Vilma
-7 °C
4 °C

Kamuműhelyeket mozgósít a kétszázmilliós pályázat

2003.12.08. 14:23
Kétszázmillió forintot dobott fel forgatókönyv-szinopszisok gyártására október végén a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK). Be is indultak a filmesek, néhány hét alatt 73 műhely jött létre, hogy egymilliárdos igénnyel pályázzon december 1-jéig. Sok filmes szerint december 15-ig nem tudja kiszűrni a zsűri a pénzért alakult kamuműhelyeket. A pályázók közül egy producert, egy rendezőt és egy forgatókönyvírót faggatott az Index.
„Nagy pénz ez, az egész szakma rámozdult” – foglalta össze az elmúlt hónap eseményeit Martosi Mórocz Sándor, az MMK finanszírozási igazgatója. A december 1-jei leadásig 73 műhely jött létre. Régi alkotógárdák szentesítették hivatalosan az együttműködésüket, és új érdekegyezségek is keletkeztek. Mégis sokan felemelték a szavukat, hogy rengeteg álalkotóközösség is létrejött a pénz miatt: olyanok is összeálltak például akik enélkül sohasem dolgoztak volna együtt, sőt alkalmi producerek hirdetés útján keresték a pénz feltételéül szolgáló alkalmi forgatókönyvíróikat.

Október végén kezdődött az egész, az MMK akkor hirdette ki pályázatát, a felhívás a legalább 70 perces nagyjátékfilm-forgatókönyvek létrehozásával foglalkozó alkotóműhelyeknek szólt. Egy pályázó 15 millió forintot nyerhet, ha legalább öt forgatókönyv kidolgozására nyújtott be szinopszist (a forgatókönyv egyoldalas változatát), 7,5 milliót, ha három elkészítését vállalta.

Rövid az idő a kamuműhelyek kiszűrésére

#alt#
Kamondi Zoltán kételkedik
„Nagyon rövid a két hetes elbírálási idő arra, hogy megszűrjék a lehetséges alkotókat a pályázat hatására összeálló kamuműhelyektől“ – mondta Kamondi Zoltán, a több éve műküdő Honeymood Films vezetőjeként pályázó rendező. A műhelyek három–öt, sőt néha tíz szinopszissal pályáztak. A Kísértések című film rendezője szerint fizikailag lehetetlen, hogy az öttagú zsűri a közel négyszáz szinposzist alaposan áttanulmányozza.

„Valóban nehéz dolga lesz a zsűrinek, de itt gyakorlott kuratóriumi tagok is vannak, akik már olvastak négyszáz-hatszáz oldalt“ – mondta Martosi Mórocz az elbíráló bizottságról.

Kamondi szerint nem elég, ha a bizottság gyorsolvasási és gyorsdöntési képességek birtokában van. Emellett még komoly halmazelméleti ismeretekkel is rendelkeznie kell, ha át akarja látni, hogy ki hova tartozik, mert – az általa ismert alkotók között – rajta és a Honeymood Films két tagján, Jancsó Miklóson és Bodor Ádámon kívül minden jelentkező két műhelybe tartozik egyszerre.

Az MMK finanszírozási igazgatójának összegzése szerint egyáltalán nem baj, ha a többéves munkát maga mögött tudó társulatok mellett tucatszámra jöttek létre alkalmilag összeállt műhelyek, és az sem zavarja, ha mindenki több helyhez is tartozik. A pályázó cég felőle a forgatókönyvírás után akár fel is bomolhat, csak addig maradjon együtt. Az álműhelyekre utalva hozzátette: „Szigorú kiírási feltételek vannak, melyeknek kevesen felelnek meg&rbdquo;.

Előtérben az író, háttérben a rendező és a producer

Martosi Mórocz szerint a lényeg, hogy a rendezők után most az írók kerüljenek az előtérbe. A nyerő szisztéma a jó forgatókönyvíró vagy a színvonalas irodalmi adaptáció és a többi résztvevő „megfelelő szakmai hozzáértése”.

Durst György a szintén évek óta működő Duna Műhely vezetőjeként pályázó producer éppen ezt sérelmezte: „A kiírásban a producert másodrendű emberként kezelik, ami jellemző a mai magyar filmes életre: ez tükrözi a bizonytalanságot a szerzői és a produceri filmek között.”

A forgatókönyvírók persze örülnek ennek, feltéve, ha valóban jól jönnek ki a dologból, hiszen elvétve található valóban forgatókönyvírók vezetésével alakult műhely. A kevés ilyen egyikének, a Transz-szkriptnek egy tagját, Lovas Balázst kérdeztük. „Bár ez műhelyenkénti megegyezés kérdése – mondta a Tesó című film fiatal forgatókönyvírója –, de gyanítom, hogy a producer-rendező mellett lényegesen kevesebb pénzt kapnak ezzel a rendszerrel is az írók, és ha a pályázati összegből jut is nekik, és maga a film meg is valósul, nem biztos, hogy a nyereségből is részesülnek majd.”

Elárasztják a forgatókönyvek a piacot

Felmerül még az a kérdés, hogy ha most és a márciusra időzített következő pályázattal 60–60 forgatókönyv elkészülését támogatják, és ezek elárasztják a piacot, honnan lesz pénz a megfilmesítésükre. Martosi Mórocz Sándor szerint egyrészt a választék sosem baj, másrészt a sok „kiérlelt” forgatókönyvből az előző évek filmterméséhez képest valamivel több készülhet el, hiszen 2004-ben két játékfilmes gyártási pályázat is lesz: egy február eleji és egy szeptember végi leadási határidővel.

Martosi Mórocz befejezésként hozzátette, hogy a szinopszisokból megvalósuló forgatókönyvekkel európai pénzekért is lehet pályázni, ami azt is lehetővé teheti, hogy a magyar átlagos 150–200 millió helyett 1,5–2 milliárd forintból készüljön el a most még szinopszis állapotában lévő produkció.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!