Lass Beát nézték tavaly a legtöbben

176 ezren látták egy év alatt a Végtelen percek című kisfilmet, ez lett a legnézettebb 2012-ben a 170 filmet tartalmazó indafilmes listán. Úgy tippeljük, hogy a Lass Beával futtatott mozi az X-faktor versenyzőjének köszönheti a nézettségét: a Velvet is megírta, hogy az ágyban és a boncasztalon remekül szerepelt. Egyébként a színházból és a Kölyökidőből is ismerős főszereplő itt tehetségesebbnek tűnik, mint a tehetségkutatóban. Bízunk benne, hogy olvasóink a tavaly locarnói filmfesztivál versenyprogramjába is meghívott kisfilm - amit Felméri Cecília rendezett, és az Inforg stúdióban készült - mozaikszerű dramaturgiai szerkezetét sem találhatták kimódoltnak, bár valószínűleg a film jó végignézési aránya (120 ezer ember jutott el) a meztelenkedés mellett a csattanónak köszönhető.

A melles-faros kezdőképekkel futottak tavaly is a filmek a legjobban: az Üvegtigris 3. is meghaladta 2012-ben a 147 ezer új nézőt. Ami nemcsak azt jelenti, hogy a Barátok közt Tildájaként befutott Szabó Erika filigrán feneke nagy hatással van a kattintók szívére, hanem hogy a franchise magától is generálja a nézőket. A tavalyelőtti győztes - az akkor 300 ezret elért - Intim fejlövés 102 ezer újabb kattintással lett idén a harmadik, amivel all time rekorderré lépett elő, az Üvegtigris első részét is lenyomva. A rúdtáncos lányok-címlapképpel futtatott film a szájhagyománynak is köszönheti a sikerét: hamar elterjedt, hogy a film nem is rossz.

Negyedik lett Paczolay Béla Kalandorok című alkotása, amit moziban 80 ezren nézték, és nálunk debütált először a neten, 88 ezer újabb érdeklődött vonzva. A Rudolf Péter-Haumann Péter főszereplésével készült mozi nézettségét kritikusunknak is köszönheti, aki nem lacafacázott, pr-olta a filmet: "Figyeljenek oda erre a filmre, mert fontos: ritkán készül itthon olyan, komolyan vehető közönségfilm, ami nem hülyéskedik az úgynevezett mondanivaló kárára, és nem is akar nagyot mondani a humor rovására."

Vonzotta még a nézőket a prostituáltakról szóló 1988-as K1 és 1990-es K2 című dokumentumfilm, amire ötször annyian kattintottak, mint a rendező Dobray György korábbi játékfilmjére, a Szerelem első vérigre. A rendező 70. születésnapjának alkalmából tettük ki egy hétre a filmjeit, és a szexualitás nézőpontjából vettük végig alkotói pályáját.

A szocialista témájú filmeket is szerették olvasóink, például a Kádár születésének 100 . évfordulójára kitett alkotásokat: a Kádár című dokumentumfilmet fantáziátlan címe ellenére 48 ezren látták nálunk, míg mozikban közönségtalálkozóval felpörgetve is csak 4000 nézőt hozott össze Szombathelytől Debrecenig. A Biszku-film (Bűn és büntetlenség) alkotóinak (Novák Tamás és Skrabski Fruzsina) itt debütált a Kádár filmje is (Kádár és kora), és 14. lett az éves listán.

A természetfilmeket is lelkesen fogyasztották: az egyik legismertebb magyar természetfilmestől, Tóth Zsolt Marcelltől például ötöt is feltettünk, ebből a Pinty utca 17. háztömbjében játszódó Budapest vadon a 10. helyezett lett az összesítettben. Bár volt, aki nehezen tudta elvonatkoztatni a narrátor Badár Sándor hangját a UPC-reklámoktól, a kommentek lelkesek voltak: "Jól sikerült film, egyszerűen elmagyarázza az állatkákat".

Februárban rendeztük meg az Index-filmszemlét is, ami vagy húszszorosára növelte az átlag napi filmindítást. Szigorúan 2011-es gyártású játékfilmekkel és kisfilmekkel indultunk, Till Attila és Kárpáti György Mór  kisfilmjei, a Csicska és az Erdő fesztiválszereplés közben debütáltak nálunk. Jól futottak az inkább művészfilmesként ismert rendezők játékfilmjei is: az Üvegtigris 3 után ebben a sorrendben végeztek: Hajdu Szabolcs Bibliothéque Pascalja, Mundruczó Kornél Frankenstein terve, Dézsy Zoltán ügynökfilmje, Az ügynökök a paradicsomba mennek és Miklauzic Bence Zöld sárkány gyermekei-alkotása.

A legjobb karácsonyi filmek a neten című cikkbe belinkelt öt filmünk (például Az igazi Mikulás, I love Budapest és Budapesti tavasz) is megdobta az érdeklődést: az átlag filmindítás december 23-án a tízszeresére ugrott.

Időtálló magyarok

A 87 előtti magyar filmek ingyen megtekinthető listája hetente-kéthetente frissült az Indexen a magyar filmarchívumot beolvasztó MaNDA-nak köszönhetően: egész évben vagy 25 filmet tehettünk ki. Ezeket csak egy-egy hétre adta az intézmény, így a filmek az újabbakhoz képest jóval kevésbé pörögtek. Cserébe jó minőségben, újradigitalizálva voltak láthatóak.

A régi magyar filmeknél a nyolcvanas évek voltak a legvonzóbbak. Dobogós lett a Pogány Madonna, az Idő van és az Eszkimó asszony fázik. Szorosan követte ezeket a Megáll az idő és az Az én XX. századom. Vagyis a legidőtállóbb filmesek: Bujtor István, Gothár Péter és Xantus János lettek. De Enyedi Ildikó, András Ferenc, Deák Krisztina és Bereményi Géza is bekerültek a 87 előtti top 10-be.

A szomorú apropó, Xantus János halála miatt került ki az Eszkimó asszony fázik és a   Rock-térítő című film. Az október 23-ai évforduló miatt tettük ki A Megáll az idő és az Eldorádó filmeket, és a bemutatója utáni 30. évfordulón ünnepeltük a Dögkeselyűt.

A március 15-e alkalmából közzétett Petőfi-filmek szerepeltek a 25-ös lista végén: a Föltámadott a tenger, a Petőfi 73 és a Stammbuch asszony titkos krónikái-filmek a 40-es Görbe Jánossal, a szőke loboncos hajú Dörner Györggyel és az undok Szendrei Júliával keveseket vonzott.

A középmezőnyben olyan filmek végezték, mint a Gyula vitéz télen-nyáron szatíra, vagy a Szerelem első és második vérig, és a Karácsonykor feltöltött 1955-ös Karinthy Ferenc-adaptáció, a Budapesti tavasz. Ez utóbbiban a szereplők már az első 20 percben a kivándorlást tervezgetik. A teljes film itt:

A számok azt mutatják, hogy egy viszonylag erős közönsége van a magyar filmnek. Nemcsak a közönségfilmek futnak jól, más műfajok is szép számban bekerültek a top 10-be. Kár, hogy kisfilm, természetfilm és dokumentumfilm gyártását nem támogatja az egy éve működő Filmalap, csak mint kevésbé érdekes-témát, átadta az NMHH Médiatanácsának. Az idei válogatásunkból kiderült, van rá közönségigény.

Kövesse az IndavideoFilmet a Facebookon.