Minden idők legdrágább kínai filmje

A Hős című szuperprodukció vizuális bravúrjai mellett minden idők legdrágább kínai filmjeként is ismertté vált. Egyesek szerint a tény, hogy az addig hajlíthatatlanságáról ismert, nemzetközi filmfesztiválokon kényeztetett, Kínában viszont éppen csak megtűrt Yimou Zhang 31 millió dollárt kapott filmjére, egyértelmű jele annak, hogy a rendezőt megvásárolta a központi kormányzat.

Yimou Zhang

A sokat tudók a kínai István a királyként emlegetik a filmet. A történet azzal, hogy a hősei feláldozzák életüket, és egyúttal lemondanak erkölcsi igazságukról is a közösség, de főleg a központi kormányzás érdekében, véleményük szerint legitimizálja a kommunista reszimet.

Az optimisták vagy naivak ezzel szemben azon a véleményen vannak, hogy a Hős inkább emléket állít a szükségszerűen lezáródó hőskorszaknak, és így valójában a tömegek igazságát kérdőjelezi meg.

Kis nagy piac

Bárhogy is van tény, hogy a filmbe nem csak pénzt pumpáltak, de az igen sokat is hozott vissza. A Hősre Kínában 37,5 millió dollár értékben váltottak jegyet. Összehasonlításul a második helyezett Live or Die című propagandafilm 14,5 millió dollárt hozott, pedig azt - központi utasításra - hivatalnokok százezrei nézték meg.

Kínában egyébként a Titanic vezeti a jegyeladási listákat, amire 38,6 millió dollárt költöttek a világ legnépesebb országában. Igaz, az élelmes mozisok a két részben vetített filmre sok helyen két jegyet fizettettek ki a lelkes kínaiakkal.

Nagy Kínai Filmtörvény

A további bevételi rekordok Kínában jelenleg azonban már nem egy újabb szuperprodukciótól függnek, hanem a hamarosan megszülető Nagy Kínai Filmtörvénytől. Az új szabályozásnak köszönhetően a remények szerint sokkal több hazai film készülhet, és több nemzetközi produkció bemutatására nyílna lehetőség. Ezek pedig a világ legnépesebb országában szükségszerűen járnának együtt újabb bevételi rekordokkal.

A kínai filmesek a People's daily angol kiadása szerint már húsz éve várnak a helyzetüket rendező, áttekinthető szabályozásra. A rendeleteket és törvényeket ugyan már a kilencvenes években foltozgatni kezdték, Kína 2001-es WTO-csatlakozása pedig felgyorsította az eseményeket, de az átgondolatlan reformok inkább csak a bizonytalanságot növelték.

Érthető, hogy a kínai filmesek sokat várnak a májusra ígért filmtörvénytervezettől. Ha a munka a tervek szerint halad, 2005 elejére elfogadhatják a szakma helyzetét rendező csomagot.

Kalózok

A szakértők remélik, hogy a Nagy Kínai Filmtörvény hatására valódi fejlődésnek indul az a filmipar, amely jelenleg a racionális indokok ellenére, hátráltató szabályozási közegben működik. A sikerhez elsősorban a producerek indokolatlanul nagy kockázatát kellene csökkenteni, vélték a People's daily-nek nyilatkozó filmesek. Fontos lenne a filmek ellenőrzési procedúrájának (értsd cenzúra) enyhítése is.

A javasolt adózási könnyítések pedig szabad utat adhatnak a magántőkéből induló és külföldi koprodukcióban készülő filmes vállalkozásoknak. Igazán nagy lépésként pedig megszűnhet az állami filmforgalmazó cég monopóliuma, így rugalmasabb rendszerben, több helyre juthatnak majd el a filmek.

A külföldi produkciós cégek az illegális piac visszaszorítását várják az új törvénytől. A Kínában forgalmazott filmeknek ugyanis közel kilencven százaléka illegális másolat, amely miatt már többször szót emeltek a világ nagy filmgyártói, mindezidáig természetesen hatástalanul.