Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Kampány a csodaszarvasról

2002.02.01. 10:49
Miként és miért lett egy történelmi oktatófilm a 33. Filmfesztivál nyitófilmje? Magyar őstörténet a mamutoktól Gézáig.
Megszületett a magyarság őstörténetének első filmes megfogalmazása- kommentálta egészestés animációs filmjét Jankovics Marcell. A rendező igazat mondott. A történet a mamutok korának agyar-kunyhóiból indul, és egészen Géza uralkodásáig tart, amikor királyunk megkeresztelkedik, majd látványosan elalszik a misén.

Tréfának azonban nincs helye, hiszen nem egyszerű filmmel van dolgunk. Sőt, nem is rossz filmmel. Jankovics Marcell animációit lehet szeretni, vagy nem szeretni, bár inkább nem értésről vagy megértésről van szó. A szimbólumokon, jelképeken és ősi motívumokon alapuló, egymásba át meg átalakuló teremtményekből alkotott képi világ ugyanis megdöbbentő hűséggel adja vissza a természetközeli népek létszemléletét. Magyarázgatás helyett leképezi azt filmes nyelvre: megmutatja mozgását, dinamikáját, és ezáltal egy ősi kultúra nyelvét érteti meg a nézővel.

"Az Ének a csodaszarvasról felfokozott ritmusa ellenére rendezett, gondosan felépített mű. "
Nem új stílusról, nem friss találmányról van persze szó, hanem Jankovics régebbi filmjeiben kikísérletezett megközelítésről. Láttuk már ezt a Magyar népmesék sorozatban, a János vitézben, a Fehérlófiában is, nem mintha ez bármit levonna jelen munka értékéből. Hasonlóan jó filmek mind. Hogy az Ének a csodaszarvasról mégis ellentmondásos alkotás, más okokra vezethető vissza.

Információözön

Első problémánk a nehezen követhető cselekménnyel van. Nem a könnyed szórakozást kérjük számon a rendezőn, de bármilyen történettől elvárható, hogy erős koncentráció és jegyzetelés nélkül is követhető legyen. A film vázát ugyanis nem egy szimpla Levédia-Etelköz, Kantik-Manysik, Hal-Kal típusú őstörténet alkotja. Jankovics múlt-tudata a mamutok korától indul és egészen Géza királyunkig tart, ami azért nem kevés időtartam egy időgépet elvből nem ismerő -amúgy másfél órás- film számára. Sodródunk az eseményekkel, népek, táltosok, csodaszarvasok kavarnak elképesztő sebességgel, a néző pedig mindig le van maradva az előző őshazánál.

A befogadásnak -meglepő módon- egyedül a befogadó agyműködésének lassúsága szab határt. A Csodaszarvas ugyanis felfokozott ritmusa ellenére rendezett, gondosan felépített mű. A vizuális szimbólumrendszer következetesen végigvonul a filmen, és ha az embernek van ideje figyelni, sajátos logikát fedezhet fel a motívumok formálódásában, a jelképek alkalmazásában.

Állami támogatás
Az Ének a csodaszarvasról az idei fesztivál legjobban támogatott filmjei között van. A költségeket -a legtöbb alkotástól eltérően- egyetlen forrás, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma állta. Nem volt szükség sem más támogató, sem magántőke bevonására. Az elnyert 245 millió forint a filmmel együtt megjelentetett, hasonló című könyv költségeit nem fedezi.
A nézőnek azonban nincs ideje figyelni, mert az előbb említett kockák mellett egy párhuzamosan feltűnő képi világ is létezik, amely a valósághoz közeli eseményeket, illetve a rögvalóság és a legendák birodalma közti különbséget hivatott megmutatni, de erről, hogy elkerüljem Jankovics hibáját, nem is beszélnék.

Ott van aztán a zene, amely -bár Szörény Bitlisz Levente, az Illés együttes frontembere szerezte- mégis információhordozó adalék, egyrészt mert sokszor a dalszövegek helyettesítik a narrációt, másrészt pedig, mert mindig az adott kor stílusában és hangszerelésében szólalnak meg a hangszerek. Állítólag. Mindezen felül pedig követnünk kell a narrációt is, amely magyarázza, kommentálja, vezeti az eseményeket. A teljes műélvezet itt nem mindennapi képességekkel bíró nézőt kíván.

Mindezek után nem meglepő, hogy a filmet a rendező nem csupán szórakoztatásra szánta, hanem iskolai segédanyagnak is, általános iskolák és gimnáziumok számára. Lévén poroszos iskolarendszerünk az információk mértéktelen özönével azonosítja az oktatást, a dologban eddig semmi szokatlan nincs.

Szittya-magyar szellemiség

A problémák leginkább nem a hogyan, hanem a mit kérdése körül sűrűsödnek. A Csodaszarvasban ugyanis végzetesen keveredik tény és fikció, olyan módon, hogy abból a végén csak a szittya magyar-szellemiség kerekedik ki.

A film története, ahogy említettük, a távoli jégkorszakban kezdődik. Az alkotók, érthető módon, szibériai népek mondavilágából, archetipikus legendákból és persze saját képzeletükből formáltak az őskorba dicső magyar múltat. Mindez, hangsúlyozzuk, elfogadható, hisz a mese, a legenda birodalmában járunk. A közelebbi korokhoz érve azonban a fikció helyét mindinkább átveszik a történelmi tények. Korabeli krónikások, történetírók, utazók szavai számolnak be a magyarokról, mesélik a történelmet. A tényeket.

"A filmben végzetesen keveredik tény és fikció, olyan módon, hogy abból a végén csak a szittya-magyar szellemiség kerekedik ki."
A fikció és a tények világa azonban nem különül el egymástól. Egyetlen, szerves cselekmény részei, melyben az egyik legitimizálja a másikat. Lévén Árpád, Taksony meg Géza közismert történelmi személyiségek, nyilván a történet utóbbi része hat a kezdetek fikciójára. Faktum lesz így a film olyan kijelentéseiből, mint, hogy "a magyar törzsek felett idegen nép soha nem állott, csak együtt laktak másokkal", amely persze nem igaz, és ezért történelemként sem tanítható. Jobb azonban a békesség, ha valaki a töretlenül fényes magyar őstörténet tudatában vidámabban kezdi a napját, ám legyen.

A honfoglalást követő rész furcsaságai, az aktuálpolitikai áthallások miatt, már nehezebben hagyhatók figyelmen kívül. A "Géza Esztergomba költöztette székhelyét, hogy hazánk Európa vérkeringésébe való kapcsolódását biztosítsa" típusú mondatok úgy fityegnek a történelmi valóságon, mint kvarcóra az ostromló török karján (Lásd urban legend az Egri Csillagokról). A historikus kontextusból kilépve viszont szembe kell néznünk a ténnyel: nem történelmi-, hanem rajzolt kurzusfilmmel van dolgunk.

"A historikus kontextusból kilépve szembe kell néznünk a ténnyel: nem történelmi-, hanem rajzolt kurzusfilmmel van dolgunk. "
Az ősi magyar virtus emelkedik tény és tananyag szintre az olyan jeleneteknél, mint Géza megkeresztelkedése. "Géza ezentúl háza népével együtt hitt."- kommentálja a történéseket a Hang. "Hitt?!" -vált hirtelen szubjektívbe. "Mindenesetre megkeresztelkedett."-folytatja, majd a képek beszélnek rögtön önmagukért. Géza királyunk misére is jár, meséli a Hang, és látjuk a koronás főt, hátulról, a templom közepére helyezett trónján, zsolozsmázó papoktól körülvéve. Kamera szembe kerül, királyunk szétvetett lábbal alszik, sőt, horkol. A papok zavartalanul mormolnak tovább, csak arcukról rí le, hogy sótlan alakok, akik a történelmi szükségszerűségek múltával úgyis kiszelektálódnak.

A narráció és a képek a film utolsó negyedére végképp a rendező ideológiai elkötelezettségének szószólójává válnak. Az Ének a csodaszarvas ekképpen nem csak, hogy nem szórakoztat, de nem is tanít, hanem politikai ízű propagandát sulykol. Jankovics munkája nem írja, hanem átírja a történelmet .


Mindnyájunkat oktató film

A film fogadtatását mindez persze nem fogja befolyásolni, siker lesz, legalább is erről fognak beszélni a statisztikák. A kötelező iskolai mozilátogatások diákserege szépen feltornássza majd a nézőszámot. Sokan láthatják, hiszen videokazetta is jut az iskolákba - bejáratott csatornák ezek a Honfoglalás és a Sacra Corona után. Ebbe már csak bele kell törődnünk: a fiatal, zsenge kritikai érzékű generáció elkerülhetetlenül kapja az ideológiai nevelést.

Jankovics Marcell tervei
A vetítés után a rendező elmondta, hogy a filmből nem tervez sorozatot. A történelmi témák azonban továbbra is foglalkoztatják. Mivel kíváncsi volt, lehet -e jó forgatókönyvet készíteni olyan jeles magyar személyiségről, akinek alakját nem övezik mivel a végeredményt jónak ítélte. A megfilmesítéshez azonban még sok pénz hiányzik.
Az viszont, hogy a rendező bevallása szerint is, egy oktatófilm lett az idei szemle nyitófilmje, melyet csak a csütörtöki nyitónapon hatszor (!) vetítettek, az összes film közül a legtöbbször, arról vall: az oktatás immár az idősebb korosztály számára is megkezdődött. Minden fronton.

Ének a csodaszarvasról - 96 perc
Rendezte: Jankovics Marcell
Technikai vezető: Gémes József
Zene: Szörényi Levente
Grafikai tervek: Jankovics Marcell

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.