Aranypolgár

Tartalom: Rózsabimbó - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát.

''Az Aranypolgár főszereplője egy mesterséges világban él, ezért identitása egy képmáshoz, egy hatalmas festett portréhoz, tehát a valóság visszfényéhez kötődik, amely valóság számára görbe tükörszerűen groteszk, vagy legalábbis relatív. A film végén, miután a felesége is elhagyta, a szobájában összetöri a bútorokat, magához veszi hulló hópelyhekkel teli üveggömbjét, és a rémült szolgák mellett kitámolyog a szobából. A folyosón elmegy két hatalmas, egymással szembeni tükör között. A kamera mutatja megsokszorozódó, végtelenbe vesző tükörképeit. A filmben ezután már nem látni többé. Meghalt ő is - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is megfoghatatlanná, illékonnyá vált, akárcsak a tükör csillogása.''
(Jure Mikuz: A tükör és a film)