Ízlés dolga

A csöppet szentimentális, de alapvetően bájos film cselekménye három szálon bonyolódik. A fősodor a gyáros kezdetben nevetségesnek ható szerelme egy színésznő iránt, a két mellékszál pedig a testőrök kapcsolatairól szól: az egyiket épp elhagyja a menyasszonya, a másik pedig most vág bele egy hosszabb kapcsolatba. A főhős egyébként ritka és végigásított színházlátogatásainak egyikén szeret bele álmai asszonyába, aki a dögunalmas francia klasszikus darab főszerepet játssza - és nem más, mint az az angoltanárnő, akit aznap délután elhajtott az irodájából. Innentől kezdve a fölöttébb alulművelt gyáros nyelvet kezd tanulni, színházba és kiállításokra jár, amely helyeken aztán igyekszik elvegyülni választottja társaságában.

A beilleszkedési kísérletek a tőle műveltségi téren fényévekre lévő társaságba nem nélkülözik a kínos jeleneteket, ugyanakkor ezekből megalázó helyzetekből fontos dolgok derülnek ki Castella úrról: egyrészt hogy még annál is műveletlenebb, mint amilyennek gondoltuk, másrészt hogy ettől még lehet egy rendes ember.

A darab legfőbb érdeme, hogy erre mindenféle erőlködés nélkül döbbenünk rá. Egy bizonyos ponttól fogva már nem húztam gúnyos mosolyra a szám, ha az öreg harcos feltűnt a színen, hanem - bármily szentimentálisnak tűnik is - teljes szívemből drukkoltam neki. Sőt, ami végképp megdöbbentett: még némi lelkiismeretfurdalás-félét is éreztem a derék ember korábbi kikacagása miatt. A folyamat persze kétirányú: a mi megítélésünkkel párhuzamosan Castella úr is változik - mivel nem amerikai filmről van szó, hála istennek nem kezd el Racine-monológokat szavalni választottjának -, viszont rájön, hogy a házasságánál csak a felesége által berendezett, faltól-falig csipkés, virágos tapétás nappalija borzalmasabb.

A film megannyi pozitív vonásának - remek színészek és karakterek, finom humor, gyönyörű párbeszédek - részletezésére már nem maradt hely, miként a mellékszálak ismertetésére sem. Ha szeretné megtudni az olvasó, hogy miként alakul testőrünk fuvoláskarrierje, esetleg némi nyomást érez partnere irányából egy "nem lövöldözős" film megtekintésére, akkor, sőt egyébként is, mindenkinek, nagyon.

Ízlés dolga (Le gout des autres)

rendező: Agnes Jaoui
forgatókönyvíró: Jean-Pierre Bacri , Agnes Jaoui
zeneszerző: Jean-Charles Jarrel
operatőr: Laurent Dailland
jelmeztervező: Jackie Budin
producer: Charles Gassot
látványtervező: François Emmanuelli

szereplők:
Anne Alvaro (Clara)
Jean-Pierre Bacri (Castella)
Brigitte Catillon (Béatrice)
Alain Chabat (Bruno Deschamps)
Agnes Jaoui (Manie)
Gérard Lanvin (Franck Moreno)