Számítógép rendezte a Gyűrűk Ura csatajeleneteit

A Gyűrűk Ura látványvilágának kialakítása során számtalan régi és új filmtrükköt kellett bevetniük a filmkészítőknek, a maszkok, makettek mellett így nagy szerep jutott a digitális technikának is. A jól ismert Blue Screen, Digital Matte Painting (háttérfestészet) és a számítógépes animáció felhasználása mellett egy összetett feladatot is meg kellett oldaniuk a készítőknek.

Hogyan lehet számítógép segítségével százezres csatajeleneteket elkészíteni? Hogyan lehet egyáltalán ennyi élőlényt (embert, tündét, orkot) a mai számítógépes kapacitással megjeleníteni? Mert az még elképzelhető, hogy egy százfős csapat több évnyi munkája során megszületik Gollam vagy Szilszakáll. De egy csatajelenet a benne rejlő döntések és hatások sorozata miatt kézileg kivitelezhetetlen. Ezért a rendező, Peter Jackson, aki mellesleg a trükköket kivitelező stúdió, a Weta Digital tulajdonosa is, a film készítésének kezdetén, 1996-ban megbízta Stephen Regelous (a Törjön ki a frász technikai rendezőjét) a feladat megoldásával.

A következő négy évben programozók kutatásainak, fejlesztéseinek eredményeképpen megszületett a Massive elnevezésű tömegszimulációs program. Ez segített az első rész prológusának és a Két torony ostromjelenetének kivitelezésében. De ez még csak a program tudásának a kezdete. A harmadik részben Minas Tirith ostrománál és a Fekete Kapunál százezres csapatok csapnak össze Középfölde sorsáért.

Massive army

A program mesterséges intelligenciával ellátott szereplői (agent) felismerik egymásban az ellenséget. Mi történik, ha egy ork találkozik egy tündével? Megtámadja. Ha elég ügyes (ami azért a programozókon múlik), akár le is győzheti: a tünde előhúzza fegyverét, az ellenség erre reagál. Meghátrál vagy támad. A tünde elugrik a csapás elől, védekezik, esetleg újra támad. Mindezt az előre beállított biológiai (ügyesség, testi erő, magasság, látási képességek) és mentális (agresszivitás, értelmi képesség) jellemzőjük határozza meg, és természetesen a környezet. Vagyis egy ork, ha kövér, akkor nem lehet túl gyors, de hatalmas erővel bírhat. Minden egyes harcoshoz nyolcezer ilyen viselkedési csomópont tartozik, és képesek hibázni is. Így érthetővé válik, hogy egy százezres csatajelenet pontos kiszámítása (a szereplők nem mennek át egymáson, kikerülik az akadályokat, falakra másznak, és még egymással is harcolnak az említett módon) óráktól akár napokig is eltarthat.

Tekintse meg képeinket!

Kézileg viszont teljesen kivitelezhetetlen lenne. Míg Ridley Scott Gladiátor című filmjében a népes nézőközönségét valós felvételek duplikálásával nyerték, a Star Wars klónháborúját egyesével beállított jelenetekkel hangolták össze, addig Középfölde csatáit intelligens programok vívják. Csupán azt kell megadni, hogy ki legyen a nyertes faj. Egy teszt során még az is előfordult, hogy az egyik fél visszavonult, ami azért elgondolkodtató egy program esetén. Ha egy Massive-karaktert beraknak egy labirintusba, akkor képes kijutni onnan. Tehát nemcsak csaták kivitelezésére jó, hanem nagy tömegek mozgatására is (pl. menetelés).

Természetesen, mint minden más alkalmazás, ez sem nélkülözheti az emberi beavatkozást. Itt lép a képbe a Motion Capture (mozgáskövetés) technika. Egy bonyolult és drága berendezéssel valós mozdulatsorokat visznek a számítógépbe. Apró érzékelőket helyeznek a színész testének hajlataira, hogy annak mozgásából több kamera segítségével pontos térbeli helyzetet kapjanak az érzékelőkről. Ezek után nincs más hátra, mint a számítógépben létező karakter megfelelő részeihez (csontvázrendszer) hozzárendelni a valós mozgást. Az így nyert digitális animáció a valóságra épül, tehát élethű és sokkal gyorsabb, mint a kézi animálás.

A Massive programban minden egyes szereplőjének 350 előre gyártott 1 másodperces mozdulatsora van. És mivel a szoftver szereplői látnak, hallanak, azaz érzékelik környezetüket, mindig a megfelelőt választják ki. Úgy vették fel a mozgásokat, hogy azokat akár össze is lehessen fűzni. Tehát egy kardcsapásból vissza lehet vonulni, védekezni, újra támadni, ugrani, futni, és ha a helyzet megkívánja, elhalálozni. Minden alapmozdulatból többféle változat létezett a véletlenszerűség szimulálására. Miközben a program agya egy hangyáéval sem vetekszik, addig az alkotók a számolás végéig nem lehetnek biztosak, hogy az egyes virtuális szereplők pontosan mit fognak tenni.

Virtuális vágta

A király visszatér című filmben Lovasvég csapata Gondor segítségére siet, hogy Pelennor mezején megütközzenek Szauron orkseregével. A felvételhez néhány száz ló állt rendelkezésre, de a jelenetben több ezerre lett volna szükség. Így a Massive programot alkalmassá tették arra, hogy lovakat is mozgasson. Ehhez szükség volt a vágta, poroszkálás és a lovak fontosabb mozgásainak rögzítésére, amihez a Motion Capture technikát kellett továbbfejleszteni. Lovak esetében ilyenre még nem volt példa. A Massive tudását tehát folyamatosan bővítik, és A Gyűrűk Ura-trilógia után kereskedelmi forgalomban is kapható lesz a program.

Makettek és játékok

A makettek filmezésért felelős Alex Funke segítségével megcsodálhatjuk Minas Tirith városát és Cirith Ungol őrtornyát. A miniatűr díszletek és valós felvételek ötvözésénél fontos, hogy a kameramozgás ugyanolyan legyen. Ellenkező esetben a felvett rétegek csúszkálni fognak egymáson. A Motion Control Camera egy olyan berendezés, amely meghatározott feltételek mellett képes kameramozgások rögzítésére, átméretezésére és újbóli lejátszására. Az így felvett jelenetek biztosan tökéletes összhangban lesznek, mert azonos kameramozgással rögzítették őket.

Klikk a képre!

Aki legszívesebben már most átélné a harmadik rész izgalmait, az megteheti, hiszen az Electronic Arts gondozásában már kapható a Király visszatér játék, ahol a szereplők eredeti hangjával vihetjük végig a trilógia befejező epizódjának fontosabb részeit, átvezető videókkal kiegészítve. A készítők azonban kínosan ügyeltek arra, hogy túl sok új részt ne mutassanak be, viszont becsempésztek néhány "hogyan készült" filmecskét a játékba.