Emőke
8 °C
19 °C

A röhejes poliéder

2001.05.15. 13:23
Megmagyarázhatatlan halálesetek tartják rettegésben a forradalom előtti Franciaország egyik tartományát. A túlélők elbeszélései egy farkasszerű szörnyről szólnak, de tekintve, hogy csak nőkkel és gyerekekkel kezd, reálisnak tűnhet a gyermekkori frusztrációival küzdő, képesítés nélküli népnevelő feltételezés is, aki munkája során egyéni értelmezés szerint alkalmazza Sztanyiszlavszkij módszerét.
A film során persze kiderül, hogy egyik verzió sem felel meg a valóságnak, de tekintve, hogy a moziban töltött röpke két és fél óra egyetlen pozitív élménye a történet viszonylagos egyedisége, nem osztom meg a nyájassal a végkifejletet. Lezárva a film megnézése melletti argumentációt, térjünk rá a mű kevésbé jól sikerült elemeinek bemutatására! Nos, ha árnyoldalainak száma alapján vizsgáljuk, a Farkasok szövetségére a poliéder a legmegfelelőbb kifejezés.

Brr
Kezdjük talán a színészi játékkal! Sajnálatos, de úgy tűnik, a francia filmiparban is kezd teret hódítani, a "nem baj, ha nem tud játszani, elég ha jól néz ki" színészválogatási elv. Jellemábrázolásból, mozgáskultúrából, karakterformálásból pontosan annyit kap a néző, mint a hangalámondásos videózás hőskorát idéző, ivós-baszós-partraszállós Rambo-koppintásokból. Verekedés ott is volt, megkaptuk a főhős vs. főhősnő szoft-szex jelenetet, és a végső ütközetben borzasztó elszántan bírt nézni ügyeletes sufni megváltónk. A különbségek csak a jelen film kosztümös mivoltának köszönhetők.

Az operatőr és a fényképész sajnos művészi munkát igyekeztek létrehozni. Ennek köszönhetően hosszú fél perceken keresztül nézhetjük az állandóan zuhogó esőben való tapicskolást. Férfi leugrik a lóról, kép kimerevedik a lábán, toccs. Nő beesik a tóba, kamera rátapad a hátára, toccs. Bor kiömlik a pohárból, sima kőpadló, toccs. Ez a képi világ kb. az első tizenöt perc után kezd unalmassá válni, de sajnos végigkíséri a filmet.

Állj vagy puff!
A végére hagytam a film legneuralgikusabb pontját, a tulajdonképpeni főszereplőt, a gonoszt. Ez a valami, a néző elől hosszasan rejtve vagyon, és gyanítom, mind a dramaturgia, mind pedig, az amúgy is meglehetősen alacsony vizuális színvonal szempontjából üdvösebb lett volna, ha végig úgy marad. A valami mozgása az animációs filmek őskorát idézi, konkrétan három fázisból áll. Mindemellett a megjelenése leginkább óvodáskorom legszebb farsangját juttatta eszembe, mikor a csoporttársam Gyuri, vízfestékkel színezett wc-gurigákból készített magának rinocéroszjelmezt. Ja, és ő is mondta, hogy hörr, hörr. Összegezve tehát az eddig elmondottakat leszögezhetjük, hogy a Farkasok szövetsége remek film. Lehet rajta röhögni, a röhögéstől sírni vagy aludni, és szépeket álmodni. A baj csak az, hogy eredetileg rémfilmnek szánták.

Tavaszi hosszú hétvégék

Töltse az ünnepeket külföldön, London, Párizs, Róma városnézés, olasz hajóút, síelés Ausztriában.

Egzotikus körutazások!

Fedezze fel Madagaszkár, Burma, Peru kincseit, Indiát a kelet csodálatos világát.