A felmérésben az m1, az m2, az RTL Klub, a Tv2, a Viasat3 és a Duna Televízió műsorát mérték. A kutatásból kiderül, hogy a 18 és 59 év közöttiek az MTV Híradóját nézték a legnagyobb odaadással, a műsor június 25-ei adásának lett a legnagyobb, 91,4 a bevonódási indexe (a válaszadóknak egy és száz között kellett pontozniuk, hogy mennyire figyeltek az adott műsorra). A második helyre az RTL Klub ugyanaznap sugárzott hírműsora futott be 91,1 ponttal, holtversenyben az m1-en futó ötöslottó-sorsolással. (Aznap egyébként a törökországi bombamerényletben megsebesült magyarok vezették a híreket.)
A bevonódási index alapján a Kultúrház június 23-ai adása megelőzte (90,9 pont) a Szökést (90,5) pont és Barátok köztöt (90,5 pont), a Jóban-rosszbant (89,6 pont), sőt még a nézettségi listák élén álló Cobra 11-et is (90,5 pont), vagyis a felmérés szerint a Kultúrháznak ugyan kevesebb nézője van, de jobban figyelnek.
Az AGB Nielsen elektronikus nézettségmérési adatai alapján egyébként a mért időszakokban a Napló, a Barátok közt és az Esti Showder vezette a nézettségi adatokat, de ez a Szonda Ipsos szerint nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezekre a műsorokra figyeltek a legtöbben.
A felmérés másik fontos változója a tetszési index, amely a válaszadók által adott pontszámok átlagaiból áll össze. Ezen a listán a Legyen Ön is milliomos április 28-ai adása vezet 4,5 ponttal (1-5 között pontozhattak a válaszadók), holtversenyben a Cobra 11 április 30-ai, az Este április 22-ei, a Barátok közt és a Jóban Rosszban június 23-ai adásaival.
A felmérés szerint tehát hiába néznek valamit sokan, vagy nagy figyelemmel, nem mindenkinek teszik, amit lát. Ez az információ ugyan nem jön rosszul a műsorkészítésnél, de azt is tudni kell, hogy néhány műsort egyszerűen nem illik szeretni, más programokat, például a délutáni beszélgetős talkshow-kat pedig éppen azért nézzük, mert imádunk bosszankodni. Ráadásul a hirdetőket egyáltalán nem érdekli, hogy szeretjük-e azt a műsort, ami megszakítja a reklámokat, egyelőre még akkor sem, ha a felmérést végzők hangsúlyozzák, hogy a kutatás szerint jobban emlékszünk azokra a reklámokra, amik egy általunk kedvelt programba vannak ékelve.