Natália
-3 °C
8 °C

Gumiszandálos Akhilleusz, digitalizált hexameter

2004.05.19. 11:18
A Dávidszobor-testű, szoknyás eposzi hős egy hollywoodi filmben találkozik a becsülettel, vitézséggel, szerelemmel, csak éppen isteneket nem lát sehol. Ez a happyendesített Iliász csöpögős és konzervatív, de olyan látványos, hogy még Homérosznak is tetszene.
Amikor Akhilleusz a halhatalanság és a rövid, de hírneves élet közül az utóbbit választotta, valószínűleg tudta valamilyen jóslatból, hogy háromezerkétszáz év múlva Brad Pitt formálja meg. Ugyanis egy mai celebrityhez méltón nem a görögökért vagy a korrupt királyáért, Agamemnónért harcolt, csak saját hírének fényezése volt a célja. Bár még ilyen megfontolásból is sok az a tizenkét alkalom, amikor a hősök angol, ausztrál, vagy éppen amerikai akcentussal emlékeztetik egymást a két és fél órás Trója című filmben: "a hírért-névért indulunk csatába, mert az fontosabb a hosszú boldogságnál".

A film is a klasszikusok Pantheonjába igyekszik. A minden idők egyik legdrágább költségvetésű (száznyolcvan millió dolláros) álomgyári szuperprodukciójánál éppen ezért nem tértek el az ötven éve ugyanúgy működő konzervatív hollywoodi történelmi filmműfaj bevált receptjétől. Ehhez a kánonhoz képest az i.e. VIII. századi eposz cselekményvezetése, a főhős jellemábrázolásának hangsúlyozása - lássuk be - túl modern volt. Hát teljesen átszabták.

Nincsenek istenek

Tekintse meg képeinket!
Egy horrorfilmekre emlékeztető döbbenetes képben Akhilleusz anyja, Thetisz felénk fordul és az arcán látjuk, hogy harminc év alatt harmincat öregedett, vagyis csak annyira a tengeristen lánya, hogy bokáig áll a vízben. A néző szívében szörnyű rémület fogan: nincs hókarú Héra, bölcsszemű Athéne, haragvó Zeusz, és talán a félisten Akhilleusz sem sérthetetlen? Csak képzelte a halhatalanokat az ókori görögök többsége, sőt néhányan már akkor sem hittek benne? Wolfgang Petersen rendező elmondása szerint nem akarta ezt így brutálisan a nézők szemébe vágni, egyszerűen csak nevetségessé vált volna, ha isteneket ábrázol a vásznon.

Az olimposziak hiányát még könnyen meg tudják emészteni a nézők, hiszen attól lesz élvezhető egy poros irodalmi alapanyag, ha bátran nyúlnak hozzá. De így a filmben temérdek dolog indokolatlan marad, többek között mindjárt a gyáva Párisz vakmerő lányrablása, ami elindítja az eseményeket. És ez még csak az első változtatás.

Hollywoodnak túl modern az Iliász

Az Iliász a hellén-trójai háború kilencedik évében kezdődik, ötvenegy napig tart, és - ami nem gyakori Hollywoodban - a háború vége előtt befejeződik. A Trója című filmben a háború tíz évét leadtak az elejétől a vége felé haladva - két hétbe sűrítve az eseményeket: ahogy Párisz, a szép trójai herceg elrabolja Helenét (Diane Krueger), a szőke Meneláosz király feleségét, és a trójai várba viszi, majd bátyja, Hektór herceg (Eric Bana) háta mögött élvezi a védelmet. A hellén szövetség persze egyesült erővel támad, élükön a szövetség királyával Agamemnónnal (Brian Cox) és legvitézebb királlyal Akhilleusszal (Brad Pitt), majd két hétig csatáznak.

Digitalizált hexameter

A Ben Hur-szerű jelmezekben és gumiszandálokban díszelgő trójai és hellén harcosok seregszemléivel csodát tett a digitális animáció, amivel több tucat oldalnyi unalmas leíró hexameter alakult látványos jelenetté. Ahogy pedig a tíz éves történetet két hétben összesűrítették, úgy gyorsultak fel a csatajelenetek: a Ryan közlegény megmentését idéző frenetikus görög partraszállás, és a Gyűrűk urát leiskolázó - Eric Bana elmondása szerint - "izomfájdító" párviadalok.

Happy end az eposzban

Klikk a képre!
Homérosz mintha direkt filmre írta volna az eposzt, amiben "meglepő" fordulatok, és hangulatfestő részek váltják egymást. A film gyenge részei az istenhiány okozta indokolatlan történések mellett a Homérosz közreműködése nélkül készült jelenetek. Így lett esetlen, sőt szánalmas a pillanat, ahogy Odüsszeusz kitalálja a falovat, és így lett értehetetlen, hogy Párisz miért találja éppen achillesz-inán Achilleuszt, miközben a film sztorija szerint a hős nem csak ott sebezhető.

Az Iliász hollywoodiasításának legjellemzőbb momentuma a happy end mellett, hogy a középpontban álló "Akhilleusz haragjának" szálát kiegészítették egy nézőcsalogató szerelmi vonallal. Mikor Akhilleusz és a trójai zsákmány Briszéisz együtt alszik, az egyetlen korhű és - nem utolsósorban - hatásos elem Brad Pitt dávidszobor-szerűre gyúrt felsőteste.

Vitéz Petersen a hadvezér

Wolfgang Petersen, a rendező hadvezérként irányította a munkát hatalmas díszletek között Londonban, Máltán és Mexikóban, viszont nem mindig volt ideje figyelni a színészek munkájára, így a remek karakterek nem mindig jönnek át a vásznon. Brad Pitten nemegyszer látszik, hogy rászóltak: nézzen mérgesen, a csábító Orlando Bloomnak pedig olykor erőltetetten remeg a szája. A színészek többsége jó volt, köztük különösen a sok év után Primaosz királyként visszatért Peter O'Toole.

Ha nem az Iliászt veszi kézbe először a rendező, hanem az Odüsszeiát, a sok időugrás miatt valószínűleg továbbpasszolta volna egy függetlenfilmes cégnek. De most, hogy anyagilag bevált a Trója-mondakör, előfordulhat, hogy folytatásként Odüszeusszal utazunk az Égei-tengeren. És eljöhet még az az idő is, mikor Petersen bánni fogja, hogy Agamemnónt a filmjében kivégezték a háború végén, mert miért áll bosszút Oresztész a harmadik részben, ha nem az anyja ölte meg Agamemnónt a fürdőszobában?

Trója
színes amerikai történelmi kalandfilm, 165 perc, 2004
rendező: Wolfgang Petersen; író: Homérosz; forgatókönyvíró: David Benioff; operatőr: Roger Pratt; díszlettervező: Julian Ashby, Jon Billington, Andy Nicholson; zene: Gabriel Yared, James Horner; látványtervező: Nigel Phelps; vágó: Peter Honess.

szereplők: Brad Pitt (Akhilleusz); Orlando Bloom (Parisz); Diane Kruger (Helené); Julie Christie (Thetisz); Peter O'Toole (Priamosz); Brendan Gleeson (Meneláosz); Brian Cox (Agamemnón); Eric Bana (Hektór); Sean Bean (Odüsszeusz).

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.