Judit
-2 °C
8 °C

Güzü története az én történetem, és fordítva...

2000.08.14. 14:14
Kapcsolódó cikkek (1)
- Hogy kerültél kapcsolatba a CPg-vel és miért döntöttél úgy, hogy első filmed témája az együttes története lesz?

- Valahol hallottam, hogy Güzü (a CPg gitárosa és szellemi atyja - a szerk.) a szegedi zsinagógában dolgozik. Ez annyira abszurdnak tűnt... Egyébként, a történetnek főleg a politikai vonulata ragadott meg. A filmbe is ezért kerültek korabeli dokumentumok, ezért szólaltak meg benne szamizdatos írók, mint például a Haraszti. A punkokról, pontosabban a CPg-ről meg azért szerettem volna filmet készíteni, mert ezt a témát eddig senki nem dolgozta fel. Ami készült, kordokumentum, függetlenül attól, hogy sok hiányossága van.

- Hát, mi tagadás, látszik, hogy low-budget filmről van szó. Lemaradtak feliratok, nincs narrátor, a vágás is elég ,,punkosra" sikeredett. Rádásul úgy tűnik, hogy nem is igazán maradt idő befejezni, el kellett készülni vele a szemlére...

- Pontosan. Már a forgatás is nagyon zűrös volt, három nap alatt vettük fel azt, amire egy vagy két hét kellett volna. Lementünk Szegedre és három napig folyamatosan csak forgott a tekercs a kameránkban. Aztán másfél hét vágás, de végül mégis elkészültünk. Az utolsó néhány napon nem is aludtunk semmit, a leadási határidő reggelére készült el a vágás, már megnézni sem maradt időnk. Persze pénzünk is alig volt, sorban utasították vissza a pályázatokat. Egyedül a Filmplus támogatott: nekik köszönhetem, hogy egyáltalán elkészülhetett a film.

- Ismerted az együttest vagy a számaikat korábban is? Jártál valaha koncertjükön? Egyáltalán mit tudtál a CPg történetéről?

- Nem sokat. Néhány számot hallattam, például a híres Erdős Péter kurva anyádatrefrénű nótát. Tudtam azt is, hogy börtönben ültek, de igazán csak a film készítése közben derült ki számomra, hogy mi is történt. Koncertjükön pedig sohasem jártam.

- Sokan mások is csak hallomásból ismerik a Cpg-t, a film nekik készült, esetleg a nosztalgiázó - azóta polgári ruhába bújt - ex-punkoknak?

- Hogy kinek készült? Nem tudom, fogalmam sincs. Azt hiszem, leginkább magamnak csináltam. Csak elkezdtem forgatni, aztán egyre jobban a hatása alá kerültem. Néha még könnyeztem is - de tényleg. Például, mikor Güzü a sárkányos triciglijén rodeózott a mezőn. Meg a szövegeik is baromira tetszettek, pédául az ,,itt mindig kék az ég, itt mindig zöld a fű, itt az emberek mind némák, mindenki tetű a magyar népköztársaságban" sorok. Én tudom, mekkora bátorság kellett ehhez akkoriban - teenagerként én is átéltem azt a kort.

- Néztem a filmedet és úgy éreztem, hogy magadból szinte semmit nem raktál hozzá a történethez. Talán egyszer volt személyes hozzászólásod, az is csak "riporteri kérdés" formájában. Miért alakult ez így?

- Egyszerűen nem volt rá szükség. Güzü története az én történetem, és fordítva. A 80-as években az én bátyám is disszidált (Güzü is élt néhány évet New York Cityben - a szerk.) Párizsban publikált egy irodalmi újságban, de nem merte hazaküldeni, mert írt bele egy megemlékezést az 1956-os forradalomról. Akkor ezt a szót még nem volt szabad kiejteni. Engem nagyon sok fájdalom ért abban az időben, és Güzüben ugyanezek az élmények dolgoztak. Következő filmem, mely a Közellenség nevű zenekar történetét tárja fel, már személyesebb lesz, és igyekszem majd, ezt az egész punk-történetet összefüggéseiben is bemutatni. Güzüvel, aki azóta, bátran mondhatom, jó barátommá vált, most közösön dolgozunk az új forgatókönyvön.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.