Bénadzsó Kettő

2004.08.12. 12:22
Stanley Lieber szeretnék lenni. Ezen a héten őt irigylem. Fehér a bajsza, a keze az asztalon pihen, szikárul mosolyog a CNN stúdiójában. "Superman sosem érdekelt különösebben, mert sose aggódtam érte. Ha nem félted a hősödet, nincs izgalom. Akkor semmi nincs." Művészneve Stan Lee. Az X-Men és Hulk után 1963-ban kitalálta Peter Parkert, a Pókembert. Azt mondják, a többi történelem.
Stan Lee
Klikk a képre!
Életemben nem fogtam még a kezembe szuperhős-képregényt. Szerintem elég sokan vannak így ezzel. Én a Rahant olvastam, a szőke, lobogó-ágyékú, prehisztorikus Rahant a csontkésével, és volt még a flegma Lucky Luke, a cowboy, akiről a múltkor azt olvastam, hogy ő az egyik rejtett meleg képregényhős, de ezt hatévesen nem vettem észre.

Superman, Batman, Spider-Man nekem mozihősök, színészek, nézettségi statisztikák. Mindegy, már a Pókember 2 főcíme is azt sugallja: ez egy negyvenéves legenda, gyerünk, te is a része vagy. Igen! Megjelennek az eredeti, Stan Lee-féle pókos skiccek, megszólalnak a vonósok és érzem, és érzem, beszippant a Marvel-univerzum.

A hős csak te vagy

Stan Lee filozófiájához híven, Peter Parker tovább bénázik. Bejutott a Columbia egyetemre, de semmi ideje nem marad a fizikára, motoros pizzafutár, de kirúgják, mert munkaidőben szuperhős, Mary Jane-nek pedig azóta se tudta kimondani, hogy I love you. Peter fáradt, kielégületlen és egy fillérje sincs, ez így tényleg nehéz. Éreztünk már ilyet? Igen. Előfordul. Boldogan dőlök hátra, szuper ez a film.

Tobey Maguire eljátssza ezt a szomorú figurát és nagyon jól csinálja. Hálás szerep, teletűzdelték apró gegekkel; a magas szőke férfi felemás cipőben most New York utcáin botladozik. A készítők ügyeltek a részletekre: megnézhetjük, milyen egy szegény diák havi 700 dolláros albérlete Queensben, ahol a főbérlő szláv (értsd: temperamentumos, kövér, piszkos és nem beszél angolul) és borzonghatunk May néni retró házikóján (értsd: ronda), egészen pontosan a sárga függönyön.

Jó, még jobb, legrosszabb

Ahol tud, segít
Peter Parker világa tapinthatóan kétségbeejtő. De az igazság az, hogy az akciójelenetekben elfeledkezünk Peterről és helyette egy jó testű, piros-kék mezes férfit látunk pókfonálon. Szerencsére a fim szuperhős-pillanatai is lenyűgözőek; rettegtem, hogy megint rajzfilm-hatású trükkökön kell majd a szememet forgatnom, mint az első részben, de nem. Ez a két vonal váltakozik, Peter és Spider-Man. Verhetetlen formula, kettő az egyben. Az egyiken nevetgélünk, a másik alatt elakad a lélegzetünk.

Elviselhetetlen jelenetek is vannak persze, ezek többnyire az idegesítő véntündér May néni szentenciái, ilyenkor kikapcsolok és gondolatban a to-do listámat frissítgetem. May néninél csak a borzfejű Ben bácsi volt elviselhetetlenebb, de ő legalább halott, és csak öt percre tér vissza a második részben, amikor megjelenik Peter előtt mint vízió. De Ben bácsi, May néni és általában a párbeszédek megbocsáthatók, mert abban a pillanatban köddé válnak, ahogy továbblendül a film.

A szépség és a szörnyeteg

Kirsten Dunst nem tud mit kezdeni Mary Jane-nel, a szerep egysíkú, egysíkúra írták és Dunst belenyugszik ebbe. Megelégszik azzal, hogy a homlokára ragasztja az 'Imádott Lény' - címkét és mélyeket lélegzik. Nem meggyőző ez a Mary Jane, érthetetlen, miért éppen ő lesz a Broadway ünnepelt sztárja az ötvenezer másik New York-i pincér-színészből és az sem derül ki, miért szerelmes a már-már félkegyelmű Peter Parkerbe, akivel évente négyszer találkozik. A film erre végül azt a magyarázatot adja, hogy Peter jobban csókol fejjel lefelé, mint Mary Jane asztronauta vőlegénye.

Annál jobban sikerült Dr. Otto Octavius, a tébolyult tudós castingja; Alfred Molina megfelelő színészi alázattal közelítette meg a 'szimpatikus-tudósnak-négy-hatalmas-és-veszélyes-fémcsápja-nő' - helyzetgyakorlatot. A film egyik csúcspontja, amikor Doc Ock elszabadul és meglepő kegyetlenséggel számol le a rajta segíteni próbáló orvoscsapattal. Hátborzongató, rettenetes, pompás.

Jöhet a harmadik

Doc Ock és a hidegfúzió
A film vége felé kicsit szétesik minden. Pókember nagy dilemmája, hogy mit kezdjen sértettszívû, dacos barátjával, Harry Osbornnal (James Franco), akinek édesapját, a Zöld Manót éppen ő és éppen ágyékánál szelte ketté az elõzõ részben, villámgyorsan feloldódik. Bocs, Harry, ez van, meg aztán nincs idõ szégyenkezve toporogni, menni kell, újra veszélyben a világ. Mary Jane-t a második rész végén is elküldi, mert túl veszélyes az élet egy szuperhős mellett, így hát a lánynak kell dönteni, lesz-e maradása.
A lezárás egy új kezdet ígérete, naná. 2007: Spider-Man 3.

Pókember 2
(Spider-Man 2)
színes szinkronizált amerikai fantasztikus film, 127 perc, 2004

rendező: Sam Raimi
forgatókönyvíró: Michael Chabon
zene: Danny Elfman
operatőr: Anette Haellmigk, Bill Pope
vágó: Bob Murawski

szereplők:
Tobey Maguire (Peter Parker/Pókember)
Kirsten Dunst (Mary Jane Watson)
Alfred Molina (Dr. Otto Octavius/Dr. Octopus)
James Franco (Harry Osborn)
Rosemary Harris (May Parker)
Elya Baskin (Mr. Ditkovich)