Klisékollázs

2001.11.09. 12:17
Instant Ponyvaregény, sűrített Mátrix és Ál/Arc-koncentrátum. Az utóbbi évek szinte összes amerikai kasszasikerét megkapják egy mozijegy áráért azok, akik megnézik a Kardhal című filmet.
John Travolta osztja az igét az asztalnál, miközben gyorsan táguló füstkarikákat fúj a kamerába. Hollywood és az élet kapcsolatát feszegeti, erőszakról, médiáról filozofál sokatmondóan széteső körmondatokban. Ilyet már láttam valahol, valamikor, a végén majd a slozin ül, a lyukas zokniját bámulja, amikor jön Bruce Willis, és szétdurrantja a fejét a gőzölgő halom felett - gondolnám, de a kép hirtelen kitágul, és feltűnnek Travolta beszélgetőpartnerei: pár tucat állig felfegyverzett kommandós.

Klisé #1
A film az idézet után szinte jelenetről jelenetre erősödő ritmusban dübörög tovább. A kilencvenes évek kultuszfilmjei suhannak át egyre tágabb pupillám előtt, majd amikor végre egy laza kézmozdulattal, vagy egy gúnyos arcrándulással levezethetném a bennem felgyülemlett, agyamat feszítő cinizmust, a történet hirtelen, éles fordulattal kisiklik a kezeim közül, és csak pár perc múlva döbbenek rá, hogy egy újabb kultuszfilm és egy újabb klisé pereg a vásznon.

A szerzői jogokkal kapcsolatban ortodox nézeteket képviselő kritikusok hajlamosak lennének tolvajt kiáltani, pedig itt nem kényszerpályára került ötlettelen filmkészítőkkel van dolgunk, a Kardhal alkotói nem másolják az utóbbi évek sikerfilmjeit, hanem utalnak rájuk, ezzel szinte a Ponyvaregény utáni egész amerikai újhullámot belinkelik ebbe az amúgy nem túl érdekfeszítő akciófilmbe.

Klisé #2
Így tűnik fel, korábbi karakterét mintegy többletjelentésként hordozva a Mátrixból ismert Nokia 7710-es, vagy a Ravasz az agy és két füstölgő puskacső családcentrikus pénzbehajtójaként elhíresült Vinnie Jones. De a Tarantino névjegyének számító felcserélt időrend, és a Wachowski-fivérek közreműködésével a filmművészetbe emelt "merevítsd ki a az időt, és járd körül" trükköt is láthatjuk, ez utóbbi most nem a kung-fuzó Keanu Reeves mozgását tupírozza fel, hanem egy robbanás legvéresebb pillanatait mutatja be végtelennek tűnő perceken keresztül.

Sajnos, ha egy történet klisékből építkezik, legyenek bármilyen ötletesen is egymásra pakolva ezek a klisék, a végeredmény mindenképpen egy ordító közhely lesz. A Kardhal cselekménye sem mondható túl eredetinek. Gabriel Shear a nagymenő gengszter, és önjelölt nemzeti hős felbéreli a világ legeslegjobb hackerének számító Stanley Jobsont, hogy emeljen le egy jelentéktelen összeget, 9,6 milliárd amerikai dollárt a DEA titkos számlájáról, hogy azután ezzel a pénzmaggal sikeresen szállhasson szembe a nemzetközi terrorizmussal. Persze a tervbe hiba csúszik, és őrült rohanás veszi kezdetét, amit szemlélve nem tudhatjuk, hogy kinek kell igazából drukkolnunk, hogy ki a jófiú és ki a vesztébe rohanó gonosz.

Klisé #3
A sablonos történethez sablonos alakítás dukál, ezért a film szereplői nem erőltetik meg magukat, inkább beleolvadnak a gyorsan pergő, de szürke történetbe. Ebből a fakó masszából csak a film egyik központi eleme, a számítógépes rendszer tűnik ki, mivel az annyira szánalmas, hogy muszáj észre vennünk. Hackerünk ebben a filmben nem a jó öreg Windows, Linux, vagy Unix rendszereken viaskodik a virtuális elemekkel, hanem egy a Mátrix csöpögő zöld betűit és opálos ragyogását utánzó idióta programot használ. A filmben egy 512 bites kód feltörése a képernyőn villogó kockák kavargatását jelenti, aminek számítógépbetyárunk gyors, ideges gépelése, és elgondolkodó arca próbál meg hitelességet kölcsönözni.

Mindezek ellenére a film nézhető, a különleges effektusok megszállottjai számára direkte kötelező, bár én speciel egy hét múlva már csak arra fogok emlékezni, hogy John Travolta hátrafésült hajjal kísértetiesen hasonlít Berényi Miklósra a Barátok köztből.

Kardhal - Swordfish Színes amerikai krimi, 99 perc, 2001
Rendező: Dominic Sena
Forgatókönyvíró: Skip Woods
Zeneszerző: Paul Oakenfold, Christopher Young
Operatőr: Paul Cameron
Díszlettervező: Geoff Hubbard, Andrew Laws, Jeff Wallace
Jelmeztervező: Ha Nguyen
Producer: Jonathan D. Krane, Joel Silver
Executive producer: Bruce Berman, Jim Van Wyck
Látványtervező: Jeff Mann
Vágó: Stephen E. Rivkin
Szereplő(k):
John Travolta (Gabriel Shear)
Hugh Jackman (Stanley Jobson)
Halle Berry (Ginger Knowles)
Don Cheadle (J. T. Roberts)
Camryn Grimes (Holly Jobson)
Zach Grenier (A.D. Joy)
Vinnie Jones (Marco)
Sam Shepard (Jim Reisman szenátor)
Drea de Matteo (Melissa Jobson)