Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Kiskakas mentőakció az animációért

2003.11.10. 12:20
A szlovák, cseh, lengyel és magyar rajzfilmrendezők a Kiskakas animációs filmfesztivál keretében november 7-én megegyeztek abban, hogy megfejik a helyi kultúrpolitikát, hogy ne csak csurrantsák-cseppentsék a pénzt. "Nem mentheti meg senki helyettünk a Közép-kelet-európai animációt!"- indokolta a felfokozott hangulatot az Indexnek M. Tóth Géza, a fesztivál szülőatyja.
M. Tóth a Magyar Iparművészeti Egyetem (MIE) Vizuális Tanszékének vezetőtanára az egyedi alkotásai és a tanítás mellett rendszeresen elvállal tévés, webes megrendeléseket is, többek között a VIVA tévé arculatáért is ő felelős.

- A vita résztvevői egyetértettek az amerikai professzor Reeves Lehmann felvetésével, hogy minden animáció biznisz. A Magyar Hírlapban pár napja pedig még olyan cikk jelent meg a fesztiválotok kapcsán, ami a művészfilm kontra bérmunkás melót, mint a jó és rossz küzdelmét hangsúlyozta.

M. Tóth Géza
Klikk a képre!
- Nem, erről szó sincs, és örülök, hogy az amerikai professzor ezt a butaságot helyre tette. Teljesen egyetértek azzal, amit mondott: "Tévképzet az, hogy minden, ami művészfilmnek indul, az valamilyen magas minőséget képvisel és minden, ami bérmunka, az szükségszerűen rossz." A professzor szerint a film elsősorban piaci termék, még a művészfilm is, csak más a csatornája, közönsége. Igaz, hogy más neveket ért művészfilmeseken, mint az európai kollégák; csupa olyat, akiket itt kommerszként is jegyeznek.

- Mikor a professzor elmondta, hogy az USA-ban egy jó animációs rövidfilm-ötlet megvalósítására tíz-húszezer dollárt adnak - ami Magyarországon a szakma éves állami támogatása -, egy magyar diák felszólalt, szerezzen neki is ennyit. Az amerikai segély az egyetlen kiút a válságból?

- Nem ezt akarjuk tőle, de még a felajánlott kontakt címeket sem kellene igénybe vennünk. Azt kell megfejni, ami itthon van, és nem csak várni arra, hátha csurran-cseppen valami külföldről, az MMK-tól (Magyar Mozgókép Alapítvány), vagy az NKA-tól (Nemzeti Kultúrális Alapprogram). Most a vita utáni optimista hangulatban a szlovák, cseh, lengyel, szlovén kollégák is megfogalmazták, hogy nekünk magunknak kell tenni az ügyért, mert más nem fogja megtenni helyettünk. Megegyeztünk: mindenki létrehozza a maga Kiskakas szervezetét, ami alkalmas lehet arra, hogy felserkentse a hazai kultúrpolitikát az animációs befektetésre. A Kiskakas név kultúra-független, ráadásul most új értelmet kapott, eddig a magyar animáció kezdeti, hatvan évvel ezelőtti korszakát idézte, amikor két film is született a sztoriból, most a kultúrpolitika számára is van üzenete: ébresztő! Nem várhatjuk meg, amíg valaki bekopog az ajtón, hogy megmentse helyettünk a Közép-kelet-európai rajzfilmet.

A mezőny rangsora
Fülöp József, a Kiskakas fesztivál főszervezője minőségük szerint rangsorolta a fesztiválon vetített filmes iskolák blokkjait:
1. cseh: Nagy múltú, negyven éves animációs oktatás. A cseh filmekre is jellemző humor jön át ezeken a filmeken. Filmre készült tárgyanimáció, bábfilm, stoptrükkös pixiláció a jellemző.
2. szlovák: Mindenben csapódik a cseh vonulathoz. Látszik, hogy hiába vált ketté Csehszlovákia, ők sem felejtettek el filmet csinálni. A blokk In the box című kisfilmje diák Oscar-díjas lett.
3. svéd: A vendégtanárok miatt jelen van a szláv hagyomány, a bábfilmes technika, amit komputer animációval ötvöznek.
4. portugál: gazdag színvilágú, hangulatos, egyedi humort felvonultató mediterrán filmek. Teljesen más látásmód, mint a többi európaié.
5. magyar blokk: új generáció. Reméljük a frissessége miatt tetszik a közönségnek. Nagyrészt digitális technikával készültek.
6. izraeli: jellemző az útkeresés, a technikák szabad használata. Komputer animációval készültek, amit gyakran kevernek az absztrakttal. Három éve még animációs stúdió sem volt Izraelben.
7. amerikai: a fantasztikus technikai felkészültség látszik a filmeken, kevés szellemi energiával párosítva.
8. osztrák: Sajátos, képzőművészeti ihletettségű anyagot hoztak. Festészek, zenészek, műkedvelők figyelemre méltó kísérletezgetése.
- Mitől jó üzleti befektetés a Közép-kelet-európai rajzfilm?

- Van egy kreatív töltet, aminek a továbbélesztése nagyon fontos. Ennek van piaca. Ezért keresik fel nagy számban az intézményeinket a nyugat-európai diákok, és ezért kíváncsiak a tanárainkra, alkotóinkra külföldön. A fesztiválon látott svéd diplomafilmek többek között attól olyan jók, hogy lengyel Pjotr Dumala vezeti a tanszéket. A cseh blokknak itt a fesztiválon a csodájára jártak, és a szlovák is irgalmatlan erős. Ezek a pénzhiány miatt nem hoznak technikai újítást, de dramaturgiai kidolgozottságuk, művészi kvalitásuk nagyon magas.

- A magyarok hol tartanak?

- Tartjuk a reményteli pozíciónkat, a középmezőnytől fölfele. 60 éves erős hagyománya van a műfajnak, és jelenleg is be tudunk kapcsolódni az európai művészáramlatba.

- Az egyetem költségvetése a szakmától független. Mennyit kaptok az NKA-tól?

- Évente a hat végzős tanítvány kb. 200 ezret kapott diplomafilmenként, így az továbbra is az anyuka-apuka pénzéből készül el. Ez nem megoldás.

- Milyen más megoldás lehet?

- Például ez a fesztivál. Széles körben meg kell ismertetni, és el kell fogadtatni az eredményeinket, hogy érdemben lehessen lobbizni az animációért. Az életben maradáshoz nagy segítség a digitális technika megjelenése, ami az animáció demokratizálását jelentette. Mindenki számára hozzáférhető olcsó szoftverekkel hihetetlen magas színvonalú animációkat is lehet csinálni.

- A Filmunió feladata, hogy nemzetközi fesztiválokon szerepeljetek, mégis a fiataloknak csak elvétve van filmje "A" kategóriás fesztiválon. A vitán nem is volt erről szó, mert a Filmunió vezetője vita közben elment.

- Mivel Magyarországon nem a filmes képzés alá tartozik az animáció, hanem az Iparművészetihez, tehát egy dizájn-egyetemhez kötődik, a finanszírozás mellett a forgalmazás sem működik automatikusan. A Filmunió ráadásul csak a filmre forgatott anyaggal foglalkozik, ami nálunk csak 1-2 százalék.

Tekintse meg képeinket!
- Nemcsak külföldön nem látják a magyar rajzfilmeket, de ettől és még egy-két fesztiváltól eltekintve Magyarországon sem.

- Tudomásom szerint Magyarországon a tévék más rendszerben kötelezettek arra, hogy hazai alkotásokat gyártsanak, vagy mutassanak be, mint a legtöbb nyugat-európai országban. Amíg ez nincs megoldva, hiába sírunk azon, hogy saját kedvére miért nem gyárt vagy vetít a tévé elegendő magyar rajzfilmet.

- Az iskolában is hirdeted a piac-szellemet?

- Igen, az alkotói munkáim mellett a tanítványoknak bemutatom a megrendelésre készült anyagaimat is, és minden évben szervezek olyan vizsgafeladatot, ami valamilyen tényleges felkérésre készül el. De úgy érzem, hogy még az egyetemen is új ez a szemlélet. A művészeti felsőoktatás rendszerében mindenképpen.

- Trenírozzátok a diákokat a szakmai túlélésre?

- Mikor hatalmasra duzzadt stúdiók omlanak össze egyik pillanatról a másikra, és nem tudjuk előre, hova kerülnek a diákok, nem életbiztosítás, ha csak egy részterületben lesznek jártasak. A hagyományos rajzfilm és a 3D technika mellett a lehetséges webipar és a tévé megrendeléseire is felkészítjük őket. A költői rajz- és bábfilmek mellett így webszájtokat, reklámot, interaktív animációkat, storyboardokat, spotfilmeket egyaránt készítenek.

- Azt említetted, hogy pénz nincs. Kreativitás van az ifjú generációban?

- Természetesen van, de én mást értek ezen, mint hogy a múzsa egyeseket homlokon csókol. Nem várhatom meg ölbe tett kézzel, hogy kipattanjon az isteni szikra, sem egy tévés arculattervezésnél, sem egy egyedi filmnél. Az intuíció, a kreativitás fontos dolog, de ez a szakma gyakorlásának szintjén egy trenírozható valami, amit kellő szorgalommal bármelyik diák szinten tud tartani. Ez nem adomány, hanem szorgalom és akarat kérdése.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Felfedeznéd Portugáliát?

Itt a remek alkalom, hogy megismerd. Beszámolók, fotók - böngéssz!